Kaposújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kaposújlak
Kaposújlak címere
Kaposújlak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Csabai Tamás (független)[1]
Irányítószám 7522
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 737 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 81,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaposújlak (Magyarország)
Kaposújlak
Kaposújlak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 37″, k. h. 17° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 37″, k. h. 17° 43′ 54″
Kaposújlak (Somogy megye)
Kaposújlak
Kaposújlak
Pozíció Somogy megye térképén
Kaposújlak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposújlak témájú médiaállományokat.

Kaposújlak község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. A községen kelet-nyugat irányban halad keresztül a 610-es számú főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, amelyek jó közlekedési lehetőséget nyújtanak az itt élők számára. Kitűnő adottságainak köszönhetően repülőtérrel is rendelkezik. Szomszédos települései: nyugaton Kaposmérő, amely egy mellékúton kapcsolódik az északra fekvő Hetes és Juta falvakhoz, keleten Kaposvár határolja. A falu déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos földjét erdők és szőlők borítják.

Kaposújlak négy falurészből áll: a legrégebbi az úgynevezett belső falu, a második a község melletti dombon található Szarkavár, nevét feltehetően az itt állt Szarkaberki településről kaphatta.[forrás?] A harmadik rész az 1848 után, a negyedik az 1945-ös földosztást követően alakult ki.[3] Jelenleg két új utca is nyílt a nyugati részen, ahol modern építésű családi házak és még beépítetlen telkek találhatók. A község infrastruktúrájának és központi szerepének köszönhetően kitűnő helyet nyújt a vállalkozások számára. A főút két oldalán egymás mellett épülnek a helyieket is foglalkoztató cégek, vállalatok.

Története[szerkesztés]

A község mai területén a késői rézkorból, a bronzkorból és a vaskor kezdeti szakaszából származó leleteket, valamint népvándorláskori településnyomok (lakógödrök) nyomait találták meg.[3]

Kaposújlak (akkor: Újlak) neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő-nemzetség birtokai között. Nevének eredetére két magyarázat létezik: vagy a földbirtokos család, az Újlakiak nevéből származik, vagy a ma Kaposvár területén található Ólaki-dűlő lakossága vándorolt át ide, és ezért nevezték el Újlaknak.[3] A 15. század közepén Ujlaky Lőrincz vára állt a szarkavári dombon, mely a török megszállás alatt elpusztult. Az 1536. évi adólajstromban neve Wylak alakban írva fordult elő. 1598-99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobáncz várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726-1733-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.[forrás?]

Portáinak száma a 16. és 17. században 5 és 12 között váltakozott, az 1784 és 1787 közötti népszámlálás során már 257-en éltek Újlakon.[3]

1945-ben 750 hold szántó, rét, legelő és szőlő került kiosztásra. A település 1951-ig a Kaposmérő székhelyű körjegyzőség részét képezte, de ekkor megalakult önálló tanácsa. 1960-ban alakult meg a helyi termelőszövetkezet, ez 1964-ben egyesült a mérőivel. 1966-ban a falu ismét társközség lett. Eltartóképessége az 1950-es években nagy mértékben visszaesett, amikor pedig az 1970-es években megszűnt az iskola, mélyponta jutott. Az 1990-es rendszerváltás során ismét önállóvá vált a település, és gyors fejlődésnek is indult: bevezették a gázt, járdákat és kerékpárutat építettek, az ökumenikus haranglábon kívül pedig felújítottak több közintézményt és a villamosenergia-szolgáltatást is. 2000 után a nyugati faluszélen az addigi mezőgazdasági terület helyén két új utcát nyitva közművesített építési telkeket hoztak létre, amelyek a következő években be is épültek házakkal. 2008-ban épült meg a katolikus templom, 2014-ben pedig kibővítették és felújították a művelődési házat.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 6,5%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (29,7% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredménye. valasztas.hu, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c d e Településtörténet. Kaposújlak honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  4. Kaposújlak Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]