Balatonőszöd
| Balatonőszöd | |
 | |
| Balatonőszödi strand | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Siófoki |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Antal János (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 8637 |
| Körzethívószám | 84 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 502 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 31,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Balatonőszöd
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 17° 48′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 17° 48′ 06″ | |
Balatonőszöd
Pozíció Somogy megye térképén
| |
| Balatonőszöd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonőszöd témájú médiaállományokat. | |
Balatonőszöd község Somogy megyében, a Siófoki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombvidék területén, a Balaton déli partjának közepén terül el. A szomszédos települések: keletről Balatonszárszó, nyugatról Balatonszemes, délkeletről Szólád, délnyugatról pedig Teleki.
Közvetlenül a 7-es főút mentén fekszik, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Területén áthalad M7-es autópálya 2005-ben átadott dél-balatoni szakasza is, amelynek saját csomópontja van Balatonőszödnél. A csomópont le- és felhajtó ágai a 6524-es útba torkollnak bele, amely út egy körforgalommal csatlakozik a 7-es főúthoz, a falutól keletre. A település központján a 6502-es út húzódik végig, összekötve azt Balatonszemessel is.
A település területén áthalad a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, de megállási pontja itt nincs a vasútnak: a két legközelebbi vasútállomás Balatonszemes vasútállomás a településtől bő 2 kilométerre nyugatra, és Balatonszárszó vasútállomás 4 kilométerre keletre.
A 7-es főúttól délre főleg családi lakóházak állnak, míg északra az úgynevezett üdülőövezet található. Parti sávja körülbelül 2 kilométer hosszú, ebből azonban csak alig több, mint 500 méter a szabad partrész. A település mély fekvésű. Az autópályáról is jól látható az a mintegy 20 hektárnyi – korábban mezőgazdaságilag művelt – terület, amely az utóbbi 10 évben víz alá került, számos víziállat új élőhelyévé válva. Az utóbbi években több új településrész alakult – főleg az üdülőövezetben –, beépülésük folyamatos.
A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.[3]
Története[szerkesztés]
Balatonőszöd 560 fős somogyi település a Balaton déli partján, Balatonszárszó és Balatonszemes között.
A falu bő 900 éves múlttal büszkélkedhet, de a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 3000 évvel települtek ide emberek. A római korból származó és a népvándorláskori tárgyi emlékek is arra utalnak, hogy a hely alkalmas volt a letelepedésre.
Első ismert okleveles említése 1082-ből származik "praedium Euschud" alakban. 1229-ben már "villa Euseed" formában írtak róla, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A fentiek szerint a XI. században még majorság-szerű település lehetett Őszöd, a XIII. századra emelkedett falu rangjára.
Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy Őszöd egyházas hely volt, később is többször említették a karádi esperesség szóládi plébániájának filiájaként.
A falu 1541-42-ben török kézbe került, 1599-ig a tihanyi vár tartozékaként tartották nyilván. Egy török kincstári fejadólajstromban 6 házát jegyezték fel. A hódoltság megszűnését követően a falu lassan újra benépesült, de még 1715-ben is csak 4 házát írták össze a településnek. Valószínű, hogy Őszöd ekkor foglalta el a mai helyét, hiszen a török a mai temető környéki települést teljesen elpusztította.
Annak ellenére, hogy a falu túlnyomó része egyházi birtok volt, a reformációt követően sokan tértek át a protestáns hitre. A református gyülekezetre vonatkozó első ismert adat 1623-ból származik. Egy 1749-es egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján a 198 lakos 24%-a volt katolikus, a többi református, illetve evangélikus.
Jelentős szerepet játszott a falu az ellenreformáció idején, az üldöztetések ellenére itt gyakorolhatták vallásukat a reformátusok. Ebben az időben a szomszédos településekről is ide jártak istentiszteletre a protestáns hívek. Köszönhető volt ez annak, hogy a templom és lelkészlakás a protestáns Vázsonyi család birtokán volt, és így nem vehették el vagy rombolhatták le, mint másutt.
Döntő fordulat volt a falu életében az 1807-es, amikor I. Ferenc császár a piarista rendnek adományozta az egyházi birtokokat. Innentől kezdve a Kegyes Tanítórend egészen 1945-ig meghatározó szerepet töltött be Őszöd életében. Egységes birtokszerkezetet hozott létre, birtokain korszerű gazdálkodási elveket vezetett be, a gabonatermesztés és állattenyésztés eredményei mellett kiváló minőségű borok születtek az uradalmi pincében, de foglalkoztak erdészettel, halászattal is.
Balaton-parti területeit 1929-től parcellázta fel a rend, itt alakult ki az őszödi fürdőtelep, és itt építtette fel kápolnáját 1935-ben a balatonőszödi fürdőegyesület.
Az 1945 utáni időszakban a település rövid ideig volt önálló, később a Balatonszemesi Községi Tanácshoz, majd a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, egészen 1990-ig.
Az 1990 őszén megválasztott képviselő-testület döntését követően a falu önálló Polgármesteri Hivatalt hozott létre 1991 januárjától, és működtette 2008 decemberéig.
2009 január elsejével hozta létre a két település képviselő-testülete Balatonszemes Balatonőszöd Községek Körjegyzőségi Hivatalát. A körjegyzőség központja Balatonszemes, Balatonőszödön ügyfélszolgálati iroda működik. A település jelenleg nem tart fenn önálló intézményt, a nevelési és oktatási feladatokat Balatonszemessel közösen, intézményfenntartó társulás keretében oldja meg, az egészségügyi ellátást szintén közösen biztosítja a két település. Az egyéb önkormányzati feladatokat a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként látja el Balatonőszöd.
Közvetlen Balaton-parti szakasszal rendelkezik ugyan a falu, de jelenleg ennek több mint kétharmada zárt. A fennmaradó részen található a szabadstrand.
Balatonőszödön található az állam kormányüdülője, 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt mondta el a később kiszivárgott, majd hatalmas botrányt kiváltó őszödi beszédét.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település neve valószínűleg az Ősz személynévből származtatható. Várkonyi Imre Somogy megye helységneveinek rendszere című munkájában azt valószínűsíti, hogy az ősz melléknévből származik, melyből -d képző hozzáadásával személynév alakult. A Balaton- előtagot 1914-ben kapta a község, a tó mellékére utalva.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Sziksz Elemér (független)[4]
- 1994-1998: Sziksz Elemér (független)[5]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010: Antal János (Fidesz-KDNP)[6]
- 2010-2014: Antal János (Fidesz-KDNP)[7]
- 2014-2019: Antal János (Fidesz-KDNP)[8]
- 2019-től: Antal János (Fidesz-KDNP)[1]
Testvértelepülések[szerkesztés]
- 2008. november 19. óta Gyimesfelsőlok (Junca de Sus, Románia)
Kapcsolatfelvétel:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 17%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9% (22,9% nem nyilatkozott).[9]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Népi lakóházak: a Szabadság utcában több is megmaradt az eredeti formájában.
- Kormányüdülő.
- Református templom - Az eredeti templom 1788-ban épült, amely a mostaninál lényegesebb alacsonyabb, négyszögletes, náddal fedett, torony nélküli épület volt. Újjáépítésére 1845-47 között került sor, ekkor nyerte el mai formáját. Azóta többször felújították, de belső berendezésének nagy része még az eredeti.
- Római Katolikus templom - Egy helyreállítás során előkerült falmaradványok arra utalnak, hogy középkori eredetű vagy középkori épület helyére épült. Mai formája a 18. században keletkezett, utolsó átalakítása 1891-95 között történt.
- Mária Kápolna (Fürdőtelepi kápolna) - 1935-ben épült, a Balatonőszödi Fürdőegyesület kezdeményezésére, Weichinger Károly tervei alapján. 2006 óta a Kápolna környéke ad otthont a Nagyboldogasszony-napi búcsúnak. A Kápolna elpusztult oltárképét - eredeti fényképfelvételek alapján - Szedleczky Rudolf ipar,- és festőművész rekonstruálta.
- Zsidó temető - A Szabadság utca végén található, két részből áll. Az újabb kori az utcafronton, a feltételezhetően régebbi ettől hátrébb kb. 100-120 m-rel. Valószínűsíthető, hogy az Őszödön élő zsidó családokkal együtt néhány szemesi kereskedő család temetkezési helye is volt. Figyelemre méltó néhány 19. századi sírkő.
- Hősi emlékmű - Az emlékmű a II. világháború áldozatainak állít emléket, Mihály Sándor helyi kőfaragó alkotása.
- Nagy Imre szobor - Kilár Imre Párizsban élő szobrászművész 1986-ban készült alkotása. 2002-ben adományozták tulajdonosai, Crespo - Lopez Margarita és férje Szakál Imre a Magyar Nemzetnek.
- Turul szobor - A Faluház melletti park egyik dísze, Czigány Lajos helyi fafaragó alkotása.
- Szent Donát emlékhely - Szedleczky Rudolf iparművész alkotása a szőlőhegyen található. A szentet szőlőfürttel és lopóval ábrázoló dombormű környéke a helyszíne a nyári bormustrának.
- Öreg - hegyi pihenő Bacchus szoborral - 2011. augusztus 20.-án avatták, kialakításának kezdeményezői a helyi szőlősgazdák voltak. A pihenő nevezetessége a tölgyfából faragott Bacchus szobor, Czigány Lajos helyi fafaragó alkotása.
- Műemlék magtár - a 18. század második felében épült barokk stílusban, állapota leromlott. Megközelíthető a József Attila utcáról.
- Tiszttartó ház - A József Attila utcában található, a 19. században épült klasszicista stílusú épület. 1810 körül került a piaristák birtokába, ettől kezdve itt lakott a mindenkori uradalmi intéző. Jelenleg csak egy része lakott, állapota erősen leromlott.
Rendszeres programok a településen[szerkesztés]
- február vége : Bormustra
- június 25-i hétvége: Falunap
- július közepe: Amatőr kettes fogathajtó verseny
- július vége: Szent Donát-napi bormustra
- augusztus 15. Mária-napi búcsú a kápolnánál
- december 1-24. Balatonőszöd Élő Adventi Naptár
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Kájel Endre (Balatonőszöd, 1881. május 28. - 1955) - református lelkész, a balatonendrédi vert csipke kifejlesztője és elterjesztője.
Forrás[szerkesztés]
- Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
- Stirling János: Balatonőszöd évszázadai, 1991
- www.balatonoszod.hu
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balatonőszöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Választási eredmények letöltése, 1990-2019 (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 19. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Balatonőszöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balatonőszöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Balatonőszöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Balatonőszöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Balatonőszöd Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
