Őszödi beszéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurcsány-ellenes tüntető a beszéd szófordulataira („elkúrtuk”, „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk”.) és az MSZP 2006-os kampányszlogenjére („Igen. Megcsináltuk.”) utaló pólóban.

Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.[1] Gyurcsány a frakcióülés után két nappal hozta nyilvánosságra részletes politikai programját.[2]

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták,[3] és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:

Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!
– Gyurcsány Ferenc

Beismerte továbbá, hogy sokat hazudott:

Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
– Gyurcsány Ferenc

Káromolta az országot:

Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
– Gyurcsány Ferenc

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

A kormányoldal széles körű népszerűségvesztését[4] meglovagolva az ellenzéki Fidesz erőteljes kampányt indított. Ebben – mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt – a közelgő önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előrehozott választásokig.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz–KDNP győzelmet aratott. A Fidesz 72 órás politikai „ultimátumot” adott a kormányfőnek,[5] de az nem mondott le, hanem bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben,[6] amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával megnyert. Ezután a miniszterelnökről alkotott véleményüket kifejezve[forrás?] a fideszes és KDNP-s képviselők – a frakcióvezetők kivételével – hosszú ideig Gyurcsány Ferenc összes parlamenti felszólalásakor kivonultak az ülésteremből. A folyamatos politikai támadások a népszerűtlen miniszterelnököt „hozzáragasztották” a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberáis kormánykoalíció sorsát valamint a 2010-es választás kimenetelét.

A frakcióülés[szerkesztés]

A 2006-os választási győzelem után az MSZP a balatonőszödi kormányüdülőben tartotta a 190 fős parlamenti frakció nem nyilvános alakulóülését. A május 26-iki három órás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott.[7] Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt.[8] A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek. Többek között felszólalt Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván. Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven.

A miniszterelnök mindkét beszédét jegyzetek nélkül, fejből mondta el.

A beszéd üzenete, és utalásai[szerkesztés]

A beszédben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.[1]

Wikiquote-logo.png
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde

A hazugságokról[szerkesztés]

"Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz."

Kimondta, hogy „változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült, és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni”.[9]

Bár utólag a miniszterelnök úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó:

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”
„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

Későbbi események[szerkesztés]

A beszédről Őszödön két „hivatalos” hangfelvétel készült a kormányüdülő saját hangrendszerén. Az egyik Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, a másik Butor Klára pártigazgatóhoz került.[10][11] A két felvétel nem azonos, mert eltérő időpontban fordították meg a kazettákat. A felvételeket a a hangosítást végző cég, a Frenreisz Károly tulajdonában álló Omega Trading Kft. két technikusa készítette.

Gál J. Zoltán még aznap Vörös T. Károlynak, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének elmondta telefonon, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott”. Vörös arra kérte őt, hogy küldje át a lapnak a szöveget, de az elmaradt.[12] Ehelyett Gál a szöveget legépeltette, elolvasás után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is olvashassa. Ennek ellenére később mégis olvasták külsősök a szöveget.[13] A szocialisták nem gondolták, hogy titkolni kellene a beszédet: elkezdtek pletykálni róla.[14]

MSZP-n kívüli közszereplők először akkor értesültek a beszéd stílusáról és tartalmáról, amikor még a frakcióülés estéjén a miniszterelnök szűk köre beszámolt erről a ülésre eredetileg meghívott, ám azon részt nem vevő szabad demokrata vezetőknek.[15]

Kiszivárgás, vizsgálat és találgatások[szerkesztés]

A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, mp3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.

Nincs konszenzus akörül, hogy a beszéd hogyan szivárgott ki. Gyurcsány Ferenc többször tagadta, hogy az neki állt volna érdekében. Ezután Szilvásy György kancelláriaminiszter utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdte meg a vizsgálatot, hogy az őszödi védett kormányüdülő további lehallgathatóságát megszüntesse. 2009 decemberében tették közzé a kiszivárgásról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit az MTV Híradójában. Ez kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket.[16] Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke azt nyilatkozta a Hírszerző véleményportálnak, hogy "az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját" Szekeres Imre, akkori MSZP-kampányfőnök nyilatkozata szerint a felvételek őrzői nem jelezték, hogy azok eltűntek volna.[17] Szilvásy György 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői szerint a kiszivárgott felvétel az MSZP-nél található felvétellel egyezett meg, ám a vizsgálatból nem derül ki, hogy ki felelős a kiszivárgásért.[18] Amikor kiderült, hogy a kiszivárgásért felelőst az MSZP-n belül kell keresni, Gyurcsány Ferenc a párton belüli újabb feszültségek elkerülése érdekében leállíttatta a további vizsgálatot.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a felvételek, vagy azok másolata végül hogyan jutott el a sajtóhoz. Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2009 áprilisában, Eduardo Rózsa-Flores halála után azt nyilatkozta, hogy a beszéd felvételét Rózsa-Flores-sel ők ketten ők juttatták el a nyilvánosságnak.[19] Gyurcsány Ferenc 2011 júniusában leírta és elküldte Mesterházy Attila MSZP-elnöknek a rendelkezésére álló információkat, köztük azoknak a nevét, akik szerinte kiszivárogtathatták a beszédet. Ezt azzal magyarázta, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Gyurcsány vagy köre juttatta ki a beszédet a sajtónak. Mesterházy másnap újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a Gyurcsánytól kapott borítékot. Lépését úgy indokolta: ha Gyurcsány nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt helyette megtegye. Az MSZP elnöke azt is felidézte, hogy a 2011 májusában rendezett frakcióülésen többen arra szólították fel a fórumokon árulásról beszélő Gyurcsány Ferencet, hogy mondja meg, kit gyanúsít a beszéd kiszivárogtatásával, de ő ezt nem tette meg. Gyurcsány 2012 szeptemberében a TV2-n sugárzott interjúban azt mondta: értesülései szerint három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet. Neveket nem említett, csak annyit mondott, hogy egy nőről és két férfiról van szó, de mivel nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékai, nem mondja meg, kikről van szó. Ha biztosan tudja, hogy ki felelős a beszéd nyilvánosságra jutásáért, megosztotta volna ezt az információt, eljárást indított volna az elkövetők ellen, kizáratta volna az MSZP-ből és elzavarta volna a kormány közeléből őket.[20]

Szabó Bálint, a Demokratikus Koalíció egyik tagja 2013 májusában több interjúban elmondta, hogy bizonyos „MSZP-s felsővezetők", akiknek a keresztneve "Katalin, Imre és Ferenc”, még a beszéd kiszivárgása előtt, 2006 nyarán, Eduardo Rózsa-Flores Eötvös utcai lakásán találkozott Rózsa-Flores-sel, és ott együtt hallgatták a beszéd részleteit.[21][22] Gyurcsány 2013. április-májusi nyilatkozatai szerint a kiszivárogtatásban egy olyan "debreceni szál" is volt, amely nem a baloldalhoz kötődik,[23] amely "a városházáig, a polgármesterig vezet".[24] Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a beszéd néhány nappal 2006. szeptember 17-e előtt ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező informatikusokhoz került, sőt Orbán Viktor 2006. nyári megnyilatkozásából néhány politológus arra következtetett, hogy a Fideszhez már hónapokkal korábban eljuthatott.[25] Szabó Bálint 2013. júniusában három jobboldali és négy baloldali politikust tett felelőssé a kiszivárogtatásáért, ám az állításait bizonyító hangfelvételt nem volt hajlandó közzétenni. Elsőként Bíró Márk fideszes országgyűlési képviselő nevét említette, állítása szerint Rózsa-Flores Eduardo Bírónak adta át azt a hangfelvételt, amely az állítólagos Eötvös utcai találkozót rögzítette, így az a felvétel is a Fideszhez került. Rózsa-Flores a nógrádi Szurdokpüspökibe költözött 2004-ben, Bíró pedig a Fidesz megyei szervezetében politizált.[26] Miután kiderült, hogy a Szabó által megnevezett "Katalin, Imre és Ferenc" Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet jelöli, Szili pert indított Szabó ellen rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt, amely során Szekeres és Baja is felszólalt tanúként, 2014. június 30-án a bíróság pedig első fokon elmarasztalta Szabót az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt, ezért őt a bíróság 1,5 millió forint nemvagyoni kártérítésre kötelezte, és eltiltva a további jogsértéstől kötelezte arra is, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén hozza nyilvánosságra a Heti Válaszban és az ATV Egyenes Beszéd című műsorában,[27] ennek azonban azóta sem tett eleget.

Tíz nappal a kiszivárogtatás után került fel Gyurcsány Ferenc blogjára a nyilvánosság előtt addig nem ismert, egyórás őszödi bevezető beszéd leirata.[28][29]

Gyurcsány magyarázatai[szerkesztés]

A miniszterelnök több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a mondatainak stílusa és a hangnem egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások”, indulatok,[30] Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető nyilatkozata szerint Gyurcsány nem csak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert,[31] s ezt később a miniszterelnök is megerősítette.[32]

Reakciók[szerkesztés]

A köztársasági elnök reakciója[szerkesztés]

Sólyom László szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja a kormányfőtől.[33]

Kormánypárti reakciók[szerkesztés]

A hanganyag nyilvánosságra kerülését követően Gyurcsány Ferenc több médiának is nyilatkozott a felvételről, és egyértelművé tette: nem kíván lemondani, valamint a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja.

Az MSZP kiállt a miniszterelnök mellett, ahogy az SZDSZ frakció is szinte azonnal támogatásáról biztosította a kormányfőt, annak ellenére, hogy közleményében a beszéddel sem tartalmában, sem stílusában nem ért egyet, illetve egyúttal biztosította az MSZP-t, hogy a koalíciós együttműködésre nincs kihatással a dolog. Az egyetlen MSZP-s csoportosulás, amely negatívan értékelte a miniszterelnököt, a párt Társadalompolitikai Tagozata; ennek tiszteletbeli elnöke, Gazsó Ferenc szerint Gyurcsány Ferenc szavainak eredményeképp megsérült a parlamenti demokrácia tekintélye, a miniszterelnök elvesztette erkölcsi hitelét.[34] Gazsó már korábban is többször bírálta a koalíciós politikát[35]

Ellenzéki reakciók[szerkesztés]

A beszéd nyilvánosságra kerülését követően minden parlamenti ellenzéki párt lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője ezen felül levélben kérte fel a köztársasági elnököt, hogy ő is szólítsa fel lemondásra a miniszterelnököt, illetve minden alkotmányos eszközt vessen be elmozdítására.

Pár nappal később Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy „a Fidesz számára csak jogi értelemben Magyarország miniszterelnöke, erkölcsi és politikai értelemben bukottnak tekintjük, nincs vele miről tárgyalnunk”, illetve „a mi higgadt, nyugodt álláspontunk az, hogy egy beteges hazudozóval van dolgunk”.[36] Megoldásként több interjúban, nyilatkozatban javasolta, hogy az önkormányzati választásokat (konkrétan annak pártlistás szavazatait) tekintsék egyfajta népszavazásnak, melyen, amennyiben a szavazás eredménye az MSZP politikájának elutasításával zárul, a miniszterelnöknek le kell mondania, és „magával vinnie a csomagját is”, ezután pedig egy pártemberektől mentes, korlátozott mandátumú szakértői kormánynak kell irányítania az országot az új kormány záros határidőn belül történő demokratikus megválasztásáig [forrás?].

Szakelemzők véleménye[szerkesztés]

Török Gábor politológus 2016-ban azt mondta, hogy „a választási győzelem után az újjáválasztott miniszterelnök a korábban nem hangoztatott átalakításokhoz akarta megszerezni a frakció támogatását. Úgy ítélhette meg, hogy ehhez szüksége van egy felrázó-dramatizáló beszédre, hiszen Gyurcsánytól amúgy sem állt távol ez a „»szemben a világgal«” stílus, a „nagy beszéd” műfaja, itt pedig ennek még funkciója is lehetett.”[37]

Perlaky-Papp József PR-tanácsadó szerint Gyurcsány kommunikációja mindenben megfelelő volt a beszéd nyilvánosságra kerülése után, azonban presztízsét, politikai hitelességét teljesen elveszítette, a „brand” tönkrement, ezért még jó kommunikációval sem tudott enyhíteni a válságon.[38]

Kormányellenes megmozdulások[szerkesztés]

2006. szeptember 20. Rendőrök zárták le a Magyar Rádióhoz vezető Bródy Sándor utcát

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is. A rendszeres, napi tüntetések nagyjából november elejéig tartottak.

Közvéleménykutatások[szerkesztés]

A jobboldali politikai erők a beszéd nyilvánosságra kerülése után folyamatosan a miniszterelnök távozását követelték; a közvéleménykutatásokon körülbelül egyenlő arányban voltak a lemondását és a maradását kívánók.[39][40] Az MSZP támogatottsága és Gyurcsány Ferenc népszerűsége az eset után ugyan nem változott jelentősen, azonban már a beszéd nyilvánosságra kerülésekor is alacsony volt;[41] az októberi önkormányzati választásokonon a Fidesz elsöprő erejű győzelmet aratott, 2007 elejére pedig előnye a biztos szavazók körében 15-20 pont között mozgott.[42]

Külföldi visszhang[szerkesztés]

Az Európai Néppárt elnöke távozásra szólította Gyurcsány Ferencet és a magyar kormányt.[43] Az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, a korábbi dán miniszterelnök Poul Nyrup Rasmussen támogatja a szocialista kormányfőt: „Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására”.[44]

Utóélet[szerkesztés]

A beszédről és annak következményeiről Dézsy Zoltán 2013-ban „Elment az öszöd” címmel filmet készített, melyben Sás Péter alakítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A filmet a Nemzeti Kulturális Alap 5 millió forinttal támogatta.[45]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése a beszéddel kapcsolatban
  2. A politika magán kezdi a reformokat: nyilvános Gyurcsány Ferenc első kilenc törvényjavaslata az állam és a politika átalakításáról - a Kormányszóvivői Iroda közleménye (Országos Sajtószolgálat, 2006. május 28.)
  3. Gyurcsány: Ezt nagyon elkúrtuk (Index.hu, 2006. szeptember 17.)
  4. Gyurcsány Ferenc népszerűségi indexe már a beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, a nyári megszorító intézkedések, az ún. „Gyurcsány-csomag” bejelentésekor nagyot zuhant. Lásd: Legyőzheti-e még valaha Gyurcsány Orbánt? – Hvg.hu, 2014. június 30.
  5. Orbán 72 órás ultimátumot adott a kormánynak – Index, 2016. október 2.
  6. Gyurcsány bizalmi szavazást kér maga ellen – Origo, 2016. október 2.
  7. Legalábbis Hiller István (lásd: Gyurcsány és az őszödi beszéd: Nem kicsit, nagyon – Magyar Nemzet, 2016. szeptember 17.) és Fetser János volt orosházi polgármester szerint (lásd: Vasvillával kellene elzavarni a Fideszt, de Gyurcsány miatt nem lehet – kitálal Őszödről a csalódott MSZP-s – Népszabadság, 2016. szeptember 16.). Géczi József Alajos szerint viszont búskomor volt a hangulat. Lásd: Gyurcsány: "Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet" – Origo, 2006. szeptember 17.
  8. Tíz éve egy ember azt mondta: elkúrtuk! (magyar nyelven). 24.hu, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2016. október 23.)
  9. A Budapest Rádió riportja (2006. szeptember 20.)
  10. Avar János:Nincs ok vádolni Gyurcsány ellenlábasaitVasárnapi Hírek
  11. Őszöd, "párt-hiénák", provokáció: biztosan nem partizánakció voltHírszerző.hu, 2009. december 23.
  12. Gyurcsány államtitkára az őszödi beszéd után felhívta a Népszabadságot – Origo, 2014. február 25.
  13. Egy vizsgálat ellentmondásai – Tíz éve került nyilvánosságra az őszödi beszéd – 168 Óra, 2016. szeptember 15.
  14. Gyurcsány és az őszödi beszéd: Nem kicsit, nagyon – Magyar Nemzet, 2016. szeptember 17.
  15. Hont András: Én is tudom, ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet – Hvg.hu, 2013. május 24.
  16. Belső ember szivárogtatta ki az őszödi beszédet – Index, 2009. december 21.
  17. Szekeres Imre interjúja az ATV-ben (2013. január 4.)
  18. Szilvásy György interjúja az ATV-ben (2013. május 30.)
  19. Brády azt mondja, hogy az őszödi beszédet Rózsa-Floressel szivárogtatták ki NOL, 2009. április 19.
  20. Gyurcsány szerint MSZP-s politikusok szivárogtatták ki az őszödi beszédet
  21. Egy tanú tudni véli, ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet Index, 2013. május 23.
  22. Szabó Bálint az ATV Egyenes beszéd c. műsorában, 2013. május 13.
  23. Gyurcsány Ferenc interjúja a dehir.hu-nak (2013. április 23.)
  24. Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatója Szombathelyen (2013. május 23.)
  25. Forrás: Rajnai Attila: Az őszödi Nagy TestvérÉlet és Irodalom 2007/21. szám
  26. Nevekkel áll elő Őszöd állítólagos tanújaOrigo, 2013. június 26.
  27. Meggyűlt a baja az őszödi beszéddel Szabó Bálintnak hvg.hu, 2014. június 30.
  28. Az őszödi beszéd első fele, Index.hu, 2006. szeptember 27.
  29. Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése, amelyben nyilvánosságra hozza a Balatonőszödi beszéd első felét, 2006. szeptember 27.
  30. „Ez egy drámai monológ, sok szenvedéllyel, egyoldalúsággal, túlzással a csapat felrázására”.
  31. Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt – Index, 2006. szeptember 17.
  32. Gyurcsány: Felmerült a lemondás – Index, 2006. szeptember 19., Orbán úr, csak egy dolgot tehet, hogy nagyon gyorsan csöndben lesz – Index, 2006. szeptember 21., Gyurcsány továbbra is pártelnök szeretne lenni – Index, 2006. szeptember 24., Gyurcsány bocsánatot kért, de nem azért – Index, 2006. október 6.
  33. Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata, keh.hu, 2006. szeptember 18.
  34. Az ötvenhatos minta. Demokrata, X./38., 2006. szeptember 21., 14–19. old.
  35. Belső, baloldali kritika a megszorító Gyurcsány-kormánynak
  36. A Fidesz nem áll többé szóba Gyurcsánnyal, Index.hu, 2006. szeptember 21.
  37. Gyurcsány és az őszödi beszéd: Nem kicsit, nagyonMagyar Nemzet, 2016. szeptember 17.
  38. Az őszödi krízis kommunikációs kezelésének tanulságai – Közbeszelő.blog.hu, 2016. szeptember 18.
  39. A Szonda Ipsos mérései. A Szonda Ipsos felmérése szerint a beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján is 47%-43% volt az arány a miniszterelnök maradásának javára, szeptember 22-én már 51%-40%-ra nőtt a miniszterelnök maradását támogatók előnye.
  40. Magyar Gallup Intézet: A tévészékház elleni támadás nem változtatott jelentősen a közhangulaton: a relatív többség szerint a kormányfőnek le kellene mondania
  41. A politikai közhangulat változása szeptemberben, Medián, 2006. október 2.
  42. Elsöprő fölényben a Fidesz (index.hu)
  43. Európai Néppárt: „A Gyurcsány-kormány távozzon!”
  44. MTI: Az Európai Szocialisták Gyurcsány mellett (magyar nyelven). inforadio, 2006. szeptember 19. (Hozzáférés: 2016. október 23.)
  45. Elment az öszöd a PORT.hu-n (magyarul)

További információk[szerkesztés]