Ugrás a tartalomhoz

Közkapcsolat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Public relations szócikkből átirányítva)

A közkapcsolat [1] vagy közönségkapcsolat [2][3] (angol kifejezéssel public relations, ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve PR, píár[4]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.[5]

A sajtótájékoztató a közkapcsolat egyik gyakori módja a nyilvánosság tájékoztatásához.

Fogalma

[szerkesztés]

A közkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer) tevékenység az a menedzsment gyakorlat, amely egy egyén vagy szervezet és környezete között tervezett és szervezett információcserével (esetleg „információs munkával”) hosszútávon kölcsönös megértést, bizalmat és támogatást épít és tart fenn. A public relations mindig információra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. Menedzsment funkció révén segíti a kölcsönös bizalomépítést a megértésen keresztül és szolgálja az (vállalati) üzleti célok teljesülését is.

Alternatív meghatározások

[szerkesztés]
  • Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
  • A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A közönségkapcsolatok célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
  • A közönségkapcsolatok az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.
  • A közönségkapcsolatok mindig a hosszú távú stratégia alapja, így egyedi vállalati, vagy ismert személyiség történetének az építése is egyben. Ezek a történetek biztosítják, ugyanis elsősorban a megértést és segítik a média megjelenést.
  • A Public Relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer, megfelelő magyar fordítása nincsen) az integrált kommunikáció önállóan is releváns része. A PR feladata az integrált kommunikációban a jó hírnév megteremtése és ápolása (reputation management), ezáltal a kölcsönös megértés elősegítése és a bizalom megteremtése, fenntartása. Mivel a PR alapvetően olyan hosszú távú, stratégiai szemléletű gyakorlat, ami menedzsment-eszközöket is felhasznál, alkalmas integrált kommunikációs kampányok vezetésére is. A Public Relations a szervezetek belső és külső kommunikációjában egyaránt releváns. Főbb területei: * Integrált kommunikációs kampányok vezetése, stratégia-meghatározás; * marketing PR, amely a termékek és márkák iránti bizalom menedzselésére fókuszál; * corporate PR, amely a szervezetek, intézmények, for-profit és nonprofit cégek jóhírének menedzselésére fókuszál; * social PR, amely fontos társadalmi ügyek megértetésére és a társadalmi egyetértés kialakítására fókuszál, * politikai PR, amely politikai megoldások, stratégiák, pártok és politikusok népszerűségének növelésére és a szavazatmaximálásra fókuszál; * válságkommunikáció, amely a megsérült bizalmi tőke visszaállítására és stabilizálására fókuszál; * Public Affairs és lobbi. A PR minden esetben kétirányú folyamat. A Public Relations mindig megbízható, kutatásokon alapuló információkra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. A PR évszázadokon átnyúló történelme során jelentős tudományos hátteret épített ki, amit társtudományok is használnak. (A meghatározás szerzője: Sós Péter János, az MPRSz Örökös Tagja)

Szakterületei

[szerkesztés]

Céljai

[szerkesztés]
  • maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
  • a hírnév menedzselése
  • a bizalom megteremtése és ápolása
  • megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
  • esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
  • érdekek képviselete
  • (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
  • a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
  • sajtókapcsolatok kiépítése

Feladata

[szerkesztés]

A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.

Eszközei

[szerkesztés]
  • az integrált kommunikáció vezetése
  • médiamunka: hírgenerálás, sajtóközlemények, sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli stb.) interjúk szervezése
  • kutatások
  • online pr,[6] közösségi média kommunikáció
  • influencer együttműködések
  • nyomtatványok, hírlevelek
  • filmek, videók
  • konferenciák
  • kiállítások, rendezvények

Bogner-lépcső

[szerkesztés]

Az úgynevezett Bogner-lépcső (ma már elavult): 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba

A „PR” szakterületei

[szerkesztés]

Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a lojalitás erősítése, a változásmenedzsment támogatása

Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Más megközelítésben:

  • Marketing PR: termékek-szolgálatások, márkák, gyártók hírnevének erősítése
  • Corporate PR: forprofit cégek, nonprofit intézmények, állami szervezetek, NGO-k, alapítványok hírnevének gondozása
  • Social PR: társadalmi ügyek iránti érzékenyítés, ezekkel kapcsolatos közgondolkodás változtatása
  • Válságkommunikáció: a sérült hírnév és bizalmi tőke helyreállítása
  • Politikai PR: politikai szereplők (pártok, személyek, mozgalmak) iránti bizalom növelése

A „PR” – mint rövidítés – kiejtése

[szerkesztés]

„A public relations” angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. MPRSZ Szakmafejlesztési Bizottsága, 1. sz. útmutató
  2. Claire Austin: A PR, avagy a közönségkapcsolat alapjai hét leckében
  3. Fókuszban a közönségkapcsolat: mi a PR és az online PR? (magyar nyelven). WhitePress. (Hozzáférés: 2023. október 25.)
  4. Nincs egységes szabály a "pr" szó írásmódjára: http://www.prherald.hu/2012/05/pr-vagy-pr/ Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Forrás: A MPRSZ Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú Útmutató Állásfoglalása. [2006. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 10.)
  6. http://thepitch.hu/pr-eszkozok-es-pr-tippek/
  7. http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=183[halott link]

További információk

[szerkesztés]

A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások

[szerkesztés]