Dézsy Zoltán (riporter)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dézsy Zoltán (Budapest, 1956. május 2.) magyar pedagógus, újságíró, riporter.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai pályafutása is a fővárosban indult, miután pedagógusként magyar-népművelés szakon végzett az ELTE BTK-n, belpolitikai szakon a MÚOSZ Bálint György Újságíró iskolájában. Gyakornok, pályakezdő újságíró (MÚOSZ) a Lapkiadó Vállalatnál, majd a Magyar Rádió – riportere lett. Többek között közreműködött az Ötödik sebesség, Táskarádió műsorok elkészítésében 1982-től 1988-ig. A Magyar Televíziónál - szerkesztő riportereként kezdett el dolgozni az Új Reflektor Magazin című műsorban 1987-től 1992-ig, majd riporter, felelős szerkesztő lett a NAP-kelte reggeli adásban 1991-től 1998-ig. Pályája előrehaladtával felelős szerkesztői, műsorvezetői beosztást kapott A Hét szerkesztőségénél 1998-2001 között. Sok ismert és kiváló tévéssel dolgozott együtt – így pl. Chrudinák Alajossal, a magyar televíziózás talán legismertebb külpolitikai alakjával, Vitray Tamással, Siklósi Beával, Dombóvári Gáborral, Feledy Péterrel stb.

A későbbiekben szintén az MTV nagy családtagjaként dokumentumfilm-főszerkesztő lett 2001-től 2005-ig, majd szerkesztőségvezető (közművelődési és oktatási és műsorok szerkesztősége 2002-2005). Utolsó köztévés beosztásaként felelős szerkesztője a Napi Mozaiknak 2003-tól 2005-ig. 2005 nyara óta független alkotó.

Munkássága, filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályakezdő riporterként a Gerő Lászlóról és koráról szóló riportsorozat volt az első nagy anyaga. Gerő a 20. század politikai kalandora, a Vörös Hadsereg hadnagyaként Berlinig harcolt. Magyarországra visszatérve a rendszer egyik vezető titkosügynöke lett, 1961-ben szőnyegbe csavarva rabolta haza Bécsből Ábrányi Aurélt, a nyugati emigráció ismert újságíróját. A hatvanas években az Interag Rt. sikeres vezérigazgatójaként tűnt fel, 120 millió USA dollárt kapott soha vissza nem térítendő kölcsönbe, majd eltűnt. Bécsben sikerült interjút készíteni vele. Az osztrák szervek később letartóztatták (az el nem évülő emberrablásért), 1998-ban rejtélyes körülmények között halt meg. A Russay-ügy ugyancsak az MTV akkor rendkívül sikeres Új Reflektor Magazinjában ment le több részben. Russay István a Mineralimpex vezérigazgatója volt, váratlan halála nem kis gondot okozott a magyar hatóságoknak, ugyanis öröksége mintegy 17 millió dollárra rúgott… Mindez 1985-ben történt, amikor a pártállam már készülődött a váltásra, és külkereseken keresztül igyekezett kimenteni a pártvagyont. Sikerült.

A Pincebörtön című kétrészes, 122 perces dokumentum-film különösen emlékezetes - nemcsak nekem – mondja a filmes. Az MTV 1994 tavaszán sugározta, nézettsége és tetszési indexe – az akkori mérések szerint rekordot döntött. A Horn-kormány alatt rövidlátó politikusok és sleppjeik anélkül bírálták, hogy látták volna… ”A nézőknek sokat köszönhetek, még ma is kapok emaileket - kérik a DVD-t. A VHS-kópia már rég elkopott”…. A film első része az ötvenes évek ÁVH-s épületeinek vérrel írt történelmét mutatta be, a második a Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártja(MDP)-központ ostromára és az azt követő napokra emlékezett - szemtanúk, résztvevők beszámolója alapján.

A történészek könyvtárban dolgoznak - a dokumentumfilmes a tanúkat szólaltatja meg. A SEUSO - kincsről szóló 67 perces dokumentum-filmemet sokszor ismétlik a közszolgálati televíziók - a kereskedelmi tévék egyszerűen csak ellopják felvételeit a fantasztikus római-kori ezüstleletről, amiért a rendező egy alkalommal pert is indított az RTL Klub ellen. A történetet jól ismeri a magyar néző: a '70-es években Sümegh József és társai hatalmas tálakat, kancsókat találtak a kőszárhegyi bányában. Az amatőr kincsvadászok életükkel fizettek a kincsért, mely később Londonban, a Sotheby’s aukcióján tűnt fel. A lelet tulajdonjogát hiába vitatta perben Magyarország - egy angol főrend, bizonyos Lord Northhampton bitorolja. A film második részét nagyon szeretné leforgatni a rendező – „de ehhez valaminek történnie kellene” állítja a dokumentumfilmes. Új tárgyakat, tanúkat keresnek.

Az Isten vagy történelem című kétrészes dokumentumfilm rendezője a fiatalon elhunyt Szabó Eszter. A film elképesztő alapossággal dokumentálja a hívők és az Evangélikus Egyház 1945-1990 közötti küzdelmét a hatalommal. Dézsyt idézve „boldog vagyok, hogy társproducerként közreműködhettem létrehozásában”. Az MTV két alkalommal sugározta, a Duna TV is műsorára tűzte, a gyülekezetekben pedig közösségi vetítéseket szerveztek a hívők, kézről kézre adva a kazettát.

Jelenleg több filmen is dolgozik, melyek között szokatlan módon egy játékfilm is található. Erről azonban egyelőre nem nyilatkozik, a szavaival élve: „gyerekcipőben jár még a dolog és sok a rosszakaró, gáncsoskodó”.

Rengeteg ötlete és témája vár még feldolgozásra, melyet véleménye szerint kulturális és nemzeti okokból is filmre kellene vinni, hogy az emberek átlássák a körülöttük lévő történések mikéntjét, miértjét, hogyanját annak összes előzményével együtt. Filmjeivel sokszor korbácsol olyan érzelmeket a nézőben, mely leginkább a dühöt és felháborodás kellemetlen érzését vonják magunk után. Ennek egyetlen oka az, hogy témáit az elhallgatott, elhazudott igazság, kendőzetlen, torzításoktól mentes valóságában tárja a nézők elé. [forrás?]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elment az öszöd (szín., magyar játékfilm, 2013) rendező, forgatókönyvíró, producer
  • Az ügynökök a paradicsomba mennek (színes magyar játékfilm, 2010) rendező, forgatókönyvíró
  • "Szűcs Laci visszatér" (magyar dokumentumfilm, 2005) rendező
  • A Seuso-kincsek rejtélye (magyar dokumentumfilm, 1997) rendező, riporter

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]