Chrudinák Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Chrudinák Alajos
Chrudinák Alajos - 2014.11.13.JPG
Született 1937. március 29.
Budapest
Elhunyt 2020. március 11.[1] (82 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Chrudinák Alajos témájú médiaállományokat.

Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29.2020. március 11.) magyar újságíró, televíziós, a Magyar Televízió külpolitikai műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tanult 1955–56-ban. Ezután beiratkozott az ELTE – BTK Sémi – filológia szakára. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. 1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Az élete utolsó éveiben a Mátranováktól 10 kilométerrre lévő Mátracserpusztán élt.[2][3]

Munkássága[szerkesztés]

Az MTV Panoráma című műsorában. A háttérben a szír hadsereg föld-levegő légvédelmi rakétaegysége
Réti Ervin, Heltai András, Hajdú János, Avar János az MTV Fórum című politikai műsorában, jobbra a műsorvezető, Chrudinák Alajos

1956 őszén (amikor Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult) Chrudinák Alajos és Molnár Árpád szervezői voltak a Moszkvai Magyar Nagykövetség előtti tüntetésnek. Ezért kizárták őket az ország összes felsőoktatási intézményéből. [4][5] Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement [6] az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét[7], Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el munkásságát. A 2005-ben induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult. Tarics Péter külpolitikai újságíró így értékelte Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.“ [8]

Nevezetes riportjai[szerkesztés]

Jasszer Arafat, Menáhém Begín, Simón Peresz, Aríél Sárón, Abba Eban, Ehúd Olmert, Joszi Szárid, Jichák Rabin, Hailé Szelasszié, Mohammad Reza Pahlavi, Moammer Kadhafi, Kazem Shariat-Madari, Akbar Hásemi Rafszandzsáni, Szervátiusz Tibor, Václav Havel, Alexander Dubček, Tőkés László, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Sütő András, Antall József, Basir Dzsemajel.

Tagságai[szerkesztés]

  • 1989–90-ben a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumának tagja
  • 1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja
  • 1993 óta az Erdélyi Világszövetség tagja
  • 1998–99-ben a Diplomatic Magazin főszerkesztője
  • 1996–2000 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja

Filmjei[szerkesztés]

  • Moszkva magyar diákszemmel (1970)
  • Erdély (1973)
  • Háború Ramadánkor (1973)
  • Harcok a magányos cédrus országában (1975)
  • Lesz-e béke az olajfák alatt? (1976)
  • Hadüzenet nélküli háború Afrika szarván (1977)
  • Háború a Szaharában (1979)
  • Biszmillah (1979)
  • Olajháború (1980)
  • Ostromzár (1982)
  • Volt egyszer egy ország (1983)
  • Kutyaszorító (1984)
  • Holtpont (1984)
  • Invázió (1985)
  • Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak (1986)
  • Mocsárháború (1987)
  • Ha megdobnak kővel…(1988)
  • Mikor Csíkból elindultam… (1988)
  • Vasfüggöny (1989)
  • Le kell rombolni a félelem falát: Tőkés László református lelkész (1989)
  • A temesvári forradalom (1989)
  • Mit ér az ember, ha magyar? (1991)
  • Benes-dekrétum (1991)
  • Zsidó extremisták (1996)
  • Egy diktatúra anatómiája (1997)
  • Arafat kontra Peresz (1997)
  • Szamaritánusok (1998)
  • Meghalt a király, éljen a király (1998)
  • Trianoni tragédia (2001)
  • A dákoromán ideológia (2001)
  • Arabia Felix (2002)
  • Velem vagy ellenem (2002)
  • Kik a terroristák (2002)
  • Háborúból háborúba (2003)

Könyv[szerkesztés]

  • Chrudinák Alajos–Réti Ervin: A közelkeleti béke lehetőségei. Az arab világ és Izrael három háború után; Országos Béketanács, Bp., 1970

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Chrudinák Alajos emlékezete. Korkep.sk. 2020. márc. 29.
  2. 80 éves lett Chrudinák Alajos - Ezért nem láttuk 15 éve a Panoráma legendás riporterét, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  3. Cserhalmi Adél: Nógrádban él a világ zajától elvonult sztárriporter , Nógrád Megyei Hírlap, 2002-06-11 / 134. szám. Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  4. Szűrös Mátyás visszaemlékezése szerint: „56-ban az történt ugye, hogy – közismert – forradalom volt és szabadságharc Magyarországon és mi Moszkvában a diákok egy része – egyetemisták egy része – úgy gondoltuk hogy ez ellen tiltakozni kell – a kommunizmus fellegvárában. Úgy döntöttünk – és ennek főszervezője –, legalábbis egyik főszervezője Chrudinák Alajos volt – hogy ülősztrájkot rendezünk a Magyar Nagykövetség előtt, az ulica vorovszkaján.” Hetvenéves a magyar televíziózás Chrudinákja (Index videó, 01.28-tól, Hozzáférés: 2020. április 3.)
  5. Egy magyar diák moszkvai naplója 1956 őszéről (Nol.hu, Hozzáférés: 2020. április 3.)
  6. Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege (In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók, 1984–2014, Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak)
  7. Magyarország a XX. században A Magyar Televízió története. Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Tarics Péter: Chrudinák Alajos emlékezete – A Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 29-én lenne 83 éves (Körkép.sk, Hozzáférés: 2020. április 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]