Chrudinák Alajos

	Chrudinák Alajos
Született	1937. március 29.; Budapest
Elhunyt	2020. március 11. (82 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró
Kitüntetései	Rózsa Ferenc-díj (1977); SZOT-díj (1979); Arany Nimfa díj (1980); Balázs Béla-díj (1982);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Chrudinák Alajos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.) magyar újságíró, televíziós, a Magyar Televízió külpolitikai műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tanult 1955–56-ban. Ezután beiratkozott az ELTE BTK sémi filológia szakára. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről.

1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. 1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Az élete utolsó éveiben a Mátranováktól 10 kilométerre lévő Mátracserpusztán élt.^[2]^[3]

Munkássága[szerkesztés]

Az MTV Panoráma című műsorában. A háttérben a szír hadsereg föld-levegő légvédelmi rakétaegysége

Réti Ervin, Heltai András, Hajdú János, Avar János az MTV Fórum című politikai műsorában, jobbra a műsorvezető, Chrudinák Alajos

1956 őszén (amikor Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult) Chrudinák Alajos és Molnár Árpád szervezői voltak a Moszkvai Magyar Nagykövetség előtti tüntetésnek. Ezért kizárták őket az ország összes felsőoktatási intézményéből. ^[4]^[5]

Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement ^[6] az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismert televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni.

A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét,^[7] Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el Háború a Szaharában című filmjét. 67. éves korában nyugdíjazták. Tarics Péter külpolitikai újságíró így értékelte Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.“ ^[8]

Nevezetes riportjai[szerkesztés]

Jasszer Arafat, Menáhém Begín, Simón Peresz, Aríél Sárón, Abba Eban, Ehúd Olmert, Joszi Szárid, Jichák Rabin, Hailé Szelasszié, Mohammad Reza Pahlavi, Moammer Kadhafi, Kazem Shariat-Madari, Akbar Hásemi Rafszandzsáni, Szervátiusz Tibor, Václav Havel, Alexander Dubček, Tőkés László, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Sütő András, Antall József, Basir Dzsemajel.

Tagságai[szerkesztés]

1989–90-ben a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumának tagja
1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja
1993 óta az Erdélyi Világszövetség tagja
1998–99-ben a Diplomatic Magazin főszerkesztője
1996–2000 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja

Filmjei[szerkesztés]

Moszkva magyar diákszemmel (1970)
Erdély (1973)
Háború Ramadánkor (1973)
Harcok a magányos cédrus országában (1975)
Lesz-e béke az olajfák alatt? (1976)
Hadüzenet nélküli háború Afrika szarván (1977)
Háború a Szaharában (1979)
Biszmillah (1979)
Olajháború (1980)
Ostromzár (1982)
Volt egyszer egy ország (1983)
Kutyaszorító (1984)
Holtpont (1984)
Invázió (1985)
Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak (1986)
Mocsárháború (1987)

Ha megdobnak kővel…(1988)
Mikor Csíkból elindultam… (1988)
Vasfüggöny (1989)
Le kell rombolni a félelem falát: Tőkés László református lelkész (1989)
A temesvári forradalom (1989)
Mit ér az ember, ha magyar? (1991)
Benes-dekrétum (1991)
Zsidó extremisták (1996)
Egy diktatúra anatómiája (1997)
Arafat kontra Peresz (1997)
Szamaritánusok (1998)
Meghalt a király, éljen a király (1998)
Trianoni tragédia (2001)
A dákoromán ideológia (2001)
Arabia Felix (2002)
Velem vagy ellenem (2002)
Kik a terroristák (2002)
Háborúból háborúba (2003)

Könyv[szerkesztés]

Chrudinák Alajos–Réti Ervin: A közelkeleti béke lehetőségei. Az arab világ és Izrael három háború után; Országos Béketanács, Bp., 1970

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Rózsa Ferenc-díj (1977)
SZOT-díj (1979)
Balázs Béla-díj (1982)
A miskolci tv-fesztivál fődíjai (1976, 1978, 1980, 1982)
Arany Nimfa-díj (Monte-Carlo, 1980)
A lipcsei filmfesztivál különdíja (1981)
Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990)
Opus-díj (1990)
Széchenyi-emlékdíj (1991)
56-os Hősök Nagyjelvénye (2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Chrudinák Alajos emlékezete. Korkep.sk. 2020. márc. 29.
↑ 80 éves lett Chrudinák Alajos - Ezért nem láttuk 15 éve a Panoráma legendás riporterét, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
↑ Cserhalmi Adél: Nógrádban él a világ zajától elvonult sztárriporter , Nógrád Megyei Hírlap, 2002-06-11 / 134. szám. Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
↑ Szűrös Mátyás visszaemlékezése szerint: „56-ban az történt ugye, hogy – közismert – forradalom volt és szabadságharc Magyarországon és mi Moszkvában a diákok egy része – egyetemisták egy része – úgy gondoltuk hogy ez ellen tiltakozni kell – a kommunizmus fellegvárában. Úgy döntöttünk – és ennek főszervezője –, legalábbis egyik főszervezője Chrudinák Alajos volt – hogy ülősztrájkot rendezünk a Magyar Nagykövetség előtt, az ulica vorovszkaján.” Hetvenéves a magyar televíziózás Chrudinákja (Index videó, 01.28-tól, Hozzáférés: 2020. április 3.)
↑ Egy magyar diák moszkvai naplója 1956 őszéről (Nol.hu, Hozzáférés: 2020. április 3.)
↑ Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege (In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók, 1984–2014, Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak)
↑ Magyarország a XX. században A Magyar Televízió története. Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
↑ Tarics Péter: Chrudinák Alajos emlékezete – A Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 29-én lenne 83 éves (Körkép.sk, Hozzáférés: 2020. április 29.)

Források[szerkesztés]

MTV Arcképcsarnok – Chrudinák Alajos
Chrudinák Alajos 70. születésnapját ünnepelte barikád.hu
Chrudinák Alajos: Rágalmaznak mindhalálig Archiválva 2010. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Nemzet online
Kitüntetettek névsora
Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány

További információk[szerkesztés]

Magyar szemmel – Ahogyan Chrudinák Alajos látta a világot, Médiaklikk, 2020. március 29. (25:56)
Riportfilm Chrudinák Alajosról (Pesti Srácok, 2009)
Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege, In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók 1984–2014 Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak

[1] Chrudinák Alajos emlékezete. Korkep.sk. 2020. márc. 29.

[2] 80 éves lett Chrudinák Alajos - Ezért nem láttuk 15 éve a Panoráma legendás riporterét, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2020. március 13.)

[3] Cserhalmi Adél: Nógrádban él a világ zajától elvonult sztárriporter , Nógrád Megyei Hírlap, 2002-06-11 / 134. szám. Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 13.)

[4] Szűrös Mátyás visszaemlékezése szerint: „56-ban az történt ugye, hogy – közismert – forradalom volt és szabadságharc Magyarországon és mi Moszkvában a diákok egy része – egyetemisták egy része – úgy gondoltuk hogy ez ellen tiltakozni kell – a kommunizmus fellegvárában. Úgy döntöttünk – és ennek főszervezője –, legalábbis egyik főszervezője Chrudinák Alajos volt – hogy ülősztrájkot rendezünk a Magyar Nagykövetség előtt, az ulica vorovszkaján.” Hetvenéves a magyar televíziózás Chrudinákja (Index videó, 01.28-tól, Hozzáférés: 2020. április 3.)

[5] Egy magyar diák moszkvai naplója 1956 őszéről (Nol.hu, Hozzáférés: 2020. április 3.)

[6] Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege (In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók, 1984–2014, Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak)

[7] Magyarország a XX. században A Magyar Televízió története. Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. (Hozzáférés: 2020. március 14.)

[8] Tarics Péter: Chrudinák Alajos emlékezete – A Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 29-én lenne 83 éves (Körkép.sk, Hozzáférés: 2020. április 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Chrudinák Alajos

Született	1937. március 29. Budapest
Elhunyt	2020. március 11.^[1] (82 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró
Kitüntetései	Rózsa Ferenc-díj (1977) SZOT-díj (1979) Arany Nimfa díj (1980) Balázs Béla-díj (1982)
A Wikimédia Commons tartalmaz Chrudinák Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség