Chrudinák Alajos
| Chrudinák Alajos | |
 |
|
| Született | 1937. március 29. (79 éves) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, televíziós |
| Díjak | Rózsa Ferenc-díj SZOT-díj Balázs Béla-díj Arany Nimfa-díj Széchenyi-emlékdíj |
| Kitüntetései | 56-os Hősök Nagyjelvénye |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chrudinák Alajos témájú médiaállományokat.
|
|
Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. –) újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1955–56-ban. Ezután beiratkozott az ELTE - BTK Sémi - filológia szakára. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. 1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Napjainkban Mátracserpusztán él.
Munkássága[szerkesztés]
 |
A szócikk ezen szakaszának semlegessége vitatott. A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban a nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy az -Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el munkásságát. A 2000 után induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult.
Tagságai[szerkesztés]
- 1989–90-ben a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumának tagja
- 1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja
- 1993 óta az Erdélyi Világszövetség tagja
- 1998–99-ben a Diplomatic Magazin főszerkesztője
- 1996–2000 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja
Filmjei[szerkesztés]
|
|
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
- Rózsa Ferenc-díj (1977)
- SZOT-díj (1979)
- Balázs Béla-díj (1982)
- A miskolci tv-fesztivál fődíjai (1976, 1978, 1980, 1982)
- Arany Nimfa-díj (Monte-Carlo, 1980)
- A lipcsei filmfesztivál különdíja (1981)
- Opus-díj (1990)
- Széchenyi-emlékdíj (1991)
- 56-os Hősök Nagyjelvénye (2001)
Források[szerkesztés]
- MTV Arcképcsarnok - Chrudinák Alajos
- Chrudinák Alajos 70. születésnapját ünnepelte barikád.hu
- Chrudinák Alajos: Rágalmaznak mindhalálig Magyar Nemzet online
- Kitüntetettek névsora
- Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány
|
