Kisgyalán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisgyalán
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Horváth Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7279
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 194 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgyalán (Magyarország)
Kisgyalán
Kisgyalán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 58′ 33″
Kisgyalán (Somogy megye)
Kisgyalán
Kisgyalán
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyalán témájú médiaállományokat.

Kisgyalán község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mai helyén az 1700-as évek elején alakul ki Kisgyalán község Somogy megye dombos keleti részén. Határos községek Büssü, Gölle, Fonó, Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő anyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.

Története[szerkesztés]

Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém megyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom megyei Terjént, a Somogy megyei Gyalánt és Várong felét is. 1346-ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelőtti birtokosa buzért is termesztett, de rég megszünt. Földesura Festetics Antal. Utolsó posta Kaposvár.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Festetics-kastély (Gázlópusztán található, nem látogatható magánterület)
  • 1781-ben épült, csaknem kör alaprajzú római katolikus templom, műemlék[4]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisgyalán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kisgyalán Helységnévtár
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. február 18.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]