Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fülöpszállás–Kecskemét-
vasútvonal
Kecskemét vasútállomás
A Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 152
Hossz: 43 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 150 Budapest felé
BSicon BHF.svg 0 Fülöpszállás
BSicon xABZgr+xr.svg 150 Kelebia felé
BSicon exHST.svg 3 Telekpuszta mh.
BSicon exHST.svg 5 Uzovicstelep mh.
BSicon exBHF.svg 9 Izsák
BSicon exHST.svg 12 Agárdytelep mh.
BSicon exHST.svg 16 Ágasegyházi tanyák mh.
BSicon exBHF.svg 19 Ágasegyháza
BSicon exHST.svg 22 Galambház mh.
BSicon exHST.svg 24 Köncsög mh.
BSicon exHST.svg 27 Ballószög mh.
BSicon exBHF.svg 31 Helvécia
BSicon exSKRZ-Au.svg M5-ös autópálya
BSicon exHST.svg 33 Beretvástelep mh.
BSicon exHST.svg 35 Korhánköz mh.
BSicon xABZg+l.svg 142 Lajosmizse felé
BSicon BHF.svg 39 Kecskemét alsó
BSicon ABZgr+r.svg 140 Szeged felé, 146 Lakitelek felé
BSicon BHF.svg 43 Kecskemét
BSicon STR.svg 140 Cegléd felé

A Kiskunságban fekvő Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal a MÁV 152-es számú, egyvágányú, nem villamosított 43 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.[1]

Története[szerkesztés]

A helyiérdekű vasútvonalként épült vonalat a Kecskemét-Fülöpszállási HÉV társaság építette. A 38,1 km hosszú, Kecskemét városát a Budapest–Zimony-vasútvonallal összekötő vasútvonalat 1895. október 27-én nyitották meg.[2] A forgalmat elsősorban mezőgazdasági termékek, főleg gyümölcsök szállítása jellemezte, a vasúttársaság alapítói is kecskeméti szőlőtermesztő gazdaságok vezetői voltak. A síkvidéki jellegű vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasútvonalon 1973. január 30-án súlyos baleset történt. A kecskeméti Korhánközi út biztosítás nélküli vasúti átjárójában egy vonat elütötte a Helvéciára tartó, menetrend szerint közlekedő helyközi autóbuszt. 37 utas vesztette életét, 11-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek meg.[3]

A 2007-ben megszüntetett menetrend szerinti személyforgalom után csak a teherforgalom maradt meg a vonalon, előbb Kecskemét és Ágasegyháza között. 2010 után már csak a rakodóhellyé visszaminősített Helvéciáig jártak le hetente egy-két alkalommal a főként fát szállító tehervonatok. A kecskeméti autógyár megnyitása után kezdett igen nagy forgalmat bonyolítani egy fémhulladékgyűjtő-telepnek a vonalból Kecskemét-Alsó állomás közelében kiágazó iparvágánya.

Kecskemét város városfejlesztési dokumentumai a közép- és hosszútávon a helyi, elővárosi jellegű kötöttpályás közlekedés fejlesztésének bázisaként tekintenek a vasútvonalra. A vonalon fekvők közül Helvécia és Ballószög vasútállomások elővárosi jellegű fejlesztése vetődött fel, illetve egy új megállóhely létesítése a gyorsan fejlődő Homokbánya városrész mellett.[4]

Felépítmény[szerkesztés]

A vasútvonal utolsó felújítása 1937-ben történt, így a pályában túlnyomórészben, Fülöpszállástól Kecskemét alsóig „c” rendszerű sínek fekszenek, sokszor másodfekvésű talpfákon. Az avult és koros felépítmény miatt a motorvonatokra 40 km/h-ra, a tehervonatok részére 20 km/h-ra csökkentették az engedélyezett sebességet.

Kecskemét alsó állomás vágányai 48-as és 54-es rendszerűre épültek át több ütemben.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
  1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 256. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. A Kunság Volán története
  4. Kecskemét megyei jogú város Területrendezési Terve; Településszerkezeti terv leírása; p33.