Pesterzsébet–Csepel HÉV
| Pesterzsébet–Csepel HÉV | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Város | Budapest |
| Átadás |
1911. december 9. (teherforgalom) 1912. május 26. (személyforgalom) |
| Megszűnés |
1924. (teherforgalom) 1978. október 31. (személyforgalom) |
| Tulajdonos | Budapesti Közlekedési Vállalat |
| Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Vállalat |
| Állomások száma | 9 |
| Végállomások | Határ út, Csepel |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Feszültség | 1000 V egyenáram |
| Egyenáramú feszültség | 1000 V |
A Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest egyik vasútvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Határ út és Csepel állomás között.
Története[szerkesztés]
1911. december 9-én egy 4,8 km hosszú iparvágányt adtak át a teherforgalomnak Erzsébetfalva állomás és a csepeli Weiss Manfréd Művek között a Gubacsi-zárógáton át.[1] A vonalat 1912-ben villamosították és május 26-án megindult a személyszállítás is az Erzsébetfalva állomástól kiágazó szárnyvonalon, a BHÉV üzemeltetésében, a Közvágóhídtól Csepel HÉV-állomásig, ahol új kocsiszínt is avattak.[2][3][4] 1919-ben a BHÉV beleolvadt az újonnan létrejött a BEVV-be, azonban két évvel később a BHÉV ismét önálló vállalatként üzemeltette a vonalat.[3] 1924-től a HÉV-szerelvények már a Gubacsi hídon át közlekedtek és ezzel együtt külön iparvágány épült a Weiss Manfréd Művekhez.[1] 1938-ban közvetlen HÉV-járat indult Pacsirtatelepről Csepelre, Erzsébetfalva állomáson irányváltással, amire azért volt szükség, mert a csepeli szárnyvonal vágánya a Közvágóhíd felől érkezett.[1][5] Ugyanekkor Csepelen átálltak az 500 voltos feszültségre (korábban 1000 V-os volt).[1] 1942-től az új Határ úti átkötés létrejöttével módosult a HÉV-járat útvonala és ezzel együtt megszűnt az irányváltás Erzsébetfalva állomáson.[6] 1949-ben a BHÉV beleolvadt az új FHVKV-ba.[3] 1950/51-ben a II. Rákóczi Ferenc utcában középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely.[7][8] [9] 1951-ben a csepeli gyorsvasút átadásával a Gubacsi hídon át közlekedő Közvágóhíd–Csepel és Pacsirtatelep–Csepel járatot megszüntették – ez utóbbi pótlására elindult a 19-es busz villamos viteldíjjal.[1][10] A 19-es busz nem vált be, ezért pár évvel később (1956 előtt) újraindították Csepel és Pesterzsébet felső állomások között a HÉV-forgalmat,[11] ekkor már 1000 V-os feszültséggel.[6] 1959. január 1-jén egy megállóval hosszabb lett a vonal, az új Határ úti végállomástól szállított utasokat, Csepel végállomáson és a Határ útnál is hurokvágány épült.[2] A HÉV-járat időközben betűjelzést kapott, H-val jelölték.[12] 1968-ban a BHÉV beleolvadt a BKV-ba, a járat üzemeltetője a BKV-HÉV lett.[3] A Gubacsi híd 1978-as felújításakor a csepeli szárnyvonal megszűnt, pótlására a BKV elindította a 148-as buszt.[13]
Megállóhelyei[szerkesztés]
Az állomáslista az 1977-es BKV-tájékoztató, az átszállási kapcsolatok pedig az 1978-as BKV-térkép alapján készültek.[14][15]
| H (Határ út ◄► Csepel) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sorszám (↓) | Megállóhely | Sorszám (↑) | Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor | ||||
| 0 | Határ út végállomás |
8 |  30, 31
| ||||
| 1 | Pesterzsébet felső | 7 |  Ráckevei HÉV 23, 23, 51
| ||||
| 2 | Sósfürdő | 6 | 48, 51, 59
| ||||
| 3 | Papírgyár | 5 | 48, 51
| ||||
| 4 | Védgát utca | 4 | 48, 51
| ||||
| 5 | Kossuth Lajos utca | 3 | 48, 51, 59, 79
| ||||
| 6 | Tanácsház tér | 2 | Csepeli gyorsvasút 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159
| ||||
| 7 | Karácsony Sándor utca | 1 | Csepeli gyorsvasút 38, 38A, 38B
| ||||
| 8 | Csepel végállomás |
0 | Csepeli gyorsvasút 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159
| ||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e A Csepel-Pesterzsébet járat. kt8d5.freeweb.hu. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b A Pesterzsébet, Határ út-Csepel HÉV-járat története. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, 2007. július 20. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
- ↑ a b c d Másfél évszázad III. 1987 előzék; 321. oldal
- ↑ Másfél évszázad III. 1987 278. oldal
- ↑ Pesterzsébet elvesztett vágányai I.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
- ↑ a b Pesterzsébet elvesztett vágányai II.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
- ↑ Budapest–Csepel XXI.. Hungaricana. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
- ↑ Csepel közlekedése egykor és ma. vki.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
- ↑ [1] Képek a Csepeli gyorsvasút építéséről - Velvet.hu, 2016.01.28.
- ↑ Legát 2008 92–93. oldal
- ↑ Budapesti útmutató 1956.. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
- ↑ Legát 2008 99. oldal
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ A BKV 1977-es menetrendi tájékoztatója, 236. oldal
- ↑ A Budapesti Közlekedési Vállalat vonalhálózati térképe (1978). poli.hu/~csokis – BKV. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Másfél évszázad III. 1987: Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ Legát 2008: Legát Tibor: Közlekedik a főváros. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2008. ISBN 9789637052774
