Pesterzsébet–Csepel HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pesterzsébet–Csepel HÉV
Pesterzsébet-Csepel HÉV map.png
Ország Magyarország
Város Budapest
Átadás 1911. december 9. (teherforgalom)
1912. május 26. (személyforgalom)
Megszűnés 1924. (teherforgalom)
1978. október 31. (személyforgalom)
Tulajdonos Budapesti Közlekedési Vállalat
Üzemeltető Budapesti Közlekedési Vállalat
Állomások száma 9
Végállomások Határ út, Csepel
Nyomtávolság1435 mm
Egyenáramú feszültség1000 V

A Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest egyik vasútvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Határ út és Csepel állomás között.

Története[szerkesztés]

1911. december 9-én egy 4,8 km hosszú iparvágányt adtak át a teherforgalomnak Erzsébetfalva állomás és a csepeli Weiss Manfréd Művek között a Gubacsi-zárógáton át.[1] A vonalat 1912-ben villamosították és május 26-án megindult a személyszállítás is az Erzsébetfalva állomástól kiágazó szárnyvonalon, a BHÉV üzemeltetésében, a Közvágóhídtól Csepel HÉV-állomásig, ahol új kocsiszínt is avattak.[2][3][4] 1919-ben a BHÉV beleolvadt az újonnan létrejött a BEVV-be, azonban két évvel később a BHÉV ismét önálló vállalatként üzemeltette a vonalat.[3] 1924-től a HÉV-szerelvények már a Gubacsi hídon át közlekedtek és ezzel együtt külön iparvágány épült a Weiss Manfréd Művekhez.[1] 1938-ban közvetlen HÉV-járat indult Pacsirtatelepről Csepelre, Erzsébetfalva állomáson irányváltással, amire azért volt szükség, mert a csepeli szárnyvonal vágánya a Közvágóhíd felől érkezett.[1][5] Ugyanekkor Csepelen átálltak az 500 voltos feszültségre (korábban 1000 V-os volt) és a kocsiszínnél hurokvágányt építettek.[1] 1942-től az új Határ úti átkötés létrejöttével módosult a HÉV-járat útvonala és ezzel együtt megszűnt az irányváltás Erzsébetfalva állomáson.[6] 1949-ben a BHÉV beleolvadt az új FHVKV-ba.[3] 1950/51-ben megszűnt Csepel, korzó megállóhely.[7][8] 1951-ben a csepeli gyorsvasút átadásával a Gubacsi hídon át közlekedő Közvágóhíd–Csepel és Pacsirtatelep–Csepel járatot megszüntették – ez utóbbi pótlására elindult a 19-es busz villamos viteldíjjal.[1][9] A 19-es busz nem vált be, ezért pár évvel később (1956 előtt) újraindították Csepel és Pesterzsébet felső állomások között a HÉV-forgalmat,[10] ekkor már 1000 V-os feszültséggel.[6] 1959. január 1-jén egy megállóval hosszabb lett a vonal, az új Határ úti végállomástól szállított utasokat.[2] A HÉV-járat időközben betűjelzést kapott, H-val jelölték.[11] 1968-ban a BHÉV beleolvadt a BKV-ba, a járat üzemeltetője a BKV-HÉV lett.[3] A Gubacsi híd 1978-as átalakításakor a csepeli szárnyvonal megszűnt, pótlására a BKV elindította a 148-as buszt.[12]

Megállóhelyei[szerkesztés]

A HÉV-járat megállóhelyei az 1977-es BKV-tájékoztató, az átszállási kapcsolatok pedig 1978-as BKV-térkép alapján készültek.[13][14]

H (Határ út ◄► Csepel)
Sorszám (↓) Megállóhely Sorszám (↑) Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor
0 Határ út
végállomás
8 Logo tramway-budapest.svg 30, 31
1 Pesterzsébet felső 7 BKV HÉV Logo old version.svg Ráckevei HÉV
BKV busz symbol.svg 23, 23, 51
2 Sósfürdő 6 BKV busz symbol.svg 48, 51, 59
3 Papírgyár 5 BKV busz symbol.svg 48, 51
4 Védgát utca 4 BKV busz symbol.svg 48, 51
5 Kossuth Lajos utca 3 BKV busz symbol.svg 48, 51, 59, 79
6 Tanácsház tér 2 BKV HÉV Logo old version.svg Csepeli gyorsvasút
BKV busz symbol.svg 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159
7 Karácsony Sándor utca 1 BKV HÉV Logo old version.svg Csepeli gyorsvasút
BKV busz symbol.svg 38, 38A, 38B
8 Csepel
végállomás
0 BKV HÉV Logo old version.svg Csepeli gyorsvasút
BKV busz symbol.svg 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e A Csepel-Pesterzsébet járat. kt8d5.freeweb.hu. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ^ a b A Pesterzsébet, Határ út-Csepel HÉV-járat története. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, 2007. július 20. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  3. ^ a b c d Másfél évszázad III. 1987 előzék; 321. oldal
  4. Másfél évszázad III. 1987 278. oldal
  5. Pesterzsébet elvesztett vágányai I.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  6. ^ a b Pesterzsébet elvesztett vágányai II.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  7. Budapest–Csepel XXI.. Hungaricana. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  8. Csepel közlekedése egykor és ma. vki.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  9. Legát 2008 92–93. oldal
  10. Budapesti útmutató 1956.. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  11. Legát 2008 99. oldal
  12. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  13. A BKV 1977-es menetrendi tájékoztatója, 236. oldal
  14. A Budapesti Közlekedési Vállalat vonalhálózati térképe (1978). poli.hu/~csokis – BKV. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)

Források[szerkesztés]

  • Másfél évszázad III. 1987: Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  • Legát 2008: Legát Tibor: Közlekedik a főváros. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2008. ISBN 9789637052774