Csömödéri Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csömödéri Állami Erdei Vasút
Kistolmacs narrow gauge railway.jpg
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Zala megye
Hasznosítása teherszállítás és személyszállítás
Jelenlegi hossz 109 km
Éves forgalom 22–23 ezer fő fő
Üzemeltető Zalaerdő Zrt.
Történelmi adatok

Személyszállítás elindulása 1954
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Járművek
Vontatójárművek 2 db Mk48
9 db C-50
1 db gőzmozdony
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
BSicon KBHFa.svg 0 Lenti ÁEV
BSicon HST.svg 1 Lenti Gyöngyvirág utca
BSicon HST.svg 3,5 LentiszombathelyMumor
BSicon HST.svg 11,5 Csömödéri-tó
BSicon HST.svg 12 Iklódbördőcei temető
BSicon BHF.svg 14 Csömödér
BSicon HST.svg 16 Páka
BSicon HST.svg 18 Dömefölde
BSicon HST.svg 20 Kányavár
BSicon HST.svg 22 Törösznek
BSicon HST.svg 24 Kámaházi erdészlak
BSicon HST.svg 26 Bánokszentgyörgyi elágazás
BSicon HST.svg 28 Bázakerettye alsó
BSicon HST.svg 30 Bázakerettye felső
BSicon KBHFe.svg 32 Kistolmács

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.[1]

Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.

Építése[szerkesztés]

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a CsömödérKistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.

2000 szeptemberében[2] avatták fel a LentiCsömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 km-esre bővült a használható vágányok hossza.

Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, minek a fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C–50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.

Járműállomány[szerkesztés]

Mozdonyok[szerkesztés]

Kocsik[szerkesztés]

A vasút kb. 10 db személykocsival (köztük egy szalonkocsival) és sok teherkocsival rendelkezik.

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Gerincvonalon[szerkesztés]

Szárnyvonalon[szerkesztés]

Csatlakozási helyek az országos közforgalmú hálózathoz[szerkesztés]

  • Lenti, Csömödér-Páka (személyforgalom)
  • Lenti, Csömödér (teherforgalom)

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

  • A lenti vár romjai
  • Lenti termálfürdő
  • Budafapusztai arborétum (a Bázakerettyei állomásnál)
  • Kistolmácsi-tó
  • Mároki kápolna
  • Pákai templom
  • Öveges József professzor szülőháza, Páka
  • szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és vízimalom
  • Lenti végállomás: „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdő
  2. Zalai Napló, 2003. augusztus 27. VI. évfolyam, 15. szám: Kirándulás a kisvasúton

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.