Ugrás a tartalomhoz

Öveges József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Öveges József
Öveges József budapesti otthonában (1968)
Öveges József budapesti otthonában (1968)
Életrajzi adatok
Született1895. november 10.
Páka
Elhunyt1979. szeptember 4. (83 évesen)
Budapest
SírhelyZalaegerszeg
Ismeretes mintÖveges professzor, piarista szerzetes, pap, tanár, fizikus
Nemzetiségmagyar
Állampolgárság Magyarország
SzüleiÖveges József (1871–1910)
Mihálovics Ilona (1877–1953)
Gyermekek–
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Pázmány Péter Tudományegyetem
Más felsőoktatási
intézmény		Győri Bencés Gimnázium
Pályafutása
Szakterületfizika
Aktív időszak1919–1979
Munkahelyek
József Nádor Műegyetemtanár
Budapesti Pedagógiai Főiskolaintézeti tanár
Más munkahelyekPiarista Gimnázium (Szeged)
Piarista Gimnázium (Tata)
Piarista Gimnázium (Budapest)
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Jelentős munkáiMTV: Iskolatelevízió
MTV: 100 kérdés – 100 felelet
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj (1948)
SZOT-díj (1970)
Prométheusz-érem (1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Öveges József témájú médiaállományokat.

Öveges József (Páka,[1] 1895. november 10.[2] – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, fizikus, pap, középiskolai és egyetemi tanár, cserkészvezető.

Öveges József mellszobra eredeti állapotában Tatán, az Öreg-tó partján

Gyerekkora és tanulmányai

[szerkesztés]

A családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos (1837–1906) iskolai tanító fia, aki a Dunántúl több községében is tanított.[3] Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953), Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya volt. Szülei a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek, amikor legidősebb fiúként 1895. november 10-én megszületett József, akinek később még három testvére született.

Egyik testvéröccsének unokája Öveges Enikő (1968–2022), az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője és docense.[4]

Az elemi iskola első öt osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt az édesapja, de édesanyja tovább taníttatta. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.

Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte, ahol 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá.

Munkássága

[szerkesztés]
Öveges József a Magyar Televízió stúdiójában (1967)

1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát akkor még nem. Egyik alapítója volt a gimnázium 82. sz. Zrínyi cserkészcsapatának, amely 1922. évi nyári táborát szülőfaluja, Páka mellett tartotta. 1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tatai piarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást. Sok időt töltött a fiatalok testi, szellemi nevelésével egyaránt, például a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapat cserkésztisztjeként. 1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.

A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947–1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, illetve 1948–1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult. Később 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, de ezt visszautasította.

Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, a Varsányi Irén utca 33. szám alatt,[5] és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.

A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.

Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították, és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben volt a szállítás előtti beszentelése. Szeptember 18-án temették el Zalaegerszegen, díszsírhelye – kívánságának megfelelően – édesanyja sírjának közelében van.

Kitüntetések

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]

Tudományos népszerűsítő könyvek

[szerkesztés]
  • Időjóslás és időhatározás. Tata: Engländer Ferenc Nyomda. 1924. = A Magyar Cserkész könyvei, 59-61.  
  • Atombomba: Az atomenergia felszabadítása és jövője házilag végezhető kísérletekkel, ábrákkal. Budapest: Cserkészbolt Szövetkezet. 1946. = Új nevelés könyvtára, 11.  
  • A legújabb kor fizikája. Budapest: Művelt Nép. 1951.   – 2. kiadás, 1952 (Ember és világ); 3. kiadás, 1955.
  • Az élő fizika. Budapest: Művelt Nép. 1952. = Ember és világ,   2. kiadás, Művelt Nép, 1954; 3. kiadás, Gondolat, 1966; 4. kiadás, Gondolat–Madách, Budapest–Pozsony, 1972; 5. kiadás, I-II. kötet, Móra, Budapest, 2007.
  • Fyzika najnovších čias [A legújabb kor fizikája]. Marton: Vydavatelstvo Osveta N. P. 1953.  
  • Játékos fizikai kísérletek: Mozgások és erők. Budapest: Ifjúsági Könyvkiadó. 1953.   – Reprint: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995; 1999.
  • Elektromosságtan és élet: Az élő fizika II. Budapest: Művelt Nép. 1953. = Ember és világ,   2. kiadás, Művelt Nép, 1954.
  • Kis fizika I: Erők és mozgások; Hangtan; Fénytan; Hőtan. Budapest: Művelt Nép. 1953. = Műveltség Könyvtára,   – reprint: 1995.
  • Kis fizika II: Elektromosságtan; Elektromos sugárzások; Atomfizika. Budapest: Művelt Nép. 1954. = Műveltség Könyvtára,   – reprint: 1995.
  • Az elektronok nyomában: Az élő fizika III. Budapest: Művelt Nép. 1955.  
  • Túl a rádióhullámokon: A fény. Budapest: Bibliotheca. 1957. = Ember és világ,  
  • Öveges József: A fény a tudomány és a technika szolgálatában. In főszerk. Lukács Ernőné: A kultúra világa: Technika. Budapest: Minerva. 1959. 418–485. o.  
  • Öveges József: A sugárzások. In főszerk. Lukács Ernőné: A kultúra világa: Technika. Budapest: Minerva. 1959. 713–748. o.  
  • Tudomány, technika, élet. Budapest: Tankönyvkiadó. 1960.  
  • Kísérletezzünk és gondolkozzunk. Budapest: Gondolat. 1960.   – 2. átdolg. kiadás, Gondolt, Budapest, 1979; Kísérletek könyve: Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet. 3. Budapest: (kiadó nélkül). 1997.  
  • A mikroszkóp és használata. Budapest: Gondolat. 1960. = Gondolattár, 4.  
  • Tanulságos kísérletek. Budapest: Táncsics. 1961. = Kis technikus könyvtár,  
  • Érdekes fizika. Budapest: Táncsics. 1963.   – 2. kiadás, Táncsics, Budapest 1967; reprint: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.
  • Öveges József: Fizika. In főszerk. Lukács Ernőné: A kultúra világa: Matematika; Fizika; Kémia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1964. 550–833. o.  
  • Színes atomfizika. Budapest: Gondolat. 1964.  
  • Kis atomfizika. Budapest: Gondolat. 1965. = Élet és Tudomány Kiskönyvtár,  
  • Fizikai kísérletek. In szerk. Varró József: Falusi előadások szemléltetése: Előadói segédanyag. Budapest: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 1967. 4–39. o.  
  • Klasszikus fizika. Budapest: Minerva. 1968. = Minerva Zsebkönyvek,  
  • Sugárözönben élünk. Budapest: Minerva. 1968. = Minerva Zsebkönyvek,  
  • A fegyverek fizikája. Budapest: Zrínyi. 1972.   2. kiadás: Aranyhal, Budapest, 2002.
  • A hangok világa. Budapest: Táncsics. 1975. = A mi világunk, 12.  
  • Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó. 1977.  
  • Die Geheimnisse des Lichtes: Farbige Experimente aus der Physik. Budapest: Corvina. 1980.  
  • Játékos kísérletek az elektronnal. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó. 1981.  
  • vál. és szerk. Simonffy Géza: Nagy Öveges könyv. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó. 1989.  

Tankönyvek

[szerkesztés]
  • Összefoglaló kérdések a fizikából. Budapest: Szent István Társulat. 1935.   – 2. kiadás, 1943.
  • Kis fizika: A gimnázium és leánygimnázium III. osztálya számára. Budapest: Szent István Társulat. 1939.  
  • Fizika: A gimnázium és leánygimnázium VIII. osztálya számára [Mágnesesség, elektromosság, fénytan]. Budapest: Szent István Társulat. 1941.   – 2. kiadás, 1945; 3. kiadás (középiskolák IV. osztálya számára) 1949.
  • Fizika: A gimnázium és leánygimnázium VII. osztálya számára [Mechanika, hangtan, hőtan]. Budapest: Szent István Társulat. 1942.   – 2. kiadás, 1945; 3. kiadás (középiskolák III. osztálya számára) 1949.
  • Természettan: A katolikus általános iskolák VII. osztálya számára. Budapest: Szent István Társulat. 1945.  
  • Természettan: Tankönyv az általános iskolák 7-8. osztálya számára. Budapest: Szent István Társulat. 1947.  
  • Bevezetés a természettanba. Budapest: Egyetemi Nyomda. 1948. = Új nevelés könyvtára,  
  • Fizika: Az általános iskolák VII. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó. 1959.  
  • Öveges József – Bellay László – Párkányi László: Fizika: Az általános iskolák VIII. osztálya számára: Kísérleti tankönyv. Budapest: Tankönyvkiadó. 1960.   – 6. kiadás, 1964.
  • Fizikai kísérletek és eszközök. Budapest: Közoktatásügyi Kiadó. 1950. = Szocialista nevelés könyvtára, 7.   – 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1954.
  • Elektrotechnika: A szakmunkásképző iskolák számára. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1970.  

Cikkek, értekezések

[szerkesztés]
  • Kalazanci szegedi magvetői. In szerk. Csaba Jenő: A piaristák vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium kétszázados jubileumának emlékkönyve. Szeged: Juhász István Könyvnyomdája. 1922. 146–152. o.  
  • Ostromcserkészjáték. Magyar Cserkész, III. évf. 8. sz. (1922) 164–165. o.
  • Fizikai gyakorlatok. Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium értesítője, (1931 – 1932) 20–25. o.
  • A robbanó motor és az ötvenéves autó. Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium értesítője, (1935 – 1936) 4–32. o.
  • Fejezetek egy tanári noteszból. Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium értesítője, (1936 – 1937) 3–22. o.
  • Munkáltató oktatásra alkalmas új atomfizikai kísérletek. Mennyiségtani és Természettudományi Didaktikai Lapok, I. évf. 3. sz. (1943) 69–74. o.
  • Einfache atomphysikalische Versuche für Schulübungen. Praktische Schulphysik, XXIII. évf. 8–11. sz. (1943) 73–75., 86–87. o.
  • A háromféle rádióaktív sugárzás kimutatása egyszerű anyagokkal és eszközökkel. Fizikai szemle, I. évf. 1. sz. (1950) 17–20. o.
  • Hogyan neveljük hallgatóinkat a tanári pálya szeretetére? Felsőoktatási szemle, III. évf. 2. sz. (1954) 61–70. o.
  • Királyok között…. In vál. és szerk. Balázs Mihály és Papp Ferenc: Tanár úr, készült?: Tanárok és diákok vallomása az iskoláról. Budapest: Móra. 1968. 126–131. o.  
  • Figyeljük a természetet! 1: A légkör elektromos jelenségei. Pajtás, XXVI. évf. 26. sz. (1971. július 1.) 18–19. o.
  • Figyeljük a természetet! 2: A légkör hangjelenségei. Pajtás, XXVI. évf. 27. sz. (1971. július 8.) 14–15. o.
  • A coriolis-erő és a mindennapi élet. Élet és Tudomány, XXVI. évf. 21. sz. (1971) 973–976. o.
  • A fizika nemzetközi nyelve a boldogító SI. Élet és Tudomány, XXVI. évf. 4. sz. (1971) 147–151. o.
  • Az új alapmértékegységek. Élet és Tudomány, XXVI. évf. 49. sz. (1971) 2333–2337. o.
  • Előadóterem az egész ország. In szerk. Győri György: Ember és műveltség: Harmincnégy interjú tudosókkal, írókkal, művészekkel. Budapest: Gondolat. 1976. 279–291. o.  
  • Visszaszámlálás [kérdések a magyar űrhajós-jelöltekhez]. Ifjúsági Magazin, (1976. december) 60. o.
  • Tudományos varázslatok. Budapest, XVI. évf. 7. sz. (1978) 10–13. o.
  • Hogyan működik a kvarcóra? Élet és Tudomány, XXXIV. évf. 9. sz. (1979) 281. o.
  • Az élő fizika. Fizikai szemle, XXIX. évf. 12. sz. (1979) 473. o.
  • Játékos kísérletek az elektronnal – mindenkinek. Élet és Tudomány, XXXIV. évf. 39. sz. (1979) 1226–1228. o.
  • [Ki nekem Jézus?]. In Hegyi Béla: Párbeszédek tükre: Interjúk és vallomások az istenhit, a vallás, a keresztény és nem keresztény világnézet kérdéseiről. Budapest: Ecclesia. 1986. 286. o.  
  • Madách serlegbeszéd a váci gimnázium 250 éves évfordulóján: 1964. október 25. In szerk. Nagybégányi Enid: A váci gimnázium jubileumi évkönyve, 1714-1989. Vác: Sztáron Sándor Gimnázium. 1989. 59–62. o.  
Az Élet és Tudomány folyóirat „Kísérletezzünk és gondolkozzunk” sorozatában
[szerkesztés]
  • Színeire bontjuk a fehér fényt. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 27. sz. (1972) 1264–1266. o.
  • Madártollal térítjük el és bontjuk szivárványszínekre a fényt. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 29. sz. (1972) 1374–1378. o.
  • Bárki megmérheti otthon a fény hullámhosszát. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 31. sz. (1972) 1468–1472. o.
  • Mérjük meg a virágporszemcsék átmérőjét fényelhajlással. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 33. sz. (1972) 1550–1554. o.
  • A púderporoktól a holdszivárványig. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 35. sz. (1972) 1659–1661. o.
  • Három meglepő mérés fényelhajlással. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 37. sz. (1972) 1756–1758. o.
  • A „szomjas madár”. Élet és Tudomány, XXVII. évf. 51. sz. (1972) 2418–2420. o.
  • A „szomjas madár” versenykérdés megoldása. Élet és Tudomány, XXVIII. évf. 4. sz. (1973) 157–158. o.
  • Mi a titka a térhatású képeslapnak? Élet és Tudomány, XXVIII. évf. 11. sz. (1973) 494–497. o.
  • Meglepő kísérletek visszavert fénnyel. Élet és Tudomány, XXVIII. évf. 31. sz. (1973) 1466–1469. o.
  • Sarkított fény – szivárványszínekben. Élet és Tudomány, XXVIII. évf. 34. sz. (1973) 1598–1601. o.
  • Készítsünk egyszerű távolságmérőt! Élet és Tudomány, XXVIII. évf. 46. sz. (1973) 2193–2196. o.
  • Tudományos játékszobákat! Élet és Tudomány, XXX. évf. 14. sz. (1975) 641–644. o.
  • Ember a levegőben. Élet és Tudomány, XXX. évf. 45. sz. (1975) 2125–2129. o.
  • A zöld sugár. Élet és Tudomány, XXXII. évf. 5. sz. (1977) 146–147. o.
  • Hány éves az agyagcserép? Élet és Tudomány, XXXII. évf. 11. sz. (1977) 339–341. o.
  • Meglepő, tanulságos hangtani kísérletek, 1: A „fénymutató” rezdülései. Élet és Tudomány, XXXIII. évf. 27. sz. (1978) 842–843. o.
  • Meglepő tanulságos hangtani kísérletek, 2: Mire jó a tejfölöspohár? Élet és Tudomány, XXXIII. évf. 28. sz. (1978) 886–887. o.
  • Meglepő tanulságos hangtani kísérletek, 3: Hangerősségmérő tejfölöspoharakból. Élet és Tudomány, XXXIII. évf. 29. sz. (1978) 904–906. o.
  • Egy egyszerű látásjavító. Élet és Tudomány, XXXIII. évf. 32. sz. (1978) 1016–1017. o.

Emlékezete

[szerkesztés]
Öveges József emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Varsányi udvar 2. szám alatt[5]
„ÖVEGES JÓZSEF
1895-1979
Kossuth-díjas fizikus.
Ebben az iskolában tanított
1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.
1980”
  • A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel.
  • Budapesten katolikus szellemiségű tanáregylet vette fel a nevét.[7]
  • A TIT zalaegerszegi ismeretterjesztő egylete[8] az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)
  • A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2005. április 8-tól a 67 308-as sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el Öveges József tiszteletére.[9]
  • Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.[10]
  • A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.
  • A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000 (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása)
  • Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.
  • Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: (1) 338-2764.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Öveges Emlékház, Páka, funiq.hu
  2. ↑ Születése bejegyezve a pákai polgári születési anyakönyv 33/1895. folyószáma alatt.
  3. ↑ Édesapjának, id. Öveges Józsefnek első fokú unokanővére, Öveges Irma (1861–1927) 1882-ben Göntér Gábor Endre (1860–1940) tanítóhoz és íróhoz ment feleségül, az ő egyik unokájuk Göntér Mária Zsuzsanna, Göncz Árpád felesége, özvegye.
  4. ↑ balla István: Showman, sztártanár, a fizika varázslója – 40 éve halt meg Öveges professzor. HVG (hvg.hu), 2019. október 17. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  5. 1 2 Fizikai Szemle, Archívum, Budapest I. kerület (html). FizikaiSzemle.hu, 1992. 12. [2022. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
  6. ↑ In memoriam Öveges József Fizikus reverendában Archiválva 2017. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, oveges.hu
  7. ↑ Öveges József Köszöntjük az Öveges József Tanáregylet honlapján! Archiválva 2017. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, ovegesegylet.hu
  8. ↑ TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület Zalaegerszeg. [2005. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. augusztus 26.)
  9. ↑ 67 308 Öveges, math.bme.hu
  10. ↑ Pákai hírességek Öveges József fizikus, egyetemi tanár, paka.hu

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Öveges_József&oldid=28748829”