Göntér Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göntér Gábor
Született 1860. május 28.
Csömödér
Elhunyt 1940. október 25. (80 évesen)
Tata
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
író,
publicista

Göntér Gábor Endre (Csömödér, 1860. május 28.Tata, 1940. október 25.), tanító, író, publicista.

Élete[szerkesztés]

Göntér Gábor Endre egyszerű földműves szülők gyermekeként született a Zala vármegyei Csömödér községben. Elemi iskoláit a közeli Pákán végezte, majd Alsólendván (ma: Lendava, Szlovénia) került a polgári iskolába. Ennek négy osztályát elvégezve 1877-ben állami tandíjsegéllyel felvették a budapesti tanítóképzőbe. Az első osztályt itt végezte el, a másodikat már nevelősködés és tanítás közben Znióváralján (ma Kláštor pod Znievom, Szlovákia) végezte.

1879-től előbb Pördeföldén dolgozott nevelőként, majd Kerkaszentmiklóson (ma Tornyiszentmiklós része) osztálytanítóként dolgozott az elemi népiskolában. 1880-ban a kisszigeti római katolikus felső népiskola tanítójává nevezték ki. Itt magánúton készült a tanképesítő vizsgára, amelyet 1882-ben Znióváralján tett le, és november elejétől Náprádfán (ma Gutorfölde része) lett osztálytanító. 1882-ben megnősült, feleségül vette a pákai tanítónak, Öveges Antalnak (1835–1894) leányát, Öveges Irmát (1861–1927).[1]

1881–85 között a Zala vármegyei általános tanítói testület novai járáskörének jegyzője volt. 1885-ben e szervezet képviselőjeként küldték ki az Országos Kiállítás tanulmányozására, és az Országos Egyetemes Tanítógyűlésre is. A Zalai Tanügy c. szaklapnak már 1880-tól rendes munkatársaként működött.

1895-ben Kassára nevezték ki tanítónak, majd 1912-ben igazgató-tanítónak. 1920-ban, amikor a Felvidéket a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták, Tapolcára került tanítónak. 1922-ben nyugdíjazták, később Győrbe költözött, felesége pedig haza, Pákára. Írásai a Zalai Tanügy, a Néptanoda, a Tanító barát című szaklapokban jelentek meg. Fennmaradt forrásértékű naplója is.

Művei[szerkesztés]

A Zalai Tanügy-ben megjelent nevezetesebb cikkei:

  • A néptanító és a babona, 1881.
  • A nyelvérzék a magyar nyelv és nyelvtan tanításának szolgálatában, 1882-85.
  • Egy falusi gazda levelei, 1882-85.
  • Czéltévesztett szemléltető eszközök, 1882-85. (stb).

Álnevei és kézjegyei[szerkesztés]

  • Göndör András,
  • Endrefi,
  • G-r A-s.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Apósának, Öveges Antalnak Alajos nevű öccse (1837–1906) lett a későbbi fizikaprofesszornak, Öveges Józsefnek (1895–1979) nagyapja.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]