Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Tata)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eötvös József Gimnázium és Kollégium
Alapítva 1765
Hely Magyarország, Tata
Típus
OM-azonosító 201173
Elhelyezkedése
Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Komárom-Esztergom megye)
Eötvös József Gimnázium és Kollégium
Eötvös József Gimnázium és Kollégium
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
é. sz. 47° 38′ 32″, k. h. 18° 19′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 32″, k. h. 18° 19′ 14″
Az Eötvös József Gimnázium és Kollégium weboldala

A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium Komárom-Esztergom megye nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménye. Névadója Eötvös József reformpolitikus, író.

Alapítása[szerkesztés]

Az iskola alapításával járó anyagi terheket a földesúr, gróf Esterházy Ferenc vállalta. Az iskola vezetésére felkérte a piarista tanító rendet. A gimnázium alapításáról szóló szerződést 1765. január 1-jével állították ki, amelyet Mária Terézia királynő is jóváhagyott. A hat osztályú gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött. A gimnáziumhoz előkészítő osztályt is szerveztek, a hatodik osztály után pedig a tanítást egyéves filozófiai kurzussal egészítették ki. Az előkészítő osztályban a tanulókat két csoportra osztották: kezdőkre és haladókra. Egy-egy tanár ekkor nagy létszámú csoporttal foglalkozott. Révai Miklós-nak, a kiváló nyelvésztanárnak 95 tanítványa volt.

Története[szerkesztés]

18–19. század[szerkesztés]

II. József megszüntette a bölcsészeti tanfolyamot, és elrendelte, hogy 1784. november 1-jétől csak azt lehet felvenni, aki németül ír és olvas. Bevezették a rendszeres tandíj fizetését.

Az 1805-1806. tanévben az iskola tanára volt Helmeczy Mihály nyelvújító. Nagy hatást gyakorolt az iskola ifjúságára az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Az 1848. március 15-i események híre hamar eljut Tatára, amelyet nagy lelkesedéssel fogadnak és dobpergéssel üdvözlik az eseményeket. A szabadságharc idején több alkalommal gyűjtést rendeznek a hadbavonultak részére. A nemzetőrök között is megtalálható az iskola több neves diákja.

A szabadságharc leverése után az abszolutista rendszer a maga érdekeinek megfelelően átalakította az oktatás rendszerét is. Alacsonyabb színvonalra süllyesztették az iskolát azáltal, hogy a hatosztályú gimnáziumot négyosztályúvá alakították át.

1892-ben napirendre került a kisgimnázium korszerűsítésének a kérdése. Az eddigi épületeket átalakították, rajz- és tornateremmel bővítették, a szertárakat a kor kívánalmainak megfelelően felszerelték.

20. század[szerkesztés]

Az iskola történetében jelentős fejezet a századforduló. A nagygimnázium megnyitását 1910-ben engedélyezték. 1914-ben már nyolcadik osztály is működik és ebben az évben az intézményben először tesznek érettségi vizsgát a tanulók. Az iskola jelenlegi épületét 1911-ben kezdték építeni és 1912-ben már megkezdődött benne a tanítás. Az első világháború alatt közvetlenül az iskolapadokból viszik ki a frontra a megfelelő korú diákokat. Akit behívnak katonának, az megkapta az illető osztályról szóló bizonyítványát. A forradalmi mozgalmak is hatást gyakoroltak az iskolára. Amikor a városban megalakul a helyi munkástanács, annak egyik tagja a diákok között is megalakítja az ifjúmunkások szakszervezetét.

1919. május 23-án államosítják az iskolát. Az 1920-as évek végétől fellendül az iskola sport és kulturális tevékenysége. 1929-től a tanítási év végén rendszeresen megrendezik az iskolai sportünnepélyeket. A Révai Miklósról elnevezett iskolai önképzőkör színvonalas előadásokat rendez. Az iskola dísztermében gyakoriak a hangversenyek.

A második világháború sok akadályt gördít az iskola normális működése elé. A szénhiány miatt többször rendeltek el szénszünetet. 1944-ben, a háborús események következtében a tanítást nem lehetett megkezdeni. Az épületet iskolai célra csak 1946. szeptember 1-jétől lehetett használni.

Az iskola történetének jelentős állomása 1948, ekkor államosították történetében immár másodszor.

Az 1956-os forradalom idején az iskolai munka teljesen megbénult. Ahogy a városban konszolidálódik a politikai élet, úgy bontakozik ki az iskolában az oktató-nevelő munka. 1959-ben kísérletképpen bevezették az 5 + 1-es oktatást, amely 1962-től vált általánossá. A tanulók a gyakorlati foglalkozáson az iskola tanműhelyében, később ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgoznak. 1963-tól 1969-ig az iskolában mezőgazdasági szakközépiskola is működött. Az 1960-as években kialakultak a szakosított tantervű osztályok. 1966. május 7-én és 8-án ünnepelte az iskola fennállásának 200. évfordulóját.

Az 1980-as évek elejétől a fakultatív oktatási forma és a szakosított tantervű osztályok eredményeit egyaránt felhasználó programokat valósított meg a gimnázium. 1989-től az elsők között oldotta meg az idegen nyelvek szabad választását, 1991-től az úgynevezett nulladik osztály indításával ötéves gimnáziumi képzés is folyik. 1992-től érettségizett fiatalok egyéves szakiskolai képzését kezdték meg. Egyik csoportban középfokú ügyintéző-titkári, a másikban idegenvezetői képesítést szerezhettek. 1990-ben készült el a gimnázium új sportcsarnoka. Tanulmányi és sporteredményeink országosan is elismertek.

21. század[szerkesztés]

Négy féle oktatási programot folytatnak a gimnáziumban, amely egyedülálló Komárom-Esztergom megyében. Egyik az angol kéttannyelvű képzés, amely felsőfokú nyelvtudást biztosít, valamint az iskolai tantárgyak egy részét is angol nyelven oktatják. Az Arany János Tehetséggondozó program hátrányos helyzetű tanulókat toboroz, a sportiskolai képzés az élsportoló fiataloknak nyújt lehetőséget a tanulásra. A német nemzetiségi képzés pedig kéttannyelvű formában a kisebbségi identitásukat megőrizni kívánó szülők gyermekeinek biztosít lehetőségeket. A hagyományos, négyéves képzésben külön osztályba sorolják a matematika, a humán tárgyak, a természettudományok és az informatika iránt érdeklődőket. A sikeres emelt szintű érettségi letételét segítendő, 3-3 többletórában tanulhatja a diák az általa választott két tantárgyat.

2005-ben a gimnázium és a kollégium közös igazgatás alá került. Ezt erősítette az egyre szorosabbá váló szakmai együttműködés, amely az Arany János tehetséggondozó programmal tovább mélyült.

2008-ban fenntartóváltáson ment keresztül az intézmény. Komárom-Esztergom megye önkormányzata 1996-tól látta el a fenntartó feladatait, 2008-ban pedig egyházi fenntartásba került volna az iskola. Ez a megoldás azonban nem találkozott az iskolahasználók igényével. Végül a Tata város tulajdonában lévő kiemelten közhasznú Városkapu Zrt. kapta meg a gimnázium és a kollégium ellátásával járó teendőket.

A gimnázium igazgatói[szerkesztés]

18. század[szerkesztés]

  • Modrovszky Wolfgang (1765-1766)
  • Valeró Jakab (1766-1772)
  • Tomeján Sándor (1772-1773)
  • Holló Imre (1773-1775)
  • Lelovits Ignác (1775-1778)
  • Tomeján Sándor (1778-1789)
  • Szalai Ráfael (1789-1790)
  • Sárváry Ferenc (1790-1796)
  • Kossik Balázs (1796-1803)

19. század[szerkesztés]

  • Ferenczy József (1803-1814)
  • Mészáros László (1814-1817)
  • Faisz József (1817-1844)
  • Nagy Márton (1844-1847)
  • Kucserik Sándor (1847-1850)
  • Purgstaller József (1850)
  • Hutter Antal (1851-1852)[1]
  • Gruber József (1852-1855)
  • Demeter Lajos (1855-1857)
  • Szaiff János (1857-1861)
  • Markovics Antal (1861-1867)
  • Csaplár Benedek (1867-1870)
  • Horváth Pius (1870-1872)
  • Stech Alajos (1872-1879)

20. század[szerkesztés]

  • Magas Mihály (1919-1931)
  • Füster Jenő (1919)
  • Dr.Lukáts József (1931-1934)
  • Papp Elemér (1934-1940)
  • Schmidt Mihály (1940-1943)
  • Szűcs János (1943-1947)
  • Selmeczi Kovács József (1947-1948)
  • Baghy György (1948)
  • Antal Gergely (1948-1952)
  • Schroth László (1952-1953)
  • Antal Gergely (1953-1963)
  • Konkoly Jánosné (1963-1967)
  • Dr. Körmendi Géza (1967-1983)
  • Mészáros András (1983-1993)
  • Tóth András (1993-2001)

21. század[szerkesztés]

  • Katona Márta (2001-2010)
  • Barsi Éva (2010-)

A gimnázium egyes névváltozatai az idők során[szerkesztés]

Tatai Kegyes Tanítórend Al-gymnasiuma (1850-es évek)

Kegyes Tanítórend tatai Kis-gymnasiuma (1870-es évek)

Magyarországi Kegyes Tanitórend Tatai Algymnasiuma / Magyarországi Kegyes-Tanitórend Tatai Algimnáziuma (1880-as évek, 1910-ig)

Magyarországi Kegyes-Tanitórend Tatai Főgimnáziuma (1911-1926)

Tatai Kegyesrendi Reálgimnázium (1926-1931)

Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Reálgimnázium (1932-1935)

Tatai Kegyes-tanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium / Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium (1937-1943)

Magyar Kegyestanítórend Tatai Gróf Esterházy Miklós Gimnáziuma (1944)

Magyar Kegyestanítórend Tatai Gimnáziuma (1944-1947)

Tatai Állami Gimnázium (1948-1950)

Állami Eötvös József Általános Gimnázium, Tata (1951-1964)

Eötvös József Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, Tata (1964-1969)

Eötvös József Gimnázium, Tata (1970-1995)

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Eötvös József Gimnáziuma, Tata (1995-2003)

Eötvös József Gimnázium, Tata (2005-2007)

Eötvös József Gimnázium és Kollégium (2008-)

A Tatai Gimnázium Öregdiákjai Egyesület[szerkesztés]

1989. január 30-án alakult az egyesület, amelynek célja a hagyományok ápolása, az erkölcsi és a hazafias nevelés értékeinek megőrzése, valamint a nemzeti és egyetemes műveltség elsajátítására való törekvés támogatása. Az egyesület tagjai Magyarország különböző településein és határon túli országokban egyaránt élnek.

Az Egyesület tevékenysége[szerkesztés]

Emléktáblákat helyeztek el a gimnáziumban és a kollégiumban (a volt rendház épületében), a piarista rend megtelepedésének 350. évfordulójára, valamint a hazáért hősi halált halt és a fajüldözés során meggyilkolt diákok emlékére.

Részt vettek a régi utcanevek visszaállításában, a második világháború áldozatainak állított emlékmű megvalósításában is jelentős szerepük volt. Tevékenységüket az évkönyvek segítségével ismerhetik meg az érdeklődők.

A Kuny Domokos Múzeummal együttműködve kiállításokat, előadásokat szerveznek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hittantanár és a magyar nyelv tanára; Egyik munkája: Vezérelvek a magyar szépirodalomban. Szeged, 1842.

Források[szerkesztés]

  • Varga Katalin: Tata lépten-nyomon. – Tata: Tata Város Önkormányzata, 2010. p. 261-272; p. 279.
  • A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium tíz éve: 2000-2010. - Tata : Eötvös József Gimnázium, 2010. p. 2-11.
  • A tatai gimnázium évenkénti értesítői és évkönyvei (a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár helytörténeti állományában)
  • A Tatai Gimnázium névtára 1765-2002 (Budapest : Argumentum, 2004)

További információk[szerkesztés]