A Csodák Palotája Magyarország első, egyedülálló interaktív tudományos kiállítása, ahol a tudományos jelenségek szórakoztatóvá, a fizika pedig érthetővé válik.
A Csodák Palotájának célja hogy látványos, szórakoztató, közérthető és átélhető módon mutassa be a természet törvényeit és a fizika meghökkentő világát. A kiállítás Öveges József professzor álmának megvalósulása, aki már a hatvanas években, amikor nagy science centre-ek még nem léteztek, elképzelt egy olyan intézményt, ahol a látogatók megtapasztalhatják a tudomány „csodáit”. Ezt az intézményt Csodák Palotájának nevezte el.
2017 után a megújult és Óbudára, a Csopa Playbar alatti területre költözött[1] tárlat már nem csupán a fizika törvényszerűségeit igyekezett bemutatni. A természettudományok közül nyitott a biológia ('Születés világa' kiállítás), a kémia (Richter Gedeon labor), és a geológia (Csopa GeoLab foglalkozások) felé is. Kiállításainak és programjainak célja az, hogy tapasztalati úton hozza meg a látogatók kedvét a természettudományok megismeréséhez, és ezáltal élménnyé tegye a tanulást.
A Budapest Science Centre Alapítványt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) és a Rubik Nemzetközi Alapítvány alapította 1993-ban egy interaktív tudományos játszóház létrehozásának céljából. A projekt felelőse Kádár Edit volt, aki Bán Lászlóval és az ELFT képviseletében Dr. Horváth Viktorral együtt alakította ki a Csodák Palotája koncepcióját, az első magyar tudományos múzeum prototípusát. Az első kiállításra 1994-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában került sor. A kiállítás csupán két hétig tartott, de már ekkor jelentős érdeklődésre tartott számot; ennek megfelelően (és a kezdeti bevételeknek köszönhetően) a következő évben már a Vasas Sportcsarnokban került megszervezésre az esemény. A hat hétig tartó kiállítást 130000 látogató tekintette meg, melynek eredményeképp a rendezők állandó helyszín kialakítása mellett döntöttek. Ez a Rubik Nemzetközi Alapítvány támogatásával jött létre a budapesti Váci út 19.-ben, a volt Könyvesház helyén, mintegy 1200 négyzetméteren.
Az állandó kiállítás működtetésére Rubik Ernő játéktervező-iparművész, valamint a BSCA támogatásával létrejött a Csodák Palotája KHT. Néhány év után a működés már nem volt megoldható a kezdeti forrásokból. Dr. Tamás István mérnök, közgazdász, az IBS rektora ekkor vált a társaság tagjává, és vállalta, hogy a Palotát anyagilag és üzemszervezési szaktudásával támogatja. Az állandó kiállítás 2005-ben a Millenáris Parkba költözött. 2012 és 2017 között a Camponában (Budapest, Nagytétényi út 37-43.) volt a kiállítások helyszíne, 1700 négyzetméteren.
Jelenleg a kiállítás a III. kerületi Buda Entertainment & Gastro épületében található. Az immáron két emeletet elfoglaló, 5000 négyzetméteres kiállítás az év szinte minden napján várja a játszva tanulni vágyó látogatókat.
2017 óta a Csodák Palotája 5000 m2-es tudományos szórakoztatóközpont, több mint 250 játékkal, előadóteremmel és laborral, 3 élményvetítővel, 4 szabadulószobával, rendezvénytermekkel, lombikból iható koktélokkal, biliárdfoci pályákkal, különleges csocsókkal és 27 interaktív asztallal.
Tematikus részlegek
A természet műhelye
Tudósok csarnoka
Mágneses mező
Űrállomás
Születés világa
Illúziók
Newton almáskertje
Logikai megálló Összetett inga. A gomb segítségével elforgatható inga szabadon hagyva kaotikus mozgást végez Kiegészítő programlehetőségek:
Richter Gedeon labor
Öveges terem
Szabaduló szobák
A megújuló város
A mérnök szobája
Vészhelyzet
Világjáró
Élményvetítések
5D Mozi
9D Mozi
Körmozi
Playbar játékok
Biliárdfoci
Interaktív asztalok
A legnépszerűbb játékok a „klasszikusok” közül:
Alkotó inga; Mekkorát ugranál a Naprendszerben?; Fakírágy; LEGO-mozi; Piruett; Mostari híd; Keringő pénzek; Bársony hárfa, Légágyú, Látható rezgések; Tapadó korong; Kaotikus inga; Ütköző golyók; Ködkamra; Görbült vízszintes; Futópálya; Repülő tükörkép.
é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 19° 02′ 56″47.585780°N 19.048951°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 19° 02′ 56″47.585780°N 19.048951°E
