H5-ös HÉV
| H5-ös HÉV | |
| Szentendrei HÉV | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Adatok | |
| Átadás | 1888. augusztus 17. |
| Vonal hossza | 21 km |
| Állomások száma | 17 |
| Járműtelep | Szentendre |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Megengedett sebesség | 60 km/h |
| Áramellátás | 1000 V |
| Üzemeltető | MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz H5-ös HÉV témájú médiaállományokat. | |
| Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest egyik legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között. A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli.[1]
A vonalat a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[2] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.
Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[2]
Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.
A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.[3]
1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztergomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[4][5] A balesetet okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[6][7]
1970–1972 között a 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[8] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[9]
Az 1970-es évek végén a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. Az 1978 decemberében elkészült[10] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.
Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.
Békásmegyeren 1971–1983 között jelentős lakótelep-építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, 1981 decemberében átadott mai Békásmegyer állomás.Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.
Aquincum megállóhely eredetileg az elágazásnál, az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el. Ezt később a vasúti híd északi oldalára, a Zsófia utca két oldalára helyezték át, majd 2015–16-ban a déli irányú megálló is a vasút és a Zsófia utca közé került.[11]
A végállomás felújítása után 1992-ben nyílt meg Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeum.
Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát a biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 2006–2007 között került sor.[12] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték-felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[13] tartó vágányzárban végeztek el. Ezután az Újpesti vasúti híd felújítása következett, aminek következtében a Budapest–Esztergom-vasútvonalon közlekedő vonatok a Nyugati pályaudvar helyett a HÉV Margit hídi felszíni ideiglenes végállomásáról indultak Esztergom felé (a dízelmotorvonatok a füst miatt az alagutat nem használhatták). A vonatok az Aquincumi elágazásig a HÉV vágányait használták, az elágazásnál balra kanyarodó összekötő vágányon haladtak tovább Óbuda vasútállomásig, onnan már a megszokott útvonalon folytatták az útjukat Esztergom vasútállomásig.
2015-ben az épülő budai fonódó villamoshálózat miatti villamospálya építési munkálatokban megrongálódott és beázott az alagút a Margit hídnál, ezért azt időszakosan le kellett zárni.[14] Az alagút Bem rakparti födémét ezután végig megerősítették. A Batthyány téri végállomáson oszlopsor került a végállomás középperonjára.
2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[15]
2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[16]
2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként – az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben – a H5-ös HÉV üzemideje is bővül. Ezeken a napokon irányonként további 1-1 szerelvényt indítanak, így az utolsó HÉV hajnali fél 2 körül ér Szentendrére.[17]
Megállóhelyei[szerkesztés]
Járművek[szerkesztés]
A vonalon LEW MX/A típusú, az NDK-ban készült motorvonatok közlekednek.
Érdekesség[szerkesztés]
A vonalat már az 1890-es évektől tervezték a Szentendrei-Duna partjai mentén Visegrádig meghosszabbítani. Komolyabb lépések ennek érdekében 1914-ben és 1920–21-ben történtek: előbbi esetben a közigazgatási bejárás történt meg, utóbbinál egy 1920-as évekbeli forrás szerint megtörtént a kisajátítás, sőt, 23 km hosszan a földmunkát is elvégezték. Először a világháború, majd a gazdasági válság hiúsította meg a terveket.[19]
Közlekedik egy háromkocsis felújított „szuperhév“ is. Teljesen új belsőteret is kapott, valamint ingyenes wifi is van rajta, 220 V-os konnektorokat is elhelyeztek rajta. Teljesen be van kamerázva.
Jövőbeli fejlesztések[szerkesztés]
Tervezik a vonalat felújítani, illetve metróvá alakítani az észak–déli regionális gyorsvasútnak nevezett koncepcióban.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Felszíni, peronnal rendelkező csonka vágány a Margit-híd előtt. A HÉV szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba, mert a kipufogógáz felhalmozódhat az állomáson.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. (1996). ISBN 9635523130
- ↑ Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ Áthelyezték a Batthyány tér irányú Aquincum HÉV-megállóhelyet. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. február 9. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ A BKK szerint nem áll le a budai fonódó villamos építése Origo, 2015. május 16.
- ↑ Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
- ↑ "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
- ↑ Hétvégi éjjeli szolgáltatás-bővítés a H5-ös és a H8-as vonalon. MÁV-HÉV Zrt., 2017. november 24. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
- ↑ Az éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat
- ↑ Frisnyák Zsuzsa: Vasút Szentendre és Visegrád között?. Timelord, 2015. június 5. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
További információk[szerkesztés]
- bkk.hu: A H5-ös HÉV menetrendje
- bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (FUTÁR)
