Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tatabánya-Oroszlány-
vasútvonal
Stadler FLIRT motorvonat Oroszlány állomáson
Stadler FLIRT motorvonat Oroszlány állomáson
A Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal útvonala
Vonalszám:12
Vonal:12
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal témájú médiaállományokat.
1 Budapest felé
Szárliget elágazás (új nyomvonal 1989-től)
Felsőgalla
1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Tatabánya elágazás
egykori Tatabánya - Szénrakodó
Kormos út / Tatai út
Alsógalla
Összekötő út
Dózsa György út
0 Tatabánya[1]
1 Hegyeshalom - Rajka felé
Által-ér
Erdész utca
Búzavirág utca
3 Bánhida
megszűnt kiágazás a Bánhidai erőmű felé
Által-ér
8119
8 Környe
Oroszlány-Kecskédi-vízfolyás
13 Pápa felé
11 Kecskéd alsó
8155 Dózsa György utca
15 Oroszlány
8143 Bokodi út
volt szénosztályozó
Távolban a vonal induló csonka vágánya Tatabánya állomáson

A Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal a MÁV 12-es számú vasútvonala Tatabánya és Oroszlány városok között Komárom-Esztergom megyében. A vonal egyvágányú, villamosított szárnyvonal.

Létrejötte[szerkesztés]

Oroszlány település fejlődését a szénbányászat határozta meg az 1930-as évek végétől. A napi termelés 25-30 vagonra (200 t) ment fel, s a szállítási gondok megoldására kötélpályát építettek Tatabányáig. A vasúti szállítást a környei vasútállomásról leágazó szárnyvonal kiépítésével tették lehetővé 1950-ben. Átadására 1950. szeptember 1-jén került sor, villamosítása 1965. december 23-ra lett kész.

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

  • Tatabánya (korábban: Tatabánya-alsó) - A vasútvonal egyik kiinduló vasútállomása. Az utóbbi években Budapestről közvetlenül is jártak személyvonatok Oroszlányba.
  • Bánhida (korábban: Tatabányai erőmű megállóhely) - 1896 tavaszán Bánhida határában 120 méteres mélységben barnaszenet találtak. Az első aknát Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla községek hármas határánál a vasút közelében nyitották meg. Később, itt 1898-ban a szénre alapozva hőerőművet létesítettek. A hőerőmű mellett lévő vasútvonalon megállóhely létesült az erőmű és az aknák dolgozói számára. A megálló mellett létesült iparvágány rendszeren kezelték az erőműbe tartó szénvonatokat, és kiszolgálták a Füszért raktárat, valamint egy beton-telepet.
  • Környe - A községen két vasútvonal is keresztül halad. Ez az egyik, a másik a belőle itt kiágazó Tatabánya–Pápa-vasútvonal, amely utóbbin már megszűnt a vasúti forgalom. A község alapjában véve mezőgazdasági jellegű. Két országosan ismert vállalkozása van: A Környei Mezőgazdasági Kombinát és az Agráripari Részvénytársaság. Az iparban történő foglalkoztatottságra Tatabányán és Oroszlányban van lehetőség.
  • Kecskéd alsó - A községet az előbb említett két vasúti szárnyvonal mindegyike érinti, ezért a falunak két vasúti megállója is van. A lakosság az előbb említett két városban van foglalkoztatva.
  • Oroszlány - A volt bányászváros vasútállomása puritán berendezésű. Jelzi, hogy a vasútvonal fő feladata nem a személyszállítás, hanem az oroszlányi szénvidéken megtermelt szén elszállítása volt. Folyamatosan újabb bányaüzemek létesültek. 1957-ig az oroszlányi bányák Tatabányához tartoztak. A bányászat megszűntével a vasútvonal kihasználtsága és forgalma jelentősen csökkent. Néha fát rakodnak.

Napjainkban[szerkesztés]

Pálya[szerkesztés]

A pályasebesség Tatabányától Környe felé a fázishatárig (az Erdész utca hídjáig) 40 km/ó utána pedig 80 Km/ó. 2008 őszén másfél hónapos vágányzár alatt 420 millió forintos költséggel felújították a Tatabánya - Környe közötti szakaszt. Teljes felépítménycserét végeztek Platov darus vágányfektető gépcsoport segítségével, a Fertőszentmiklós- Pinnye vonalrészből kibontott, használt, 20 éves, betonaljas vágánymezőket fektettek le. Ez által a pálya sebesség 80 km/h-ra növekedett ezen a 6,7 kilométeres szakaszon. Ennek segítségével tervezték bevezetni az egész napos fél óránkénti összeköttetést a vonalon.

Forgalom[szerkesztés]

A 2006 / 2007. évi menetrendváltást követően 'Budapest - Tatabánya - Oroszlány vonalon úgynevezett ütemes menetrendet vezettek be. Napi két vonatpár közlekedett közvetlenül a Déli pályaudvar és Oroszlány között. A 2008 / 2009. évi menetrendben maradt a személyvonatok órás ütemezése, ami a csúcsidőn kivüli délelőtti, illetve az esti időszakban két órás követésre csökkent. A közvetlen Budapestre tartó járatok is megszűntek.

Járművek[szerkesztés]

A vonalon 2007 márciusáig MÁV V43-as villamosmozdonyok közlekedtek ingavonatokkal, amiket Bombardier Talent motorvonatokra cseréltek, de ezek nem sokáig közlekedtek itt, mert egy hónapra rá itt is forgalomba álltak a 2007 és 2010 között beszerzett 60 db Stadler FLIRT motorvonatok egy része. 2015-ig sok olyan járat közlekedett a vonalon amelyek Bhv kocsikból valamint BVmot motorvonatokból került kiállításra.[2] A MÁV-START 20142015-ben forgalomba állt további 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonatainak köszönhetően a régi Bhv-s ingavonatok valamint a BVmot motorvonatok eltűntek a vonalról.

BVmot motorvonat Tatabánya állomáson

Járatok[szerkesztés]

A lista a 2020–2021-es menetrend adatait tartalmazza. [3] [4]

Vonat Útvonal
 S12  (Budapest-Déli –) TatabányaOroszlány

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A nyomvonal-korrekció előtt a személyvonatok ezen a vonalon három helyen álltak meg Tatabánya városában: (Budapest felől) Tatabánya felső (Felsőgalla)-Tatabánya mh. (Alsógalla)-Tatabánya alsó (Tatabánya). Az új szakasz megépítése után Felsőgalla állomás kiiktatódott a vonalból. Az állomások elnevezése Alsógalla megállóhely és Tatabánya állomásra változott.
  2. Térkép: Felsőgalla - Tatabánya - Környe - Oroszlány vasútvonal. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  3. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/12_munkanap_20201213.pdf
  4. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/12_hetvege_20201213.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]