Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal
Tatabánya-Oroszlány-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Stadler FLIRT motorvonat Oroszlány állomáson | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 12 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 12 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 15 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 40-80 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal a MÁV 12-es számú vasútvonala Tatabánya és Oroszlány városok között Komárom-Esztergom megyében. A vonal egyvágányú, villamosított szárnyvonal.
Létrejötte[szerkesztés]
Oroszlány település fejlődését a szénbányászat határozta meg az 1930-as évek végétől. A napi termelés 25-30 vagonra (200 t) ment fel, s a szállítási gondok megoldására kötélpályát építettek Tatabányáig. A vasúti szállítást a környei vasútállomásról leágazó szárnyvonal kiépítésével tették lehetővé 1950-ben. Átadására 1950. szeptember 1-jén került sor, villamosítása 1965. december 23-ra lett kész.
Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]
- Tatabánya (korábban: Tatabánya-alsó) - A vasútvonal egyik kiinduló vasútállomása. Az utóbbi években Budapestről közvetlenül is jártak személyvonatok Oroszlányba.
- Bánhida (korábban: Tatabányai erőmű megállóhely) - 1896 tavaszán Bánhida határában 120 méteres mélységben barnaszenet találtak. Az első aknát Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla községek hármas határánál a vasút közelében nyitották meg. Később, itt 1898-ban a szénre alapozva hőerőművet létesítettek. A hőerőmű mellett lévő vasútvonalon megállóhely létesült az erőmű és az aknák dolgozói számára. A megálló mellett létesült iparvágány rendszeren kezelték az erőműbe tartó szénvonatokat, és kiszolgálták a Füszért raktárat, valamint egy beton-telepet.
- Környe - A községen két vasútvonal is keresztül halad. Ez az egyik, a másik a belőle itt kiágazó Tatabánya–Pápa-vasútvonal, amely utóbbin már megszűnt a vasúti forgalom. A község alapjában véve mezőgazdasági jellegű. Két országosan ismert vállalkozása van: A Környei Mezőgazdasági Kombinát és az Agráripari Részvénytársaság. Az iparban történő foglalkoztatottságra Tatabányán és Oroszlányban van lehetőség.
- Kecskéd alsó - A községet az előbb említett két vasúti szárnyvonal mindegyike érinti, ezért a falunak két vasúti megállója is van. A lakosság az előbb említett két városban van foglalkoztatva.
- Oroszlány - A volt bányászváros vasútállomása puritán berendezésű. Jelzi, hogy a vasútvonal fő feladata nem a személyszállítás, hanem az oroszlányi szénvidéken megtermelt szén elszállítása volt. Folyamatosan újabb bányaüzemek létesültek. 1957-ig az oroszlányi bányák Tatabányához tartoztak. A bányászat megszűntével a vasútvonal kihasználtsága visszaesett.
Napjainkban[szerkesztés]
Pálya[szerkesztés]
A pályasebesség Tatabányától Környe felé a fázishatárig / a hídig / 40 km/ó utána pedig 80 Km/ó. 2008 őszén másfél hónapos vágányzár alatt 420 millió forintos költséggel felújították a Tatabánya - Környe közötti szakaszt. Teljes felépítménycserét végeztek Platov darus vágányfektető gépcsoport segítségével, a Fertőszentmiklós- Pinnye vonalrészből kibontott, használt, 20 éves, betonaljas vágánymezőket fektettek le. Ez által a pálya sebesség 80 km/h-ra növekedett ezen a 6,7 kilométeres szakaszon. Ennek segítségével akarták bevezetni az egész napos fél óránkénti összeköttetést a vonalon.
Forgalom[szerkesztés]
A 2006 / 2007. évi menetrendváltást követően 'Budapest - Tatabánya - Oroszlány vonalon úgynevezett ütemes menetrendet vezettek be. Napi két vonatpár közlekedett közvetlenül a Déli pályaudvar és Oroszlány között. A 2008 / 2009. évi menetrendben maradt a vonatok órás ütemezése de a délelőtti illetve az esti időszakban két órás ütemezésre csökkent. A közvetlen Budapestre tartó járatok is megszűntek.
Járművek[szerkesztés]
A vonalon 2007 márciusáig MÁV V43-as villamosmozdonyok közlekedtek ingavonatokkal, amiket Bombardier Talent motorvonatokra cseréltek, de ezek nem sokáig közlekedtek itt, mert egy hónapra rá itt is forgalomba álltak a 2007 és 2010 között beszerzett 60 db Stadler FLIRT motorvonatok egy része. 2015-ig sok olyan járat közlekedett a vonalon amelyek Bhv kocsikból valamint BVmot motorvonatokból került kiállításra.[1] A MÁV-START 2014–2015-ben forgalomba állt további 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonatainak köszönhetően a régi Bhv-s ingavonatok valamint a BVmot motorvonatok eltűntek a vonalról.
Járatok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Térkép: Felsőgalla - Tatabánya - Környe - Oroszlány vasútvonal. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
Források[szerkesztés]
- ALFADAT: Komárom-Esztergom megye kézikönyve (Szekszárd, 1997.) 324. o. ISBN 963-9089-11-7
További információk[szerkesztés]
- Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2014. december 2.)
- [ Környe-Bánhida fotóalbumok - www.benbe.hu]. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2014. december 2.)
- [ Környe - Oroszlány - Pápa és az Indóház vasúti bulvár - www.benbe.hu]. benbe.hu. (Hozzáférés: 2014. december 2.)
