Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskunhalas–Bácsalmás–
Regőce-vasútvonal
Bácsalmás vasútállomása
Vonalszám:167
Hossz:69,6 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális sebesség:40 km/h
BSicon STR.svg 150 Budapest felé
BSicon BHF.svg Kiskunhalas
BSicon ABZgl+l.svg 155 Kiskunfélegyháza felé
BSicon ABZgl.svg 150 Kelebia felé
BSicon eHST.svg Kopolya mh.
BSicon BHF.svg Kunfehértó
BSicon HST.svg Erdőszél mh.
BSicon eHST.svg Terézhalom mh.
BSicon BHF.svg Jánoshalma
BSicon eHST.svg Mélykúti tanyák mh.
BSicon BHF.svg Mélykút
BSicon eHST.svg Bácsalmási tanyák mh.
BSicon eHST.svg Rudics mh.
BSicon eABZg+l.svg egykori Szabadka–Baja-vonal Csikéria / Szabadka felé
BSicon BHF.svg Bácsalmás
BSicon xABZgr.svg 154 Baja felé
BSicon exHST.svg Bácsalmási gyümölcsös mh.
BSicon exHST.svg Vadászlak mh.
BSicon exHST.svg Madarászpuszta mh. (?)
BSicon exBHF.svg Madaras
BSicon exHST.svg Sándormajor mh.
BSicon exDST.svg Katymári Téglagyár
BSicon exBHF.svg Katymár  Magyarország
BSicon exHST.svg Ólegyen
BSicon xGRENZE.svg
BSicon xABZg+l.svg egykori Baja–Zombor–Újvidék-vonal Zombor felé
BSicon KBHFxe.svg Regőce (Riđica)  Szerbia
BSicon exSTR.svg egykori Baja–Zombor–Újvidék-vonal Baja felé

Az egykori 169-es számú Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal a Bácska északnyugati részén feküdt.

Története[szerkesztés]

A MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalának kiskunhalasi állomásától épített helyiérdekű vasútvonalat a Halas–Bácsalmás–Rigyiczai HÉV[1] társaság építette. A 69,6 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal Regőcén (régiesen Rigyicza, 1904-ben, a vasút megnyitása utáni évben kapta a település a Regőcze nevet) csatlakozott a Baja–Zombor–Újvidék között kiépült, szintén helyiérdekű vasútvonalhoz. A vonal Bácsalmáson keresztezte a Budapest–Zimony-vasútvonalhoz tartozó Szabadka–Baja szárnyvonalat. Az alig egy év alatt elkészült vasútvonalat 1903. október 31-én adták át a forgalomnak.[2] A vasút síkvidéki jellege ellenére az alépítmény kialakítása jelentős munkával járt, a felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a pályára 12 tonna tengelyterhelést és 40 km/h sebességet engedélyeztek.

Napjainkban[szerkesztés]

Az egykori vasútvonal Kiskunhalas és Bácsalmás közötti szakasza a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal része, a Bácsalmástól Regőcéig tartó szakasza megszűnt, a vasúti pályát felszedték. A trianoni határ a vonalat Ólegyen megállóhely és Regőce között vágta el, a végállomás a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (későbbi nevén Jugoszláviához) került. Ólegyentől a határig tartó rövid szakaszt 1947. júniusában bontották el, a Bácsalmás és Ólegyen közötti vonalszakaszon 1960. november 1-jével szűnt meg a forgalom. A vonalszakasz megszűnése előtt a menetrendekben a 167-es számot viselte.

Források[szerkesztés]

  1. A vasútvonal működését engedélyező 1904. évi XXXII. törvénycikk
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 93. és 169. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)

Külső hivatkozások[szerkesztés]