Csabai-Wágner József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csabai-Wágner József
Született 1888. május 27.
Mezőberény
Elhunyt 1967. június 6. (79 évesen)
Mezőtúr
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Csabai-Wágner József témájú médiaállományokat.

Csabai-Wágner József (eredeti neve: Wagner József) (Mezőberény, 1888. május 27.Mezőtúr, 1967. június 6.) magyar festőművész, építész, pedagógus.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Wagner József építész (1861–1917)[1] és Wagner Zsuzsa voltak.[2] A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte el. Építészmérnöki diplomát szerzett az első világháború előtt a budapesti Királyi József Műegyetemen. Az 1910-es évek végén már sokat rajzolt és festett. Katonai szolgálatát Innsbruckban kezdte. Az első világháború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre ment, ahol több csatában is részt vett. 1914-ben megbetegedett; segédszolgálatos lett. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. 1920–1922 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Balló Ede volt a mestere. Az 1920-as évek második felében Olaszországban és Németországban volt tanulmányúton. Először Békéscsabán, majd Budapesten telepedett le. Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött felesége, Dobos Rozália szülővárosába. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott: a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében.

Munkássága[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a Fiume szálloda restaurálása. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Jókai Színház. 1918–1919 között – az I. világháború után – a Kereskedelmi Bank székházát tervezte meg.[3]

Képzőművészet[szerkesztés]

Fontos szerepe volt Mezőtúr és Békés megye képzőművészeti életének szervezésében valamint a helyi néprajzi gyűjtésben. Művészetének témája a természet szépsége volt. Nagyon erősen kötődött a Mezőtúr környéki részletekhez. Műveit – melyek többségükben pasztellek, rajzok – derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Az életöröm és a természethez kötődő csendes, szemlélődő derű hirdetője volt.

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Válogatott, csoportos[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Facsoport (1960)
  • Hagymatisztítók (1960)
  • Tisza-parti fák (1962)

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1987-ben emlékkiállítása volt Szolnokon.
  • 1988-ban Békéscsabán volt emlékiállítása.
  • Mezőtúron utcát neveztek el róla.
  • 2013-ban, Mezőtúron, felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában.
  • Mezőtúri házán domborműves emléktábla található.
Csabai Wagner József-lakóház. Csabai Wagner József festő domborműves emléktáblája (Borbás Tibor, 1989) egykori lakóháza homlokzatán. [1] - Mezőtúr, Rákóczi Ferenc út 43., Gárdonyi Géza utca

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kaposvári Gyula: Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (1987)
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
  • Egyetemi zászlóaljak. Összeállította és kiadta: Dér Vilmos. Budapest, Centrum Kiadóvállalat Rt., [1938].
  • Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerkesztette: Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Békés vármegye. Felelős szerkesztő: Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, [1936]. ([Magyar városok monográfiája 19.])
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8