Keszthelyi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keszthelyi Zoltán
Keszthelyi Zoltán.jpg
Született Rotschild Zoltán
1909. december 1.[1]
Keszthely
Elhunyt 1974. június 10. (64 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései József Attila-díj (1951, 1954, 1958)
Sírhely Farkasréti temető

Keszthelyi Zoltán, született Rotschild Zoltán (Keszthely, 1909. december 1.[2]Budapest, 1974. június 10.)[3] háromszoros József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Keszthelyen született munkáscsaládban. Középiskoláit magántanulóként végezte, s mint szövő-tanuló fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Miután leérettségizett hivatalnokként helyezkedett el, majd a Reggeli Újság sportrovatához került. 1933-tól a Népszava munkatársaként dolgozott, s rendszeresen megjelentek versei a lapban. A Nyugat, a Válasz és a Szép Szó című lapok is közölték írásait. Írói pályáját az 1934-ben megjelent Hangyaboly című kisregényével kezdte, melyben felelevenítette az 1839-es kolerajárványt. Ezen műve csak 1946-ban adták ki nyomtatásban a Dolgozók Lapjában. 1936-ban jelentette meg első verseskötetét, az Árkon-bokron át címmel. Az 1940-es évek első felében Angliában élt, ahol alkalmi munkákat vállalt. A második világháborút követően tért haza. 1945 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, 1947–48-ban emellett Kassák Lajos Kortárs című folyóiratának munkatársa, majd 1948-tól 1949-ig a Népművelési Központban dolgozott. 1949-től írásaiból élt. 1953 után érezhető válságba került. Az 1956-os forradalom idején is kitartott a kommunizmusba vetett hite mellett. Az 1961-ben kiadott Válogatott versek után költői világa mélyebb, filozofikusabb lett.

Elsősorban angol költők műveit fordította, Shakespeare szonettjeit, Walt Whitman költeményeit. 1959-ben megjelentette önálló műfordításkötetét Mindenki énekel címmel.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Családja[szerkesztés]

Rotschild Mór ügynök és Schlesinger Ilona (1871–1941)[4] fia. Anyai nagyapja Schlesinger Adolf.

Első felesége Kósa Kornélia volt, Kósa Dávid és Schwarz Karolina lánya, akivel 1935. augusztus 18-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot. 1937-ben elváltak.[5]

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Árkon-bokron át (versek, Budapest, 1936)
  • Téli falu (versek, Budapest, 1941)
  • Őszi csillagok (versek, Budapest, 1948)
  • Az építés dicsérete (versek, Budapest, 1949)
  • A boldog vár (versek, Budapest, 1951)
  • Szépül a föld (versek, Budapest, 1954)
  • Válogatott versek (Budapest, 1961)
  • Feltámadt nyár (versek, Budapest, 1965)
  • Az ősz gyertyái (versek, Budapest, 1968)
  • Ébredj, öröm! (versek, Budapest, 1972)

Prózai művei[szerkesztés]

  • Nevenincs utca (regény, Budapest, 1964)
  • Manchesteri közjáték (regény, Budapest, 1967)
  • Futólépésben (elbeszélések, Budapest, 1971)
  • A halászószemű ember. Illusztrálta: Reich Károly (elbeszélő költemény, Budapest, 1973)
  • Megváltozott világ (regény, Budapest, 1974)
  • Holnap folytatódik (önéletrajz, Budapest, 1969)

Fordításai[szerkesztés]

  • Shakespeare szonettjei Keszthelyi Zoltán fordításában. A borítót és a könyvdíszletet Fery Antal tervezte. (Budapest, 1943)
  • Vicki Baum: Cahouchu. I–II. kötet, fordította Keszthelyi Zoltán (regény, Budapest, 1946)
  • Walt Whitman költeményei. Ford. (Budapest, 1947)
  • Eric Linklater: Az állhatatos tengerész. Regény. Ford. Ill. Toncz Tibor. (Budapest, 1948)
  • Howard Fast: A szabadság útja. Fordította K. Z. (regény, Budapest, 1949)
  • Howard Fast: Az utolsó határ. Fordította K. Z. (regény, Budapest, 1949; 2. kiadás: 1950)
  • Howard Fast: Amerikaiak. Fordította K. Z. (regény, Budapest, 1950)
  • Emma Vigodszkaja: Veszedelmes szökevény. Fordította Zoltán Lajossal. (regény, Budapest, 1950)
  • Hősök. Elbeszélések. (A Néphadsereg Kiskönyvtára. 5. A HM Politikai Főcsoportfőnökség kiadványa. Budapest, 1950)
  • Szamuil Marsak: Békeőrség. Versek. Fordította Keszthelyi Zoltán. Oreszt Verejszkij rajzaival (Az Országos Béketanács kiadványa. Budapest, 1951)
  • Frantisek Hrubin: Szedjünk, szedjünk virágot! Gyermekversek. Ford. Ill. Homolka, O. (Budapest, 1952)
  • Howard Fast: Clarkton (regény, Budapest, 1955)
  • Howard Fast: Az utolsó határ. Regény. Ford. Ill. Végh Dezső (Olcsó Könyvtár. 3. kiadás: Budapest, 1955)
  • Carl August Sandburg: Válogatott versek. Fordította: K. Z., a kísérő tanulmányt írta Lutter Tibor (Budapest, 1958)
  • Shakespeare: Szonettek. Fordította és az utószót írta. (Budapest, 1959)
  • Mindenki énekel. Keszthelyi Zoltán műfordításai. (Budapest, 1959)
  • Shakespeare: Szonettek. Fordította: Keszthelyi Zoltán. (A líra gyöngyszemei. Szeged, 2000; 2. kiadás: 2003)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • József Attila-díj (1951. 1954, 1958)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]