Csanád (nemzetségős)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanád (Mónus Béla alkotása)

Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban. Csanád vármegye első ispánja és névadója, a Csanád nemzetség megalapítója.

Élete[szerkesztés]

Csanád akkor vált híressé, amikor királyi sugallatra egykori fővezére, Ajtony ellen fordult, Rév-Kanizsánál (valószínűleg a mai Magyarkanizsa) átkelt a Tiszán, és a Harangod (Aranka) vizénél Nagyősz mellett egy két napig tartó csatában megverte Ajtony seregét, őt magát pedig lefejezte.

A Csanád által Ajtony felett aratott győzelem után megkeresztelkedett, birtokokat kapott, és rokona, I. István megbízta a marosmenti egyházmegye megszervezésével, amelynek ispánja lett. Az új közigazgatási egység az ő nevét kapta, így lett Csanád vármegye. A megye hatalmas területet foglalt el, a teljes Tisza-Maros zugot, amin később már 4-5 vármegye osztozott. Csanád vármegye kisebb formájában egészen az 1950-es megyerendezésig fennállt, majd területét feldarabolták és felosztották Békés és Csongrád megyék között.

A kivágott nyelv legendája[szerkesztés]

Csanád mondája szerint a csata előtt Szent György jelent meg előtte oroszlán képében és harcra buzdította. Csanád és Gyula seregét azonban Kőkenyérnél Ajtony tapasztalt serege megfutamította, de végül a nagyőszi csatában legyőzték. Csanád diadalmasan vágta le Ajtony fejét, majd nyelvét kivágta és a tarsolyában elrejtette. Gyula erről mit sem tudva, Ajtony levágott fejét Szent Istvánhoz vitte, magának tulajdonítva a hőstettet. Ekkor Csanád a tarsolyból elővette Ajtony nyelvét, és bebizonyította, hogy ő győzte le a vezért, Gyulát pedig száműzték.

Emlékezete[szerkesztés]

Bár napjainkban már nem létezik Csanád vármegye, az egykori vármegye területén fekvő települések sok helyen a mai napig őrzik Csanád emlékét. Így Makón teret neveztek el róla, a két világháború között az ő nevét viselte a mai József Attila Gimnázium; Mezőkovácsházán köztéri szobor és a helyi általános iskola, míg Medgyesegyházán emlékpark őrzi Csanád nevét.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye a mai napig viseli az egykori vármegye - így Csanád nevét.

Források[szerkesztés]