Tök (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Tök
Tök
Tök
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales)
Család: Tökfélék (Cucurbitaceae)
Nemzetség: Cucurbita
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tök témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tök témájú médiaállományokat és Tök témájú kategóriát.

A tök (Cucurbita) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjának névadó nemzetsége.

Magyarországon általában kertekben termesztik a tökfajokat. A lopótök kivételével Amerikából származik, Európába, Ázsiába és Afrikába a spanyolok, portugálok vitték be a 16. században.

Tökfajok és fajták[szerkesztés]

Termesztésbe vont fajok[szerkesztés]

A termesztett tökök nagy része négy tökfajhoz tartozik. Ezek közül a laskatöknek nincsenek nagyon elkülönült fajtái, a pézsmatöknek kevés, az óriás- ill. spárgatöknek viszont számtalan termesztett fajtája van.

Spárgatök[szerkesztés]

(Cucurbita pepo)

Spárgatök

Táplálkozási értéke nem különösen nagy; értékessé a C- és A-vitamin, valamint a szénhidrát teszi. Használhatjuk elsősorban főzelék, de leves és kompót készítéséhez is. Magja is értékes, ha mosás után megszárítjuk és enyhén pirítjuk. Nemcsak gyerekcsemege, hanem prosztatabetegségek megelőzésére is használható. Édeskés ízű virágja is ehető.

A spárgatök egy variánsa az olajtök, aminek héjatlan magja sok gyógyhatású olajat tartalmaz. Hazánkban a XX. század elején honosították meg az olajtököt, és elsősorban az Őrségben foglalkoznak termesztésével és az olajütéssel (az olaj préselésével). Ehhez a fajhoz tartozik a cukkini, a takarmánytök (ennek a csökevényes maghéjú típusa az olajtök), a patisszon, és egyes dísztök-fajták is.

Cukkini[szerkesztés]

(Cucurbita pepo var. giromontia)

Cukkini

Beltartalmi értéke a többi spárgatökhöz hasonló (mivel ezek közé tartozik). Színe a sötétzöldtől a csíkozott, esetleg cirmos szürkészöldön át a sárgáig sokféle lehet. Formája lehet hosszúkás vagy körte alakú, de létezik gömbölyű változata is. Rendszerint egészen zsengén szedik, mert ilyenkor a legjobb az íze. Sokoldalúan felhasználható. Nyersen salátákban és savanyítva, hőkezelve héjastul vagy hámozva, magjaival, ill. kikaparva, grillezve, pirítva, rántva, főzeléknek és levesben is.

Csillagtök[szerkesztés]

(Cucurbita pepo var. patisoniana)

Patisszon

Idegen eredetű neve patisszon. A spárgatökhöz hasonló színű és ízű (mivel vele azonos fajú), korong alakú, csipkézett szélű. A spárgatök beltartalmi értékeitől nem tér el jelentősen, de C-vitamin tartalma 30 mg/100 g. Sokrétűen felhasználható. Téli savanyúságnak 3–12 cm-esen már szedhető, a fejlettebbek főzeléknek vagy rántott töknek jók. Vásárlásnál nyomjuk bele a körmünket, mert amelyikbe nem tudjuk belenyomni, az már öreg, nem szabad megvenni. Főzeléknek ilyenkor is alkalmas, de péppé fő, és az íze sem a legjobb.

Spagettitök[szerkesztés]

(Cucurbita pepo subsp. pepo var. fastigata)[1]

Gyakran keverik a fügelevelű tökkel (Cucurbita ficifolia). Mindkettőt nevezik laskatöknek és "isten gyalulta tök"-nek is, mert hőkezelés hatására húsuk spagettihez hasonló szálakra szedhető. Színe a narancssárgától a halványzöldig sokféle lehet. A kálium, mangán, folsav, C-vitamin, B6-vitamin, A-vitamin és béta-karotin tartalma kiemelkedően magas. Tartalmaz luteint és zeaxantint is.

Óriástök[szerkesztés]

(Cucurbita maxima)

Óriástök

Régóta ismert és termesztett növény Magyarországon is, tápértéke nagyobb mint a spárgatöké. Különösen sok benne a karotin (A-provitamin), de szénhidrát-tartalma is közelíti a burgonyáét. Főleg sütve fogyasztják, de a cukrásziparban is használják alapanyagnak. Akkor szedik, amikor a dér már megcsípte, mert ilyenkorra a keményítőtartalma többé-kevésbé elcukrosodik. Fagymentes, hideg helyen jól tárolható. Ide tartozik több fajta takarmánytök is. Termése általában nagy, jellegzetesen bordázott.

Nevezik bécstöknek, tamburatöknek vagy olasztöknek is. Romániában: doblec, erdélyben: sütőtök. Elterjedt neve még az „úritök”.

Pézsmatök[szerkesztés]

(Cucurbita moschata)

Pézsmatök

Ismert sonkatök, bébitök néven is (manapság a tájékozatlan fordítók jóvoltából elterjedt a vajdió, vagy vajtök megnevezés is[2]). A termés alakja jellegzetes, a kocsánytól távolabbi vége kiszélesedő. Húsa a sok karotintól élénk narancssárga.

Szinte kizárólag sütőtöknek használják, majdnem teljesen kiszorította az óriástök sütni való fajtáit.

Fügelevelű tök[szerkesztés]

(Cucurbita ficifolia)

Laskatök

Termése 5-6% cukortartalmú. A karotin kevesebb benne, mint a spárgatökben, de sok ásványi sót tartalmaz.

Évelő kúszónövény. A héjától jól elkülönülő, 2-3cm vastag húsa a hőkezeléstől vékony szálakra esik szét, hasonlóan a spagettitökhöz, ezért ezt is, azt is nevezik laskatöknek, vagy "isten gyalulta töknek".

A növény több része ehető. Zöldje, virága és zsenge termése főzeléknek, az érett tökhús és a magok édességekben használhatók.

Hűvös helyen jól eltartható. Enyhe telű területeken hatalmas répagyökerével áttelel.

Fuzárium-ellenálló képessége miatt uborkát oltanak rá.

Tökmag[szerkesztés]

Tökmag

A tök termésében lévő magokat sokfelé önállóan is fogyasztják. A tökmagot péksüteményekbe is gyakran belesütik.

A tökmagolajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Taxonomy - GRIN-Global Web v 1.10.2.8. npgsweb.ars-grin.gov. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  2. Az angol nyelvben a megnevezés végéről (en:Butternut squash) gyakran elhagyják a tök szót.

További információk[szerkesztés]