Alföldi Kéktúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alföldi Kéktúra
Az Alföldi Kéktúra irányjelző táblája Kisvárdán
Az Alföldi Kéktúra irányjelző táblája Kisvárdán
Információk
Létrehozás 1996
Turistajelzés
Turistajelzés Magyarország kék.svg
Karbantartó Magyar Természetjáró Szövetség
Hossz 868 km
Ország Magyarország
Tájegység Alföld
Kapcsolódó turistautak
Része ennek: Országos Kékkör
A turistaút hivatalos weboldala

Az Alföldi Kéktúra (röviden AK) az Alföldön áthaladó túraút, hazánk második leghosszabb túraútvonala. A hozzá kapcsolódó jelvényszerző mozgalom szervezését, az útvonal jelzéseinek és pecsételőhelyeinek karbantartását a Magyar Természetjáró Szövetség végzi.[1]

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[2]

Története[szerkesztés]

A Tiszántúlnak csak az északi részét érintő Országos Kéktúra mellett az 1990-es évek elején megjelent az igény egy új útvonalra, amely az Alföldet is feltárja. Az Alföldi Kék útvonalát 1996-ban adták át, a teljes jelzéshálózat, és a túramozgalom hivatalos pecsételőfüzete pedig 2000-re készült el.[1] 2006-ban a Magyar Természetbarát Szövetség támogatást kapott a Kékkör útvonalainak rendbetételére, ekkor az AK-n is megtörtént a jelzések frissítése, és néhol az útvonal korrekciója is.[1]

A túraút egyes szakaszait az Európai Gyalogtúra Szövetség bekapcsolta az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába:

2020. március 23-án jelent meg az Alföldi Kéktúra új igazolófüzete, amellyel egyidejűleg megváltozott a túra szakaszolás és kiírása is. A teljes túratávot 13 szakaszra osztották fel, és 20 új bélyegzőhelyet létesítettek. Fontos változás, hogy a továbbiakban már csak gyalog lehet teljesíteni a túrát, azonban 2021. június 30-ig – kizárólag a használatban lévő régi igazolófüzetekkel – a kerékpáros teljesítés is lehetséges.[3]

Útvonala[szerkesztés]

A túraútvonal Szekszárdon, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjánál kezdődik, és az Alföld sok nevezetességének érintése után Sátoraljaújhelyen ér véget.

Az alábbi útvonal gyalogosan (a használatban lévő régi igazolófüzetekkel 2021. június 30-ig kerékpárral is), tetszőleges sorrendben, bármennyi idő alatt, és bármelyik irányban teljesíthető.[4]

Szakasz Végpontok (-tól, -ig) Táv (km) Szint (+/- m) Idő (óra : perc)
AK-01 Szekszárd – Bajai átkelés 45,8 +60/-65 11:40'
AK-02 Bajai átkelés – Hajósi pincék 52,4 +170/-165 13:20'
AK-03 Hajósi pincék – Petróczi-iskola 64 +125/-90 16:20'
AK-04 Petróczi-iskola – Mindszent vá. 97,6 +55/-100 24:40'
AK-05 Mindszent vá.Szarvas 75,2 +45/-45 19:00'
AK-06 SzarvasDévaványa 76,6 +55/-55 19:20'
AK-07 DévaványaVésztő vá. 47,4 +20/-25 11:50'
AK-08 Vésztő vá.Berettyóújfalu 101,4 +35/-25 25:00'
AK-09 BerettyóújfaluLétavértes 67 +75/-45 16:50'
AK-10 LétavértesHalápi csárda 59 +205/-200 15:00'
AK-11 Halápi csárdaNyírbátor 65,1 +360/-335 16:50'
AK-12 NyírbátorKisvárda 51,1 +140/-190 13:00'
AK-13 KisvárdaSátoraljaújhely 65,6 +170/-175 17:00'
Összesen: 868,2 +1515/-1515 220:00'

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d mtsz.org - Alföldi Kéktúra. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. január 29.)
  2. Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  3. http://mtsz.org/cikk/az_alfoldi_kektura_fontos_tudnivaloi_es_modositasai
  4. https://www.kektura.hu/ak-szakaszok

További információ[szerkesztés]