Temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miskolc: az avasi templom műemlék temetőjének részlete
Zsidó temető Wormsban
A szaploncai vidám temető
Konya: Moszlim műemléktemető
Monasterboice: Ír-kelta keresztek csoportja
Radimlje, bogumil nekropolisz

A temető (régies kifejezés szerint cinterem, a latin coementerium kifejezésből) az a hely, ahol a holttesteket vagy hamvaikat örök nyugalomra helyezik. A temető lehet egyházi tulajdonú vagy köztemető.

Szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.
Kosztolányi Dezső

Szabályozása Magyarországon[szerkesztés]

A temetkezés jogi kérdéseit Magyarországon a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény szabályozza.[1]


Alapelvei[szerkesztés]

  • A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.[2]
  • A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.[3]
  • A temetés polgári szertartás vagy vallási közösség által vallásos szertartás keretében végezhető. A polgári szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. A vallási közösség által végzett temetés a vallási közösség hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.[4]
  • E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzetiségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.[5]

Fontosabb fogalmak[szerkesztés]

Az 1999. évi XLIII. törvény a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

„3. § E törvény alkalmazásában

a) * temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

b) * köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;

c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;

d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;

e) * nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság * által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;

f) * hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;

g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;

h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége;

i) * egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény;

j) * korai vagy középidős magzati halál: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 216. § e) pontjában meghatározott haláleset[6]

Leírása[szerkesztés]

A katolikus temetőket általában kőfallal vagy sűrű sövénnyel veszik körül. Van a temetőben kápolna is, ahol az elhunytakért engesztelő szentmiseáldozatot mutathatnak be. Az egyes sírokat keresztek vagy sírkövek díszítik, amelyeken a halott(ak) neve, születése és halála dátuma mellett vallási szimbólumok vagy a halandóságot ábrázoló jelképek láthatóak. A katolikus egyház a temetőt használat előtt megszenteli. A püspök vagy helyettese rövid beszédben előadja a temető megbecsülését indokoló okokat, azután térden állva elmondja a mindenszentek letenyéjét, mialatt a temető közepén felállított kereszt előtt három gyertya ég; továbbá az egész temetőt szentelt vízzel meghinti és tömjénnel megfüstöli a Miserere zsoltár éneklése közben. Végül a három gyertyát a keresztre tűzik. A három gyertya a szentháromságot jelképezi, melynek nevében és hatalmával fog végbemenni a feltámadás csodája.

Története Magyarországon[szerkesztés]

A temetőkről az 1868. LIII. tc. 22. §-a azt rendeli, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. tc. 21. §-a szerint pedig a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek. Közegészségi szempontból szabály, hogy a temetők a lakott helyektől lehető távolságban, fallal vagy árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett temetőhelyek tilosak. Közegészségi, de egyúttal kegyeleti szempontokon alapszik az a szabály, hogy a temető, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át (rendszerint 30 év) pihenjen, és a sírhelyeket ne dúlják fel.

Magyarország legnagyobb területű temetője Pécsett található.[forrás?]

Nevezetes temetők[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar temetkezés : Kegyeleti szakmai kiadvány. Megjelenik negyedévenként. I. évf. 2003-
  • Zsidó síremlékek Budapesten /Haraszti György. Album. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004, 280 o. ISBN 978-963-214-895-3
  • Tóth Tamás: A budapesti rákoskeresztúri izraelita temetőben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2007, 49 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-4209-5 (Izraelita temető, Budapest, X. kerület)
  • Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008, 64 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-5260-5 (Csongrád megye valamennyi temetője)
  • Kiss Tamás: A temetőtervezés városrendezési kérdései – Veszprémterv, 1972 – KT_Archív_VeML

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900043.TV#lbj0id3f1f
  2. 1999. évi XLIII. törvény 1. § (1) bek.
  3. 1999. évi XLIII. törvény 1. § (2) bek.
  4. 1999. évi XLIII. törvény 1. § (3) bek.
  5. 1999. évi XLIII. törvény 1. § (4) bek.
  6. 1999. évi XLIII. törvény 3. §

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Temető témájú médiaállományokat.