Szente

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szente
Tájház
Tájház
Szente címere
Szente címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Illés Kálmán (független)[1]
Irányítószám 2655
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség322 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szente (Magyarország)
Szente
Szente
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 56″, k. h. 19° 17′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 56″, k. h. 19° 17′ 08″
Szente (Nógrád megye)
Szente
Szente
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szente témájú médiaállományokat.

Szente község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhátban található a Balassagyarmati-medence déli részén a 348 m magas Cserhát csúcs alatt. A legközelebbi települések: Debercsény, Kétbodony.[3]

Megközelítése[szerkesztés]

A megközelítés leírása a jelenleg megtalálható Google Maps műholdfelvételekkel és MÁV-START Zrt., Volánbusz menetrendekkel egyezően készült.

Története[szerkesztés]

Neve a Zentech személynévből eredeztethető, melynek jelentése szentéletű, vallásos ember.

Árpád-kori település. IV. Béla király egy 1255-ben kelt okiratban Vadkert határait ismertetve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. 1321-ben a váci káptalan már "posesio Scenteheh" néven említi. 1383-ban a tereskei Benedek rendi apátság birtokainak leírásában sorolja ismét egy oklevél.

1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa. 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a későbbi nádornak ajándékozza, akit II. Ulászló király parancsára a sági konvent iktatott be. Werbőczy a környéken fekvő, Szentei Sebestyén tulajdonát képező birtokrészeket is megszerzi. A nyugodt környezet alkalmas az alkotó tevékenységre, amelyet a jogtudós ki is használ, miután II. Ulászló megbízást ad neki egy magyar összefoglaló jogi mű megírására, melyet a magyar történelem és jogtörténet "Werbőczy Hármaskönyv"-ként tart a későbbiekben számon. A Hármaskönyvet 1514. novemberében a király jóváhagyta, s így törvénykönyvként kezdték alkalmazni. Ez a törvénykönyv újraszabályozta a jobbágyság és a nemesség viszonyát, meghatározta a kötelező szolgáltatásokat, valamint rendelkezett az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelésben részt vettek megbüntetéséről.

1559-ben a falu 19 házzal adózott a töröknek, míg 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, s abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak össze. 1623-ban Nógrád vármegye a török rabság dúlását, rombolását felmérve 181 432 rhenus, azaz rajnai forint kárt állapít meg, amiből Szente település 350 forintot szenvedett el. Ebben az időszakban egy jobbágytelek értéke - házzal, gazdasági épületekkel, szerszámokkal, járművekkel, állatokkal és földdel együtt nagyjából 70 forint körül alakult. 1633-ban, amikor a falu a váci nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt az adózók nyilvántartásában, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül jelent meg. A 17. század közepén egy ideig lakatlan a település, a következő század elején, 1715-ben 11 portát írtak össze. 1720-ban adómentességet élvezett, mint nemes község, ám ezt a rangot néhány évvel később elvesztette és jobbágyközség lett.

A 18. századtól a Gerhardok, Révayak, Batshádyak, Bocskádyak, Dobóczyak, Gyurcsányak, Podhorszkyak, Debéczkyak, Padhosskyak, Hódossyak voltak birtokosok, később pedig a Nedeczky és Koós családok, majd a 20. század fordulója körül a Prajnerek, Schuszdeckek a nagyobb birtokosok Szente térségében.

Szente a 21. században az idegenforgalomból, valamint a környező termőföldek hasznosításából, eladásából él meg. Az idegenforgalom fellendítésére több projekt is indult, amelyekről tájékozódni lehet a község honlapján.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Maszlik János (független)[5]
  • 1994–1998: Varga Pálné (független)[6]
  • 1998–1999: Hadas László (független)[7]
  • 1999–2002: Illés Kálmán (független)[8]
  • 2002–2006: Illés Kálmán (független)[9]
  • 2006–2010: Illés Kálmán (független)[10]
  • 2010–2014: Illés Kálmán (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Illés Kálmán (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Illés Kálmán (független)[1]

A településen 1999. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 1,2% ukránnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,9%, református 2,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 2,1% (7,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • XIII. században épült római katolikus templom[15]
  • palóc házak
  • állandó kiállítás - Élethű babák[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/szente
  4. http://szente.hu
  5. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  7. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. a b Szente települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 13. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  9. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  11. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  12. Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Szente Helységnévtár
  15. http://www.palocok.com/Szente
  16. http://www.szeporszag.hu/Szente.telepules#link_latni_2

További információk[szerkesztés]

Könyv[szerkesztés]

  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   23. K2