Bér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bér
Bér.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Maczó László [1]
Irányítószám 3045
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség323 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bér (Magyarország)
Bér
Bér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″
Bér (Nógrád megye)
Bér
Bér
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bér témájú médiaállományokat.

Bér (szlovákul: Bír) község Nógrád megye déli részén, a Pásztói járásban.

Fekvése, megközelíthetősége[szerkesztés]

Ívelt elválású andezit oszlopok.
Ívelt elválású andezit oszlopok.
Az andezit oszlop képződmény légi fotón
Lázár Andor emléktáblája.
A kúria tornáca.
A kúria tornya.
A kúria nagyterme.

Bér Nógrád megye déli részén, Sziráktól északra, a Bér-patak völgyében fekvő zsáktelepülés, Budapesttől közúton 60 kilométerre. A főváros felől többféle útvonalon is megközelíthető, de a legegyszerűbb Hatvanig az M3-as autópályát, majd tovább Jobbágyiig a 21-es főutat választani, onnan a 2129-es közút vezet Szirákig, ahonnan pedig az észak felé kiágazó 21 149-es út húzódik Bér központjáig. Szilárd burkolatú közúton csak Szirák felől érhető el a település, a szomszédos Bercelre és Bujákra csak földutak vezetnek.

Budapestről közvetlen autóbuszjárattal is jár a településre. A legközelebbi vasútállomások Apcon (18 kilométerre), illetve Galgagután (23 kilométerre) találhatók.

A környező települések: Bercel, Buják, Ordaspuszta, Szirák és Vanyarc

Története[szerkesztés]

A település a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdona maradt. 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A török háborúk idején, 1552 nyarán, Buják várának bevételének eredményeként török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek le. 1770-től 1848-ig az Esterházy család birtokolta.

Az alapvetően mezőgazdasági jellegű falu határában korábban kőbánya is működött. A Cserhát legjelentősebb élettelen természeti értékének tekintett andezit oszlopokat a bányászat tárta fel.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 68%-a magyar, 17%-a szlovák, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 20,1% cigánynak, 0,5% németnek, 24,1% szlováknak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,3%, református 2,2%, evangélikus 50,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (7,3% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Környékén vadregényes kirándulóhelyek várják a kíváncsi turistákat. A falutól 3 km-re a Nagy-hegy (402 m) a Cserhát egyik legmagasabb pontja. 200 fokos panorámája jó időben az egész környéket beláthatóvá teszi. Természetvédelmi területe körülveszi a Nagy-hegy andezitsapkáját.

Nagy-hegy[szerkesztés]

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke a hegy andezitsapkája, világritkaságnak számító, ívelt elválású oszlopokkal.

Az andezitet egy késő miocén korú vulkáni kitörés hozta felszínre mintegy 18-19 millió éve. Először riolittufa rakódott le, majd erre andezitláva, illetve lávaagglomerátum ömlött. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában kialakult rétegvulkáni kúpok mára lepusztultak.

A mai Nagy-hegy és a Szanda-hegy alatt a láva megrekedt a mélyben. A több kilométer hosszúra nyúló hasadékkitöltések (kőzettelérek) fölül az üledékes kőzeteket az erózió elhordta, és így a felszínre került a jóval tömörebb és ellenállóbb, sötétszürke hiperszténandezit.

Az andezit oszlopos elválása önmagában is ritkaság: az oszlopos elválású vulkanikus kőzetek 90%-a bazalt, 8%-a riolit. Oszlopos elválású andezitet Európában máshol nem ismerünk. Az ívelt elválású andezit különösen ritka: ilyesmit a világon mindössze 5-6 helyen találtak. A béri, 5-6 szögű oszlopok átmérője 30–40 cm; hosszuk 8–10 m, alsó részük 70 fokos szögben elhajlik.

Az andezitoszlopok mellett érdekes látványt nyújt a leomlott anyagukból kialakult kőtenger is.

Lázár-kúria[szerkesztés]

A településközponttól két kilométerre, Virágospusztán, a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.

Főhomlokzatán a négy oszloppal tagolt, timpanonnal lezárt középrizalitot körbefutó lépcsők emelik ki. Keleti homlokzatán oszlopos, körbefutó tornác áll, a szárny nyugati végén egyemeletes, kő falazatú torony. Ehhez csatlakozik az 1969-70-ben emelt, modern épületrész. A tornácon találjuk az utolsó tulajdonos, Lázár Andor emléktábláját.

A kúriát vendégfogadóként üzemeltető örökösök az épületet archaizáló, egyúttal markánsan irredenta stílusban rendezték be.

Evangélikus paplak[szerkesztés]

A klasszicista stílusú paplakot feltehetően egy régebbi építmény felhasználásával 1820 táján emelték. Udvarán 18. századi melléképület áll. Udvari homlokzata tornácos. Állapota elhanyagolt.

Evangélikus templom[szerkesztés]

A barokk templomot 1721-ben középkori alapokra építették; a 14. század gótikus részletei a többszöri átalakítás ellenére is felfedezhetők. A szentélyt és a torony legfelső emeletét 1896-ban építették hozzá.

Népi pincék[szerkesztés]

A falu északkeleti szélén csaknem hetven pince emlékeztet a szőlőművelés hagyományaira. A pincesor nagy része a 19. század közepén épült, 1663-ból csak két borospince maradt meg.

Szanda vára[szerkesztés]

A falutól hat kilométerre fekszik Szanda vára.

Sasbérc[szerkesztés]

A falutól négy kilométerre emelkedő, 560 méter magaslat, tetején jól kiépített kilátóval.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Bér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bér
A Wikimédia Commons tartalmaz Bér (település) témájú médiaállományokat.