Csécse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csécse
Csécse címere
Csécse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Barna István (független)[1]
Irányítószám 3052
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség909 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csécse (Magyarország)
Csécse
Csécse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 01″, k. h. 19° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 01″, k. h. 19° 37′ 28″
Csécse (Nógrád megye)
Csécse
Csécse
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csécse témájú médiaállományokat.

Csécse község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bujáktól délkeletre, Ecseg és Szarvasgede közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ez a terület régóta lakott hely, ezt bizonyítja, hogy népvándorláskori földvár állt a falu mai templomának helyén. A vár a Cserhát hegységen át vezető kereskedelmi utat védte.

A falut egy 1408-ban keletkezett oklevél említette először, Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtokaként, akik a falut a Bánságban fekvő, de mára már elpusztult Horogszegért és tartozékaiért Zsigmond királynak adták cserébe. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török időkben a település a váci náhije része volt.

1663-ban a falu határában a bujáki török őrség és a magyarok között kisebb harc volt, mely a törökök győzelmével végződött.

A községben álló Fráter-kastélyban nevelkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége.

A legenda szerint a közeli Bélahalompuszta onnan kapta a nevét, hogy 1241-ben, a vesztes muhi csata után erre menekülő IV. Béla megpihent a dombtetőn.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Barna István (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Barna István (független)[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 3,6% cigánynak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 1,6%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (23,8% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Csécse Helységnévtár
  6. Keglevich-kastély. Műemlékem.hu

További információk[szerkesztés]