Csécse
| Csécse | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barna Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3052 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 803 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″47.866667°N 19.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″47.866667°N 19.633333°E | |||
 Csécse
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Csécse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csécse témájú médiaállományokat. | |||
Csécse (szlovákul: Číča vagy Čieča) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pásztó délnyugati szomszédságában fekszik, a Zagyva völgyének nyugati oldalán. A további szomszédos települések: észak felől Ecseg, kelet felől Szurdokpüspöki, délkelet felől Jobbágyi, dél felől Szarvasgede, délnyugat felől Kisbágyon, nyugat felől pedig Buják.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Pásztó, Ecseg vagy Szarvasgede felől; előbbivel a 2127-es, utóbbiakkal a 2128-as út köti össze. Többi szomszédjával nincs közvetlen közúti kapcsolata; vasútvonal sem érinti.
Története
[szerkesztés]Ez a terület régóta lakott hely, ezt bizonyítja, hogy népvándorláskori földvár állt a falu mai templomának helyén. A vár a Cserhát hegységen át vezető kereskedelmi utat védte.
A falut egy 1408-ban keletkezett oklevél említette először, Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtokaként, akik a falut a Bánságban fekvő, de mára már elpusztult Horogszegért és tartozékaiért Zsigmond királynak adták cserébe. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török időkben a település a váci náhije része volt.
1663-ban a falu határában a bujáki török őrség és a magyarok között kisebb harc volt, mely a törökök győzelmével végződött.
A községben álló Fráter-kastélyban nevelkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége.
A legenda szerint a közeli Bélahalompuszta onnan kapta a nevét, hogy 1241-ben, a vesztes muhi csata után erre menekülő IV. Béla megpihent a dombtetőn.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Barna István (független)[3]
- 1994–1998: Barna István (független)[4]
- 1998–2000: Barna István (független)[5]
- 2000–2002: Farkasvölgyi Zsolt (független)[6][7]
- 2002–2006: Barna István (független)[8]
- 2006–2010: Barna Gyula (független)[9]
- 2010–2014: Váradi Sándor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Barna István (független)[11]
- 2019–2024: Barna István (független)[12]
- 2024– : Barna Tibor (független)[1]
A településen 2000. június 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 925 | 897 | 909 | 839 | 799 | 801 | 803 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 3,6% cigánynak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 1,6%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (23,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlovénnek és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,2% volt római katolikus, 1,9% református, 1,1% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]-
A Keglevich-kastély -
A Keglevich-kastély -
A Fráter-kúria légi felvétele -
A Fráter-kúria légi felvétele -
A Fráter-kúria légi felvétele -
A Fráter-kúria légi felvétele
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- ↑ a b Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ a b A 2000. június 4-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csécse Helységnévtár
- ↑ Csécse Helységnévtár
- ↑ Keglevich-kastély. Műemlékem.hu
