Egyházasgerge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egyházasgerge
„Szeplőtelen fogantatás” r. k. templom.
„Szeplőtelen fogantatás” r. k. templom.
Egyházasgerge címere
Egyházasgerge címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Egyed Rezső[1]
Irányítószám 3185
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 730 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházasgerge (Magyarország)
Egyházasgerge
Egyházasgerge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 43″, k. h. 19° 38′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 43″, k. h. 19° 38′ 53″
Egyházasgerge (Nógrád megye)
Egyházasgerge
Egyházasgerge
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasgerge témájú médiaállományokat.

Egyházasgerge község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól 20 km-re északra fekszik, a Karancs északi lejtőjén, Karancskeszi és Mihálygerge között.

Története[szerkesztés]

Egyházasgerge, vagy Kisgerge a Záh nemzetség egykori birtokaihoz tartozott, a nemzetség tagjai itt 1227-ben már említve voltak. A település neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor templomos hely volt. Záh Felicián merénylete után az ősi nemzetségi javakat elkobozták tőlük, majd a falut 1335-ben Károly Róbert király az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben neve Egyházasgeregye néven szerepelt. 1548-ban Ráday Pál volt a helység birtokosa. Az 1562-1563. évi török kincstári számadáskönyvekben a falu neve Egyházas-Gerge néven szerepelt, a mikor Sehszüvár, a szécsényi szandzsák bég helyettesének a hűbérbirtoka volt, majd 1567-ben már Redzseb aga birtoka volt, aki a budai önkéntes lovasság tisztje volt. 1740-ben a Gyürky család birtoka, 1770-ben pedig már Fáy András zálogbirtoka, majd 1826-ban gróf Ráday Pál, Gyürky Pál és Mocsáry Károly, majd az 1900-as évek elején már Mocsáry Miklós volt a birtokosa.

A falu római katolikus plebániája 1332-ben már fennállt, a templom 1503-ban épült. A templomban az 1900-as évek elején a következő felírásos kő volt látható:

Hoc tibi fundavit suprema regina sacellum ortus Lipthois Ladislaus avis ig (ic) et avos veteres posuit chaos g parentes tuta foret gremio ut turba sepulta tuo huc ades alma dei mater votisque faveto saepius et clemens ad tua templa veni 1503

A község határában feküdt Forró-puszta is, melyről szintén már 1335-ben megemlékeztek az oklevelek.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom: A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. A XVIII. században - szentélyében reneszánsz pasztofóriummal - részben átalakították.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyházasgerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]