Érsekvadkert
| Érsekvadkert | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Őszi Attila Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2659 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3507 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,37 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Érsekvadkert
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 19° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 19° 11′ 57″ | |||
Érsekvadkert
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Érsekvadkert weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekvadkert témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Érsekvadkert, vagy 1906 előtti nevén Vadkert (szlovákul: Vadkert[4]) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Nógrád vármegye legnagyobb, városi rang nélküli települése. Lakosságszámával a 6. legnépesebb település a vármegyében, ezzel a megye egyik városát (Rétságot) is megelőzi.
Fekvése[szerkesztés]
A Nyugat-Nógrád térségében fekszik, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a 22-es főút, mely a központján is áthalad. Szátokon át Romhánnyal a 2117-es, Patakkal a 2203-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a csesztvei 21 127-es számú mellékút is.
Története[szerkesztés]
A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a vármegye legrégibb helységeinek egyike.
Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.
- Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
- A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
- Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. Már a 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.
1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]
1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.
Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849. január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.
1866-ban sok tucatnyi áldozatot szedő kolerajárvány zajlott a településen. Összehasonlításképp: ebben az évben 237-en haltak meg, míg a környező években kb. 100-100 halálesetet jegyeztek fel.
1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.
A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.
1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.
A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.
A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült.[forrás?] A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.
Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A vármegye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.
A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Nógrádi László (független)[5]
- 1994–1998: Nógrádi László (MDF-KDNP-FKgP-Fidesz)[6]
- 1998–2002: Nógrádi László (Fidesz-FKgP-KDNP-MDNP-MKDSZ)[7]
- 2002–2006: Nógrádi László (független)[8]
- 2006–2010: Dr. Kovácsné Nagy Mária (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Kovácsné Nagy Mária (Fidesz–KDNP)[10]
- 2014–2019: Dr. Kovácsné Nagy Mária (Fidesz–KDNP)[11]
- 2019-től: Dr. Őszi Attila Csaba (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3574 | 3512 | 3461 | 3507 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 1,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott).[13]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes.
- Itt hunyt el 1904-ben Farkas Mihály esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök.
- Itt született 1899-ben Hesz később Hetényi Rezső politikus, kultúraszervező.
- Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon .
- Itt szolgált plébánosként az 1920-as évek végétől haláláig, és itt is hunyt el 1948-ban Mátéffy Viktor pápai prelátus, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1734, barokk)
- Római katolikus plébánia (1743, késő barokk)
- Drágffy-kúria (1790 körüli, késő barokk)
- Helytörténeti emlékház (19. századi)
- Kálváriakápolna (1904)
- Víztorony (téglaépület)
- Zsidó temető
- Természetvédelmi terület (gyurgyalag)
Kultúra[szerkesztés]
- Falunapi göncfőző verseny,
- Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével),
- Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál,
- Karácsonyi koncert a római katolikus templomban
Népviselet[szerkesztés]
16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.
Turizmus[szerkesztés]
Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Sportélete[szerkesztés]
Az Érsekvadkerti SE[szerkesztés]
A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.
Légi fotó galéria[szerkesztés]
-
Érsekvadkert, légi fotó
-
Érsekvadkert látképe a levegőből
-
Érsekvadkert katolikus templom, légi felvétel
-
Érsekvadkert Agroméra Kft. madártávlatból
Gasztronómia[szerkesztés]
Híres étele a nagygönc.
Források[szerkesztés]
- Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek” 1994. (Érsek)Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig,
- Lukács András: Amit láttam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből I.),
- Lukács András: Akikkel találkoztam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből II.),
- Págyor Lászlóné Vitéz Mária: Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868–) 1904–2004
- Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád 2006: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról. Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára. Balassagyarmat-Salgótarján.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918. ISBN 978-963-446-593-5
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Érsekvadkert Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Érsekvadkert Önkormányzatának hivatalos honlapja
- Érsekvadkerti SE
- Érsekvadkert az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- Érsekvadkerti Múltidéző Néphagyományőrző Egyesület Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
