Kishartyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kishartyán
Kishartyán címere
Kishartyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Sándor Attila[1]
Irányítószám 3161
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség527 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishartyán (Magyarország)
Kishartyán
Kishartyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 11″
Kishartyán (Nógrád megye)
Kishartyán
Kishartyán
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishartyán témájú médiaállományokat.

Kishartyán község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Cserhát legészakibb vonulatai és a Karancs között fekszik, Salgótarjántól mintegy 10 kilométerre nyugatra. Legkényelmesebb közúti megközelítését Balassagyarmat és Szécsény, illetve a megyeszékhely Salgótarján felől egyaránt a 22-es főút biztosítja, amely áthalad a központján. A község területén torkollik bele a főútba, délnyugati irányból a 21 134-es számú mellékút, amely Magyargéc, Nógrádmegyer és Sóshartyán településeken keresztül húzódik idáig Szécsény déli városrészei felől.

A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 1012, 3072, 3075, 3080, 3081, 3082.[3]

Története[szerkesztés]

A kisközség már a középkorban létezett. Az 1548. évi adóösszeírásban teljesen elpusztult helységként van felvéve. 1562-63-ban a török hódoltsághoz tartozott, a szécsényi szandzsák községei között. A későbbi összeírásokból hiányzik. Az 1715-1720. évi összeírásban is csak 5 magyar háztartással szerepel. 1770-ben Horváth György volt a földesura. A 19. század első felében Bay Ferenc birtoka volt, akinek a halála után, 1820-ban özvegye, szül. Fáy Ilona, majd örököse, Gyürky Pál birtokába került. Később a báró Podmaniczky család is birtokos volt itt, majd Kandó Aladár volt nagyobb birtokosa és az övé volt a községhez tartozó Hadászó és Kőkút puszta, valamint a kőkút-pusztai kúria is, melyet még báró Podmaniczky Mihály építtetett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 1,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,6% (20,7% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu római katolikus temploma, 1712-ben épült. Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templom gótikus, királyfejeket ábrázoló gyámkövei, ablakai, egyszerű pálcatagos szentségtartó fülkéje jelzik régiségét. Műemlék.
  • Bay Ferenc síremléke. A régmúlt időkből ami a falura maradt, az Bay Ferenc síremléke a templom melletti dombon. A síremléken található szöveg jellegzetes példája a korabeli sírfeliratoknak. „Ludányi Bay Ferencz Cs.K. udvari tanácsos septemvirt, Szent István király jeles rendje keresztes vitézét, nagy hazafit, törvénytudót, igaz bírót, hív férjet, gondos atyát a haza, özvegye s árvái kesergik. Meg holt 1820-dik eszt. Febr. 4-dik napján, munkás életének 74-dik esztendejében. Elfelejthetetlen férjének emlékezetére emelte szeretett özvegye Fáy Ilona.”
  • Harangtorony: a faluközpont meghatározó eleme. Vele szemben, a házak felett lekopott domboldal vagy inkább homokkő pad található mely közel 30 millió éves tengeri üledék, geológiai neve: slir.
  • Kőlyukoldal: földtani képződmény a falu déli irányában található oldalvölgyben lévő kőlyuk. A több emelet magasságú homokkő falban a monda szerint remeték lakóhelyéül szolgáló, illetve a törökdúlás idején a lakosság búvóhelyéül használt üregek találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]