Ságújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ságújfalu
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Szentes Attila[1]
Irányítószám 3162
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1023 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 84,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ságújfalu (Magyarország)
Ságújfalu
Ságújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 19° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 19° 40′ 45″
Ságújfalu (Nógrád megye)
Ságújfalu
Ságújfalu
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ságújfalu témájú médiaállományokat.

Ságújfalu község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthetősége

Ságújfalu a 22. számú főútvonal mellett, Szécsény és Salgótarján között helyezkedik el. A megyeszékhelytől mindössze 14 kilométerre. Autóval és autóbusszal is egyaránt célszerűbb megközelíteni Salgótarjánon át.

Története[szerkesztés]

Ságújfalu mintegy 700 éves múltra tekint vissza. Helyén azonban már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek. Bizonyítják ezt a Várhegyen talált őskori urnák, a Bátka legelőn felfedezett bronzkori tárgyak, a késő avar kori sírok, a késő bronzkori régészeti leletek, urnatemetők nyomai.

Ságújfalu a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozot. Záh Felicián visegrádi merénylete következtében a nemzetség összes javait elkobozták és ekkor Ságújfalu is a koronára szállt.

1332-ben Károly Róbert király a falut az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak, a Méhi és a Karancssághi Sághy család ősének, valamint testvérének, Jakabnak adományozta.

1398-ban Méhi Jakab fia János, 1548-ban Balassa Zsigmond, 1598-ban Szentmariay György birtoka volt, 1660-ban pedig Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

A régi falu, vagy Másfalu – amely a törökdúlás idején jórészt elpusztult – 1690-1700 között épült újjá. Az 1715-ben és 1720-ban végzett összeíráskor 12 magyar háztartását írták össze.

A 18. század elején a gróf Koháryak, 1770-ben pedig a felvidékről származó Kubinyi család sarja Kubinyi Gáspár, 1826-ban pedig a báró Prónayak, a 20. század elején pedig báró Prónay Sylvester Gábor volt a falu nagyobb birtokosa.

A községbeli úrilakot Kubinyi Gáspár a 18. század közepe után építtette.

1831-ben és 1873-ban nagy kolerajárvány volt itt, 1880-ban pedig a település fele leégett.

1907-ben a Bohotka nevű legelőn több bronzkori tárgyat találtak, a Várhegyen pedig 1884-ben több őskori urnát. A Várhegyen a hagyomány szerint hajdan vár is állt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 793 magyar lakosa volt. Ebből 740 római katolikus, 36 evangélikus, 16 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kubinyi-Prónay-kastély
Ságújfalu egykori történelmére leginkább utaló épület az 1770-ben készült Kubinyi-Prónay kastély. Ma itt található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a posta. A mellette lévő szépen felújított gazdasági épületben kapott helyet a művelődés háza.

A Kubinyi család feltehetően az 1770 körüli években szerzett jelentősebb birtokokat Nógrád megyében. Mégpedig Kubinyi Gáspár által, aki nőül vette a dúsgazdag F. Watthay W. Farkas egyetlen lányát, Zsuzsannát. A család különböző leszármazottai fontos állami tisztségeket töltöttek be mindig. A kastély másik, későbbi tulajdonosai a Prónay családból kerültek ki, mégpedig szintén házasság révén. 1826-tól került Ságújfalu a Prónay család birtokába.

A kastélyra inkább a kúria jelző illik. Egykor magas kőfal vette körül, melynek ma is látható, felújított darabja az Etes felé vezető út mellett áll. Késő barokk stílusú kastély nagy dongaboltozatú pincével rendelkezik. Az épület két oldalán fából készült nyitott tornác található.

Római katolikus templom A Szent László tiszteletére szentelt templomot 1939-ben építették. A XX. század 30-as éveiben dr. Horváth József karancssági plébános határozta el, hogy "templom kell ennek a népnek". A nagy gazdasági válság, a közelgő háború fenyegetése ellenére megvalósította tervét. Az oltárkép Kákonyi Asztrik munkája, a mennyezetet és az oldalfalakat Szilágyi János freskói díszítik. A templom oldalán az építésének megörökítését szolgáló emléktábla található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ságújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]