Ugrás a tartalomhoz

Borsosberény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsosberény
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Borsosberény címere
Borsosberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterMolnárné Gere Rita (független)[1]
Irányítószám2644
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség851 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′47.966667°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′47.966667°N 19.116667°E
Borsosberény (Nógrád vármegye)
Borsosberény
Borsosberény
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Borsosberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsosberény témájú médiaállományokat.

Borsosberény (szlovákul: Berynčok vagy Berynka, régi nevén: Borsos-Berinke vagy Borsos-Berénke) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Börzsöny északkeleti lábánál, Balassagyarmattól mintegy 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Nagyoroszi és Horpács, kelet felől Pusztaberki, délkelet felől Tereske, Bánk és Rétság, dél felől Tolmács, délnyugat felől pedig Diósjenő.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2-es főút (európai számozása szerint E77-es út), mely a belterületének keleti szélén halad el. Főutcája öt számjegyű útként a 12 126-os útszámozást viseli. Horpáccsal és Patakkal a 2202-es út köti össze.

Vasúton Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű vasútján, a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán érhető el, melynek itteni megállási pontja Borsosberény megállóhely a belterület nyugati peremén, közvetlenül a 12 126-os út mellett, Diósjenő vasútállomás és Nagyoroszi vasútállomás között.

Története

[szerkesztés]

A település környéke már a kőkorban is lakott volt; erről tanúskodnak a község határában előkerült kő- és bronzkori leletek.

A község nevének Berény utótagja kabar törzsnévből keletkezett.

Első okleveles említése 1393-ból maradt fenn, amikor birtokosa a Losonczy család volt.

1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.

A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott. A török adóösszeírások több török birtokosának, 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitéznek a nevét is említik. A török megszállás alatt a falu csaknem teljesen elnéptelenedett, s népessége csak a 18. században kezdett ismét jelentősebben növekedni.

Az idők során a település további birtokosai voltak a Tihanyiak a 18. századtól, az Ócsai Baloghok, a váci püspökség, a Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak is, akiknek egészen 1945-ig birtokaik voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is a település birtokosai közé tartozott, ugyanis a magyar nemzet egy szomolyapusztai birtokkal ajándékozta meg Mikszáth Kálmánt negyvenéves írói jubileuma alkalmából.

A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, ahol 1274-ben a Johannita Lovagrendnek még önálló rendháza is állt, amely azonban az idők során teljesen elpusztult.

A török hódoltság idejéből a falu török birtokosai közül Mahmud Bin Iltsi és Boszna Hasszán neve is fennmaradt.

Borsosberény katolikus temploma 1728 és 1730 között épült.

A településen lévő egyik kúriát Tihanyi Tamás építtette 1826-ban, de később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúria Bartakovich Ágostoné volt.

A vasút 1909-ben érte el a falut.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga László (független)[4]
  • 1994–1998: Varga László (független)[5]
  • 1998–2002: Varga László (független)[6]
  • 2002–2006: Busai István (független)[7]
  • 2006–2010: Busai István (független)[8]
  • 2010–2014: Molnárné Gere Rita (független)[9]
  • 2014–2019: Molnárné Gere Rita (független)[10]
  • 2019–2024: Molnárné Gere Rita (független)[11]
  • 2024– : Molnárné Gere Rita (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2025 között:
Lakosok száma
1055
965
1043
980
954
935
932
871
857
851
1980199020012013201420152021202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 2,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 8% (22,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlovénnek, 0,1-0,1% románnak, szlováknak és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 2,7% református, 1,4% görögkatolikus, 0,3% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 18. századi római katolikus templom
  • 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
  • A falutól nyugatra lévő, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó hegyek
  • A Benyovczi-kripta, az egykori Jásztelekpuszta utolsó megmaradt emléke

Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Borsosberény Helységnévtár
  14. ↑ Borsosberény Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsosberény&oldid=28860047”