Borsosberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Borsosberény
Borsosberény címere
Borsosberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Molnárné Gere Rita[1]
Irányítószám 2644
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 935 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsosberény (Magyarország)
Borsosberény
Borsosberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 31″, k. h. 19° 06′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 31″, k. h. 19° 06′ 37″
Borsosberény (Nógrád megye)
Borsosberény
Borsosberény
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsosberény témájú médiaállományokat.

Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.

A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.

Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.

1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.

A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.

A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.

A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.

A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.

Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 18. századi római katolikus templom
  • 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
  • A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak

Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]