Magyargéc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyargéc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Velki Róbert[1]
Irányítószám 3133
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 895 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség70,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyargéc (Magyarország)
Magyargéc
Magyargéc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 60″, k. h. 19° 36′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 60″, k. h. 19° 36′ 10″
Magyargéc (Nógrád megye)
Magyargéc
Magyargéc
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyargéc témájú médiaállományokat.

Magyargéc község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől keletre, a Szécsényhez tartozó Benczúrfalva és Nógrádmegyer község között található.

Története[szerkesztés]

Magyargéc, előző nevén Nagy-Gécz egykor a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A 13. század elején az e nemzetségből származó Simon bán birtoka volt, akit Gertrúd magyar királyné meggyilkoltatásában való részessége miatt összes javaitól megfosztottak, majd birtokait II. András király a Szák nemzetségnek adományozta, de 1274-ben a Szák nemzetséghez tartozó II. Pósa a Kacsics nemzetségbeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe.

A 14. század elején a Záh nemzetség birtokába került. Záh Felicián visegrádi merénylete miatt az ő javait elkobozták és I. Károly király 1335-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi alétekfogónak és testvérének, Jakabnak adományozta. A 15. században már három Gécről - Felsőgéc, Középsőgéc és Alsógéc helységekről - emlékeztek meg az az oklevelek. 1448-ban Felsőgéc a Duzma család birtoka volt. Alsógéc pedig 1457-ben a Nagyszelei családé volt. 1455-ben mind a három Géc Szécsényi László birtokában volt és a szécsényi uradalomhoz tartoztak. 1548-ban az adóösszeírásban a teljesen elpusztult helységek között szerepelt, 1598-ban pedig Szerémy Mihály volt a birtokosa.

1715-ben hét magyar háztartását írták össze, 1720-ban pedig nemes községként, adóköteles háztartások nélkül szerepelt. 1770-ben Szerémy János, Ficsor János és András, 1826-ban Szerémy Elek és a Géczy család, később pedig a Horváthy, a Balás, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családok, valamint Szerémy Béla és Ivánka Ödön örökösei voltak a birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-ben 722 magyar lakosa volt. Ebből 691 római katolikus, 10 református, 15 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 16,3% cigánynak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 0,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 7,2% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1789-ben épült.
  • Az ősi temető, ahol emlékmű áll a világháborúkan meghalt emberek tiszteletére.

Források[szerkesztés]

  1. Magyargéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Magyargéc Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]