Gertrúd magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Meráni Gertrúd
Gertrude of Merania (Hedwig Codex).jpg

Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1205(?) 1213
Elődje Aragóniai Konstancia
Utódja Courtenay Jolán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Andechs-ház
Született 1185. szeptember 24.
Andechs
Elhunyt 1213. szeptember 28. (28 évesen)
Pilis-hegység
Édesapja Bertold, IV. merániai herceg
Édesanyja Rochlitzi Ágnes
Házastársa II. András
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Meráni Gertrúd témájú médiaállományokat.

Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis, németül Gertrud von Andechs-Meran) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.

Élete[szerkesztés]

Gertrúd 1185. szeptember 24-én született a bajorországi Andechsben, a kor egyik legbefolyásosabb bajor nemesi családjába, az Andechs-házba. Testvéreinek egyike a híres szépség, Merániai Ágnes volt (eme tekintetben Gertrúd sem maradt el tőle), aki II. Fülöp Ágost francia király feleségeként vonult be a történelembe.[1] Másik nővére a később szentté avatott Sziléziai Hedvig.[2] Legifjabb öccse, Berthold, kalocsai érsek lett.[3] Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra jött, miután meggyanúsították őket, hogy közük volt Fülöp német király meggyilkolásához.[3] II. András és Gertrúd 1203 előtt házasodott össze. A frigyből született a későbbi IV. Béla és Szent Erzsébet.

Mivel a király előnyben részesítette a királyné rokonságát a magyarokkal szemben, főnemesek egy csoportja (Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk veje, Simon) összeesküvést szőtt ellene. A merényletet a főurak II. András halicsi hadjáratának idején hajtották végre: a Pilisben rendezett királyi vadászaton az első adandó alkalommal megölték Gertrúdot.[4] II. András szeretett feleségét halála helyszínének közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el.[4] A török hódoltság alatt elpusztult kolostor romjai a mai Pilisszentkereszt területén vannak, a gótikus síremlék maradványai a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. A szentkereszti erdőben végzett ásatásokat vezető Gerevich László régészprofesszor szerint a síremléket a híres francia építész, Villard de Honnecourt készítette.

A merénylet történetét Katona József Bánk bánja és Erkel azonos című operája dolgozta fel. A két műben foglaltakkal ellentétben a merániak nem zsarnokoskodtak az ország lakossága fölött, a parasztság nem szenvedett el olyan kizsákmányolást és nélkülözést, mint például a 16. vagy 19. század során. Ám András akkoriban egész vármegyéket adományozott el – melyek aztán a kiskirályi hatalom alapjait képezték a század végén –, s mivel a merániaknak nem csekély részük volt a tékozlásban, a magyar főurak féltékenyen tekintettek rájuk, nehogy még jobban meggazdagodjanak. A magyar történeti kutatás egyetért abban, hogy a Gertrúd elleni merénylet legvalószínûbb oka a királynéval és német környezetével szembeni ellenszenv volt.[5]

II. András és Gertrúd gyermekei:[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp Ágost, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2009. május 17. 
  2. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  3. ^ a b Kristó, Gyula. Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris Kiadó (2006). ISBN 963 389 506 5 , 201. oldal.
  4. ^ a b c Gertrud von Andechs (német nyelven). genealogie-mittelalter.de. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  5. Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. In: Történelmi Szemle 51 (2009) 155--193.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]