Andechsi grófok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az andechsi címer

Az andechsi grófok majd meráni hercegek a 12. század elejétől a 13. század közepéig a Welfek illetve a Wittelsbachok mellett a legbefolyásosabb bajor nemesi család voltak. Birtokaik illetve az általuk felügyelt területek a Majnától az Alpok hágóján át az Adriáig terjedtek. II. András magyar király felesége, Gertrúd és testvérei révén Magyarország történelméből is ismertek. Felmenőik a 11. században diesseni grófok voltak.

Eredet[szerkesztés]

A legenda szerint a család őse egy 9-10. században élt, Rasso nevű gróf volt. Nevét viseli a bajorországi Grafrath község.

Diesseni grófok[szerkesztés]

1. ismert generáció: I. Frigyes (945 körül-1020 előtt, Jeruzsálem) diesseni gróf.[1] Felesége feltehetőleg Konrád/Kunó sváb herceg lánya.

2. generáció: II. Frigyes (975 körül-1030 körül) diesseni gróf.

3. generáció: III. Frigyes (1005 körül-1075) diesseni gróf. A regensburgi dóm helytartója.

4. generáció: Arnold (1040 körül-1095 körül) diesseni gróf. Felesége Gizella, Ottó sváb herceg lánya.

Andechsi grófok[szerkesztés]

5. generáció:

  • I. Bertold síremléke, Diessen
    I. Bertold (1075 körül-1151) örökölte a diesseni grófságot. 1100 körül Andechsben várat építtetett, ide helyezte központját.[2] A várkápolnában helyezte el a Rómát és a Szentföldet megjárt Rassonak tulajdonított ereklyéket, és zarándoklatokat szervezett, amivel máig élő kultuszt teremtett. Diessenben kolostort alapított. Az 1130-as években anyjától megörökölte a Majna melletti kulmbachi grófságot, ahol várat és tövében templomot építtetett; ez lett a család legészakabbi területe.[3] Az 1140-es években felesége révén birtokokat örökölt Krajnában: steini grófság, szlovénul Kamnik; ez lett a család területeinek délkeleti csücske.[4] A benediktbeuerni kolostor helytartója.[5] Első felesége Sophie, Poppo krajnai és isztriai őrgróf lánya, Árpád-házi Zsófia unokája, I. Béla magyar király dédunokája. Második felesége Kunigunda, Ekbert formbachi/neuburgi gróf lánya.

6. generáció:

  • II. Bertold (1110 körül-1188) örökölte az andechsi, a kulmbachi és a steini grófságot, a benediktbeuerni kolostor helytartóságát. 1155 körül apja második feleségétől megörökölte a Passau melletti, az Inn és a Duna összefolyásánál lévő neuburgi grófságot és az itteni várat.[6] 1165 körül testvére Ottó brixeni püspök (1165-70) révén megszerezte a Brenner-hágó körüli területeket (noritali és pustertali grófság). Az Alpok más fontos hágóihoz képest itt több mint 600 m-rel alacsonyabban volt lehetséges az átkelés. Különös jelentőséget adott, hogy Barbarossa Frigyes német császárnak (1152-90) erős itáliai ambíciói voltak. Az 1170-es években a hágóhoz vezető utat keresztező Inn folyón hidat építtetett, itt alakult ki Innsbruck. Ugyanekkor krajnai és isztriai őrgróf lett.[7] Felesége Hedvig a később nagyra törő Wittelsbach családból.

Meráni hercegek[szerkesztés]

7. generáció:

  • III. Bertold (1145 körül-1204) andechsi, kulmbachi és neuburgi gróf, a Brenner-hágó felügyelője (noritali és pustertali gróf), krajnai és isztriai őrgróf. 1180-ban Barbarossa Frigyes császártól – miután az riválisától, oroszlán Henriktől elvette a bajor hercegi címet, és Wittelsbach Ottónak adta – meráni hercegi címet kapott. Ez a cím névleges, nem járt újabb területekkel, de megadta a bejárást az arisztokrácia legmagasabb szintjére. 1186-ban a császár fiával ment Itáliába. 1189-ben a császárral indult keresztes háborúba. Gyerekei királyi családokba házasodtak. Az 1180-as, 90-es években a híd mellett kialakuló Innsbrucknak piactartási, majd városi jogokat adott. A Kulmbachhoz közeli Bayreuthban templomot építtetett.[8]

8. generáció:

  • I. Ottó (1170 körül-1234) meráni herceg. 1208-ban Bambergben feleségül vette Beatrix burgund grófnőt, Fülöp német király unokahúgát, ezután burgund gróf; ez lett a család területeinek nyugati csücske.[9] Az esküvőn botrány történt: meggyilkolták a királyt. A gyilkosságot a Wittelsbach család egyik tagja követte el, személyes okból, mégis az Andechs család tagjait vádolták meg. 1230 körül Kulmbachnak és a közeli Bayreuthnak városi jogokat adott. Henrik öccse halála után megörökölte a krajnai és isztriai őrgrófi címeket is. A fivérek közül egyedül neki született utóda.
  • Henrik (1172 körül-1228) krajnai és isztriai őrgróf. A királygyilkosság miatt megvádolták, ezért 1208-11 között húgához Magyarországra menekült.
  • Ágnes (1172 körül-1201) 1196-ban férjhez ment II. Fülöp Ágost francia királyhoz (1180-1223), annak harmadik feleségeként. Mivel a király második házasságát végül nem tudta érvényteleníteni, Ágnes 1200-ban kolostorba vonult, és egy évvel később meghalt.
  • A bambergi lovas
    Ekbert (1173 körül-1237) 1203-tól bambergi püspök. A királygyilkosság miatt megvádolták, ezért 1208-11 között húgához Magyarországra menekült. Miután tisztázta magát és visszatért, újjáépíttette a leégett Bambergi dómot. Ekkor készült a „bambergi lovas”, a korai gótika egyik leghíresebb szobra, amely feltehetőleg Szent István magyar királyt ábrázolja.
  • Gertrúd (1185-1213) 1203-ban férjhez ment a későbbi II. András magyar királyhoz (1205-35). Bertold bátyja miatt fellázadtak Bánk bánék és megölték.

9. generáció:

  • II. Ottó (1218 körül-1248) örökölte a meráni hercegi, és a krajnai és isztriai őrgrófi címeket. Utód nélkül, a család utolsó férfi tagjaként halt meg.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andechsi grófok témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Diessen Grafrathtól 25 km-re délre, az Ammersee partján fekszik. A diesseni kolostor jelenlegi formáját a 18. században, barokk stílusban kapta. A templomban látható a kolostoralapító I. Bertold reneszánsz síremléke, a mennyezeti freskón pedig a családhoz illetve Bajorországhoz köthető szentek, köztük Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István magyar király.
  2. Andechs Diessentől 10 km-re, az Ammersee melletti dombon található. Az andechsi vár helyén a 15. században létesített kolostor jelenlegi formáját a 18. században, barokk stílusban kapta. A templomban van eltemetve Carl Orff, a Carmina Burana zeneszerzője. Andechs minden év június-júliusban Orff emlékére szervezett koncertsorozat, szeptember utolsó szombatján pedig zarándoklat helyszíne.
  3. Kulmbach várának mai formája nagyrészt a 16. században alakult ki. A város legrégibb temploma, a Petrikirche – feltehetőleg a 12. századi első templom helyén – a 15. században épült.
  4. Kamnikban két régi vár romjai láthatók: a városon belül a Mali grad, a város melletti hegytetőn a Stari grad. Mindkettő az andechsi grófok idejére nyúlik vissza. Egy harmadik várkastély, a Grad Zaprice 14. századi.
  5. A 11-13. században Benediktbeuernben jegyezték le azokat a vándordiák verseket, amelyeket 1803-ban találtak meg és lettek ismertek beuerni versek, latinul Carmina Burana néven, és amelyeket 1935-36-ban Carl Orff müncheni zeneszerző zenésített meg. Orffot az andechsi templomban temették el, és emlékére Andechsben minden nyáron koncertsorozatot szerveznek.
  6. Neuburg am Inn várának mai formája nagyrészt a 14-15. században alakult ki.
  7. Isztria néhány tengerparti városát, pl. Pulát ekkor már Velence uralta.
  8. Bayreuth legrégibb temploma, a Stadtkirche – a 12. század végi első templom helyén – a 15. században épült.
  9. A burgund grófság az egykori Felső-Burgundia keleti, a Német-Római Birodalomhoz tartozó része. Burgundia nyugati, Franciaországhoz tartozó részének neve burgund hercegség volt.

Irodalom[szerkesztés]

  • Karl Bosl: Europäischer Adel im 12./13. Jahrhundert. Die internationalen Verflechtungen des bayerischen Hochadelsgeschlechtes des Andechs-Meranier. In: Zeitschrift für bayerische Landesgeschichte 30 (1967), 20-52. oldal digitalizált

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Andechs (Adelsgeschlecht) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.