Courtenay Jolán magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Courtenay Jolán
Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1215. február 1233. június
KoronázásaSzékesfehérvár
1215 februárja
Elődje Merániai Gertrudis
Utódja Estei Beatrix
Életrajzi adatok
Uralkodóház Courtenay
Született 1197 körül
Courtenay
Elhunyt 1233. június (35–36 évesen)
Esztergom
NyughelyeEgresi monostor
Édesapja I. Péter császár
Édesanyja Flandriai Jolánta
Házastársa II. András magyar király
Gyermekei Jolán hercegnő
Vallás római katolikus

Courtenay Jolán[1] (1197Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (12161218) konstantinápolyi latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, I. Henrik konstantinápolyi latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.

Élete[szerkesztés]

„Az okiratokban Yoles, Hyolenz, Jole, Hyole, Jolans, Violanta stb. néven is előfordul; mind e variatio azonban legtöbbnél csak kiejtés dolga. Atyja courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capetingok házából.”[2] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi Jolán királyné apját.[3] 1215-ben férjhez ment II. András magyar királyhoz, miután annak első felesége, Gertrúd meráni hercegnő 1213-ban udvari összeesküvés áldozata lett.

Jolán királyné nagyon különbözött Gertrúdtól. Szelíd, kedves természetű volt, és elődjével ellentétben egyáltalán nem folyt bele a politikai életbe. Ő fejeztette be a már 80 éve épülő aradi templom építését, és 1224-ben fel is szenteltette a templomot. Az általa alapított egresi cisztercita zárdában temették el. Férjének következő felesége Estei Beatrix lett.

Gyermeke[szerkesztés]

Házasságukból egyetlen leánygyermek született:

Származása[szerkesztés]

Courtenay Jolán királyné családfája
Courtenay Jolán
(Courtenay, 1197 körül–
Esztergom, 1233. június)
magyar királyné
Apja:
Courtenay Péter
(1165 körül –1219)
konstantinápolyi császár
Apai nagyapja:
Franciaországi Péter
(Reims, 1126. szeptember–
Akko, 1183. április 10.)
courtenay-i úr
Apai nagyapai dédapja:
Kövér Lajos
(1081. dec. 1.–1137. aug. 1.)
francia király
Apai nagyapai dédanyja:
Savoyai Adél
(1092–1154. november 18.)
Apai nagyanyja:
Élisabeth de Courtenay
(1127 körül –1205)
courtenay-i úrnő
Apai nagyanyai dédapja:
Renaud de Courtenay
(1100 –1194. szeptember 27.)
courtenay-i úr
Apai nagyanyai dédanyja:
Hélène du Donjon
Anyja:
Flandriai Jolánta
(1175 körül –
Konstantinápoly, 1219)
konstantinápolyi császárnő
Anyai nagyapja:
V. Balduin
(1150 körül –
Mons, 1195. december 17.)
hainaut-i gróf
Anyai nagyapai dédapja:
IV. Balduin
(1108 –1171. november 6.)
hainaut-i gróf
Anyai nagyapai dédanyja:
Alix de Namur
(1113 körül –1169. július)
Anyai nagyanyja:
Elzászi Margit
(1145 körül –
Brugge, 1194. november 15.)
flamand grófnő
Anyai nagyanyai dédapja:
I. Thierry
(1100 körül –1168. január 17.)
flamand gróf
Anyai nagyanyai dédanyja:
Sibylle d'Anjou
(1112 körül –1165)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az elnevezésére nézve lásd Wertner (1892: 421) és Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
  2. Wertner (1892: 421).
  3. Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.

Irodalom[szerkesztés]

  • Wertner Mór: Jolán királyné, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 421–424.

További információk[szerkesztés]