Iliny
| Iliny | |||
 | |||
| Ilinyi panoráma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dovicsin Ottó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2675 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 147 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Iliny
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 01′ 54″, k. h. 19° 25′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 54″, k. h. 19° 25′ 35″ | |||
Iliny
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Iliny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iliny témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Iliny község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Balassagyarmattól délkeletre, Csitár déli szomszédságában fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a 2119-es útból Csitár nógrádgárdonyi településrészében délkeletnek kiágazó 21 131-es számú mellékúton.
Története[szerkesztés]
Bizonyos régi ellentmondást olvashatunk az Esztergomi Káptalan bizonyság levele szerint 1348. esztendőben, melyben ezen helység Inini nevezettel íratott. Később Illény formában volt a község neve bejegyezve, az 1877-es évtől pedig a mai nevén tartják nyilván a községet.
Ilíny Balassagyarmat közelében fekvő magyar kisközség 48 házzal és 187 római katolikus vallású lakossal. A község eredetileg a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Kónya birtokában volt, aki azt 1330-ban Ákos nemzetségbeli Csellen fia és Sándor fia Jánosnak adományozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint étekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor.
A község 1562–63. évi török kincstári adólajstromok szerint a Nógrádi szandzsákhoz tartozott, 16 adóköteles háztartással Pizi aga hűbérbirtoka volt. 1579-ben 21 adóköteles házzal szerepel a török kincstári adószámadásokban. Az 1754–1755 évi nemesi összeírás szerint Sipeki Balázs Gergely lakott itt. Szentiványi Darvas, gróf Kohári Ignác, Laszkári Pál és egyebek bírják, de Csíkány Ferenc 1840-ben honvédszázados, a tápióbicskei csatában hősi halált halt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura , ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt. De hamarosan újraépült a falu. 1873 év augusztus 12-től szeptember 4-ig kolerajárvány pusztított a községben, melyben 21 személy áldozat lett. A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.
Földrengések[szerkesztés]
2015. január elsején négy földrengés is volt a település közelében: 7:43-kor a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű, majd 11:45-kor egy 4-es erősségű, 15:22-kor egy 3,1-es erősségű, végül 20:44-kor egy 2,8-as erősségű rengést lehetett észlelni.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kuris László (független)[4]
- 1994–1998: Chikán Gábor (független)[5]
- 1998–199?: Kuris László (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)[6]
- 1999–2002: Chikán István János (független)[7]
- 2002–2006: Dovicsiny Ottó (független)[8]
- 2006–2010: Dovicsin Ottó (független)[9]
- 2010–2014: Dovicsin Ottó (független)[10]
- 2014–2019: Dovicsin Ottó (független)[11]
- 2019-től: Dovicsin Ottó (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,8%, református 2,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (5,1% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor - nyaranta külföldről is idevonzza a festőket, szobrászokat.
- Római katolikus temploma - egy kastély átalakításával épült 1947-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Negyedszerre is rengett a föld Nógrádban. Origo. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Iliny települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Iliny Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal
- Iliny község adatai
- Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, 2006. Iliny
- Iliny az Ipoly-menti Palócok Honlapján
