Erdőkürt
| Erdőkürt | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szebenszkiné Palik Katalin[1] | ||
| Irányítószám | 2176 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 477 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Erdőkürt
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 46′ 22″, k. h. 19° 27′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 22″, k. h. 19° 27′ 26″ | |||
Erdőkürt
Pozíció Nógrád megye térképén
| |||
| Erdőkürt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkürt témájú médiaállományokat. | |||
Erdőkürt (szlovákul: Kirť) község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Budapesttől 58 km-re, Aszódtól 20 km-re, Váctól 32 km-re található falu a Cserhátalja dombos vidékének egyik völgyében, a Céklás-patak mellett, Nógrád megye határán – Pest megyéhez közel terül el.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Közös vasútállomása van Acsával Acsa-Erdőkürt néven. A vasútállomás Püspökhatvan és Galgaguta között található.
Története[szerkesztés]
A falut elsőként a 13. század végén említik oklevelek, Kywth vagy Kyrth néven. Neve arra utal, hogy a terület eredetileg a honfoglalás kori Kürt-törzs szálláshelye volt.
Az 1500-as évek közepén török fennhatóság alá került, de nem néptelenedett el, mint sok más település, lakóinak száma az ez idő tájt keletkezett összeírásokban 23-25 adóköteles család. A dokumentumokban Kürth néven szereplő falu az 1680-as évekre elnéptelenedett. Valószínűleg nem a török, hanem a Bécset megsegítő Sobieski, lengyel király hadai telepítették ki a magyar lakosságot. Temploma a visszavonuló törökök dúlásának esik áldozatul. Néhány éven belül a falu újra benépesült, többek között szlovák betelepülőkkel. Az elsősorban szlovák gyökerrekkel rendelkező lakók mellé a 18. század második felében evangélikus jobbágyokat telepítettek, akik saját templomot emeltek a faluban.
A következő évszázadban több ura is volt a területnek, míg az 1800-as évek végére a Wilczek földbirtokos család kezébe került, akik kastélyt építettek a falu mellett. A 20. század első felére 900, többségében zsellér, cseléd és kisbirtokos lakosa volt a településnek. Mai nevét – Erdőkürt – is ekkor nyeri el.
A második világháború alatt a bombatalálatott kapott Wilczek-kastély megsemmisült, törmelékét széthordták, napjainkra nem maradt nyoma. 1966-ban új, 4 tantermű iskola, 72-ben faluház épült a településen, mely ma az önkormányzati hivatalnak ad helyet. A kastély egykori parkjának helyén, a Pálos Nővérek számára épített kolostort 1999-ben szentelték fel.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 58%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 28,5% szlováknak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 1%, evangélikus 34,4%, felekezeten kívüli 4% (13,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Erdőkürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Erdőkürt Helységnévtár
