Kisbárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbárkány
A község látképe a Kálvária felől.
A község látképe a Kálvária felől.
Kisbárkány címere
Kisbárkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Edőcs László[1]
Irányítószám 3075
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 143 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 18,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbárkány (Magyarország)
Kisbárkány
Kisbárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″
Kisbárkány (Nógrád megye)
Kisbárkány
Kisbárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárkány témájú médiaállományokat.

Kisbárkány község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A településtől délre halad el a Országos Kéktúra útvonal Cserháton átvezető vonala. A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető a 21. sz. útról, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat biztosítja.

Leírása[szerkesztés]

A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsáktelepülés, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.

Története[szerkesztés]

Szláv személynévből eredeztetik nevét az eléragasztott jelző a falu méretére utal. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután birtokosa volt Guthi Országh Mihály nádor is.

Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek és a Jankovichok lesznek a földesurai. Nagy valószínűséggel a község szülötte P. Bárkányi János, aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a Ferencesek kolostorát életre hívta. P. Bárkányi János II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A templom az Arany János utca felől.
  • A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
  • Keresztút (épült 2011)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.nport.hu/hirek/helyi-hirek/kovetni-jezust-390987

Külső hivatkozások[szerkesztés]