Kisbárkány
| Kisbárkány | |||
 | |||
| A község látképe a Kálvária felől. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Edőcs László[1] | ||
| Irányítószám | 3075 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 143 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisbárkány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″ | |||
Kisbárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárkány témájú médiaállományokat. | |||
Kisbárkány község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.
Tartalomjegyzék
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét szláv személynévből eredőnek gondolják, a név elején levő "Kis" jelző a falu méretére utal.
Fekvése[szerkesztés]
A településtől délre halad el a Országos Kéktúra útvonal Cserháton átvezető vonala. A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető a 21. sz. útról, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat biztosítja.
Leírása[szerkesztés]
A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsáktelepülés, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.
Története[szerkesztés]
Szláv személynévből eredeztetik nevét az eléragasztott jelző a falu méretére utal. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család lett a birtokosa.
Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek, előbb Berényi Ferenc, 1770-ben pedig gróf Berényi Zsigmond, majd a Jankovich család volt a birtokosa.
Kisbárkány a trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. 1910-ben 166 római katolikus lakosa volt, melyből 165 volt magyar.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- P. Bárkányi János - nagy valószínűséggel a község szülötte volt. Ő volt az aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a Ferencesek kolostorát életre hívta. P. Bárkányi János II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
- Keresztút (épült 2011)[3]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ http://www.nport.hu/hirek/helyi-hirek/kovetni-jezust-390987
