Kisbárkány

Kisbárkány
A község látképe a Kálvária felől.
Kisbárkány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Edőcs László
Irányítószám	3075
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	143 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	18,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbárkány Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″48.0168, 19.6848
Kisbárkány Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárkány témájú médiaállományokat.

Kisbárkány község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Földrajz

A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsáktelepülés, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.

Történelem

Nevét szláv személynévből eredeztetik, az eléragasztott „kis” jelző a falu méretére utal a mellette fekvő Nagybárkánytól való megkülönböztetésre. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család lett a birtokosa.

Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek, előbb Berényi Ferenc, 1770-ben pedig gróf Berényi Zsigmond, majd a Jankovich család volt a birtokosa.

Kisbárkány a trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. 1910-ben 166 római katolikus lakosa volt, melyből 165 volt magyar.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,9% cigánynak, 0,9% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,6%, református 0,5%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 0,5% (5,6% nem nyilatkozott).

Közlekedés

A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető a 21. sz. útról, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat biztosítja.

Turizmus

A templom az Arany János utca felől

Nevezetességei:

• A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
• Keresztút (épült 2011)

A településtől délre halad el a Országos Kéktúra útvonal Cserháton átvezető vonala.

A hozzá tartozó Bedepuszta kéttucat házát a 2010-es években három kivétellel felvásárolta egy holland üzletember, hogy turisztikai központot alakítson ki, melynek elsődleges célcsoportja az érintetlen természeti környezetet kereső hollandok lesznek. Összesen 100 ágyat kínálnak majd 2019-től, ami kempinggel együtt 500-ra bővülhet.

Személyek

• Valószínűleg itt született P. Bárkányi János. Ő volt az aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a ferencesek kolostorát életre hívta. II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

További információk

• Hivatalos honlap (magyar)
• Megvett falu – Jótevő vagy szívtelen gazember vásárolta fel a romák házait?, vasarnapihirek.hu