Kisbárkány
| Kisbárkány | |||
 | |||
| A község látképe a kálvária felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Edőcs László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3075 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 118 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisbárkány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″ | |||
Kisbárkány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Kisbárkány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárkány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kisbárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, a Cserhát keleti részén, Salgótarjántól délnyugati, Bátonyterenyétől nyugati irányban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Közúton a 21-es főút felől lehet a legegyszerűbben megközelíteni, a főútról Tar külterületén, kevéssel a 36-os kilométer előtt kell letérni északnyugati irányban a 21 135-ös jelzésű mellékútra; Kisbárkány az elágazástól körülbelül 9 kilométerre található. Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, hiszen csak az említett mellékútról Nagybárkánynál nyugat felé letérő 21 138-as számú úton érhető el, amely a település központját elhagyva már csak erdészeti útként vezet tovább.
Természeti környezete[szerkesztés]
A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, a Tepke vonulata, a Bézma-hegy csoportja, a Zsúnyi-patak és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A vármegyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.
Történelem[szerkesztés]
Árpád-kor (12-13. század)[szerkesztés]
Nevét szláv személynévből eredeztetik, az eléragasztott „kis” jelző a falu méretére utal a mellette fekvő Nagybárkánytól való megkülönböztetésre. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család lett a birtokosa.
Anjou-kor (14. század)[szerkesztés]
Vegyesházi királyok kora (14-15. század)[szerkesztés]
Hódoltsági idők (15-16. század)[szerkesztés]
Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település.
18-19. század[szerkesztés]
A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek, előbb Berényi Ferenc, 1770-ben pedig gróf Berényi Zsigmond, majd a Jankovich család volt a birtokosa.
Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.
BÁRKÁNY. Kis Bárkány, Nagy Bárkány. Elegyes magyar faluk Nógrád Vármegyében, birtokosa Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szétsénhez mintegy két mértföldnyire, Zagyva vizétöl nem meszsze. Határjának, ’s egyéb vagyonnyainak középszerű voltokhoz képest, második Osztálybéliek.[3]
Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1836–1841.
Nagy- és Kis-Bárkány, 2 magyar falu, Nógrád vármegyében, a Mátra vidékén, Pásztóhoz 3/4, ut. p. Szakálhoz 3 3/4 óra, az első 893 k. lak. s paroch. templommal, a másik 358 szinte kath. lak. Többen birják, de főbirtokos az Almásy család.[4]
20. század[szerkesztés]
I. világháború[szerkesztés]
Kisbárkány a trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. 1910-ben 166 római katolikus lakosa volt, melyből 165 volt magyar.
A két világháború között[szerkesztés]
II. Világháború[szerkesztés]
1956-os forradalom és szabadságharc[szerkesztés]
1956. október 27-28:
Az események Márkházáról indultak, ahol Zsélyi István gépkocsivezető egy kisebb csoportot szervezett és azokat a környező községekbe szállította. így pl. Nagybárkányba is, ahol terjesztették a forradalom eszméit.
Nagybárkányban Sejben István tanító vezetésével felvonulásra került sor, ahol ledöntötték a szovjet síremléket. Ez után Nagybárkány és Kisbárkány lakossága közös forradalmi tanácsot és nemzetőrséget választott. A tanács elnöke Balogh József, a nemzetőrség parancsnoka Géczi János lett.
Személyi adattár:
Balogh József: Nagybárkányban született 1889. december 11-én. Anyja neve Szuravcsik Rozália. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Az első világháborúban vitézségi érmet szerzett, majd később községi bíró lett. 1956-ban a forradalmi tanács elnökének választották. A megtorlás idején rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.
Géczi János: Nagybárkányban született 1904. február 2-án. Anyja neve Kiss Rozália, foglalkozása földműves. A nemzetőrség parancsnoka volt. 1956 után rendőrhatósági felügyelet alá került.[5]
Kádár-korszak[szerkesztés]
Kisbárkány elnevezésének változása[szerkesztés]
Barkan (1415); Kysbarkan (1465); Kisbárkány (1728); Kis/Maly Barkány (1785); Kis-Bárkány (1892); Kisbárkány (1906)[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Kisbárkány népessége 1785-ben 75 fő volt és az utána következő közel 100 évben közel háromszorosára nőtt. Az 1880-as években a járványok miatt népessége megcsappant 192-ről 142-re. 1880-as évektől a népesség 1949-ig fokozatosan nőtt és elérte a 219 főt, viszont közel 10 év alatt a falu népessége 387-re nőtt. Az 1960-as évek után pedig a község népessége elkezdett csökkenni.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,9% cigánynak, 0,9% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,6%, református 0,5%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 0,5% (5,6% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
A római katolikus templom[szerkesztés]
1992-1994 között épült, melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
Keresztút (épült 2011)[8][szerkesztés]
Bedepuszta[szerkesztés]
A hozzá tartozó Bedepuszta két tucat házát a 2010-es években három kivétellel felvásárolta egy holland üzletember, hogy turisztikai központot alakítson ki, melynek elsődleges célcsoportja az érintetlen természeti környezetet kereső hollandok lesznek. Összesen 100 ágyat kínálnak majd 2019-től, ami kempinggel együtt 500-ra bővülhet.[9]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Lucza Sándor (független)[10]
- 1994–1998: Lucza Sándor (független)[11]
- 1998–2002: Lucza Sándor (Fidesz-FKgP-MDF-MDNP-KDNP-MKDSZ)[12]
- 2002–2006: Lucza Sándor (független)[13]
- 2006–2010: Edőcs László (független)[14]
- 2010–2014: Edőcs László (független)[15]
- 2014–2019: Edőcs László (független)[16]
- 2019-től: Edőcs László (független)[1]
Személyek[szerkesztés]
- Valószínűleg itt született P. Bárkányi János. Ő volt az aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a ferencesek kolostorát életre hívta. II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ BÁRKÁNY. Kis Bárkány, Nagy Bárkány. | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Nagy- és Kis-Bárkány | Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 17. Nógrád megye (2000) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Kisbárkány Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2013. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ Hermann Irén: Jobban el tudom adni az országot, mint a magyarok (magyar nyelven). index.hu, 2018. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye. Országos Monografia Társaság. 1896–1914. (http://mek.niif.hu/09500/09536/html/0013/13.html – 2020.12.11.)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1890. (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfQ3NhbmtpXzEiXX0sICJxdWVyeSI6ICJiXHUwMGUxcmtcdTAwZTFueSJ9 – 2020.12.13.)
- Dedák Dalma, Sulyán Péter Gábor: Cserháti települések szőlőhegyeinek talajváltozásai. Tájökológiai Lapok, 12. évf. 2. sz. / 2014. Gödöllő, 2014.(http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201402/09_Dedak.pdf – 2020.12.13.)
- Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest. 1836–1841.
- Kertész Botond: Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok 1.: Kossuth és az egyházak. LUTHER KIADO, BUDAPEST, 2004. 28-29. o. (https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2157 – 2020.12.11.)
- KSH történeti helységnévtárak (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MoTortHelysegnevt – 2020.12.13.)
- Lipszky János: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurrentiu. 1773. (https://digitalia.lib.pte.hu/hu/lipszky-janos-repertorium-locorum-objectorumque-in-xiii-tabulis-1808-2532#page/396/mode/1up – 2020.12.13.)
- Manga János: Magyarországi szlovákok, Népi kultúra – Népi társadalom 7. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1973) 1973. (https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_NeprajziKutatointezetEvkonyve_07/?query=luczin&pg=234&layout=s – 2020.12.13.)
- Vályi András: Magyar országnak leírása. I–III. Pest. 1796–1799.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar)
- Megvett falu – Jótevő vagy szívtelen gazember vásárolta fel a romák házait?, vasarnapihirek.hu
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
