Kisbárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisbárkány
A község látképe a Kálvária felől.
A község látképe a Kálvária felől.
Kisbárkány címere
Kisbárkány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Edőcs László[1]
Irányítószám 3075
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség143 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbárkány (Magyarország)
Kisbárkány
Kisbárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 41′ 05″
Kisbárkány (Nógrád megye)
Kisbárkány
Kisbárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárkány témájú médiaállományokat.

Kisbárkány község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, a Cserhát keleti részén, Salgótarjántól délnyugati, Bátonyterenyétől nyugati irányban. Közúton a 21-es főút felől lehet a legegyszerűbben megközelíteni, a főútról Tar külterületén, kevéssel a 36-os kilométer előtt kell letérni északnyugati irányban a 21 135-ös jelzésű mellékútra; Kisbárkány az elágazástól körülbelül 9 kilométerre található. Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, hiszen csak az említett mellékútról Nagybárkánynál nyugat felé letérő 21 138-as számú úton érhető el, amely a település központját elhagyva már csak erdészeti útként vezet tovább.

Természeti környezete[szerkesztés]

A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, a Tepke vonulata, a Bézma-hegy csoportja, a Zsúnyi-patak és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.

Történelem[szerkesztés]

Nevét szláv személynévből eredeztetik, az eléragasztott „kis” jelző a falu méretére utal a mellette fekvő Nagybárkánytól való megkülönböztetésre. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család lett a birtokosa.

Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek, előbb Berényi Ferenc, 1770-ben pedig gróf Berényi Zsigmond, majd a Jankovich család volt a birtokosa.

Kisbárkány a trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. 1910-ben 166 római katolikus lakosa volt, melyből 165 volt magyar.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,9% cigánynak, 0,9% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,6%, református 0,5%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 0,5% (5,6% nem nyilatkozott).[3]

Közlekedés[szerkesztés]

A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető a 21. sz. útról, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat biztosítja.

Turizmus[szerkesztés]

A templom az Arany János utca felől

Nevezetességei:

  • A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
  • Keresztút (épült 2011)[4]

A településtől délre halad el a Országos Kéktúra útvonal Cserháton átvezető vonala.

A hozzá tartozó Bedepuszta kéttucat házát a 2010-es években három kivétellel felvásárolta egy holland üzletember, hogy turisztikai központot alakítson ki, melynek elsődleges célcsoportja az érintetlen természeti környezetet kereső hollandok lesznek. Összesen 100 ágyat kínálnak majd 2019-től, ami kempinggel együtt 500-ra bővülhet.[5]

Személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kisbárkány Helységnévtár
  4. Archivált másolat. [2013. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  5. Hermann Irén: Jobban el tudom adni az országot, mint a magyarok (magyar nyelven). index.hu, 2018. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]