Ecseg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ecseg
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Ecseg címere
Ecseg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Moravcsik Ferenc (független)[1]
Irányítószám 3053
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1174 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ecseg (Magyarország)
Ecseg
Ecseg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 48″, k. h. 19° 36′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 48″, k. h. 19° 36′ 22″
Ecseg (Nógrád megye)
Ecseg
Ecseg
Pozíció Nógrád megye térképén
Ecseg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseg témájú médiaállományokat.

Ecseg község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál. A legközelebbi települések Kozárd, Csécse, Buják és Pásztó.

Története[szerkesztés]

A község határában a Kr. e. 4. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilonavár. Az erődítmény már a 15. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.

A község római katolikus temploma középkori eredetű, tornya a 15. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése 1792-ben történt. A magasépítésű, egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, 15. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskő falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a 15. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A 16-18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.

A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az úgynevezett Horváth kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Moravcsik Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Moravcsik Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Moravcsik Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Moravcsik Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Moravcsik Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Moravcsik Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Moravcsik Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Moravcsik Ferenc (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg román) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 15% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 0,5%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 9,1% (25% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A vár a 19. század elején
A várfalromok légi felvételen
  • Barokk templom (1792), 15. századi gótikus toronnyal
  • A középkori Ilonavár alapfalai.
  • Mária kegyhely az ecsegi-csécsei út mentén a Szuha-patak partján
  • Kápolna-forrás (gyógyhatású vízzel)
  • Boros úti pincesor
  • Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, neolit kori kagylóékszer lelettel
  • Egy 15. századi gótikus áldozókehely és egy 17. századi kódex az ecsegi betlehemessel (amelyet Vácott őriznek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. E települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Ecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Ecseg Helységnévtár

További információk[szerkesztés]