Szuha-patak (Cserhát)
| Szuha-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Vármegyék | Nógrád vármegye, Heves vármegye (torkolat) |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 25,7 km |
| Vízhozam | 0,4 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 161,4 km² |
| Forrás | Garáb |
| Torkolat | Zagyva |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nógrád vármegyei Szuha-patak a Cserhát hegységben Garáb község közelében ered, és a Zagyvába torkollik. Vízgazdálkodási szempontból a Zagyva vízgyűjtőjének tervezési alegységéhez tartozik.[1]
Nevének etimológiája
[szerkesztés]Neve szláv eredetű, jelentése száraz, azaz nyaranta kiszáradó vízfolyás.[2]
Folyása
[szerkesztés]A Szuha-patak legnagyobb ága Garábtól északra, a Zsúnyi-hegy déli oldalán ered. Emiatt Cserhátszentivánig Zsúnyi-pataknak nevezik. Garábtól délnyugati irányba haladva érinti Felsőtold, majd Alsótold községeket. Cserhátszentivánnál egyesül a nyugati irányból Kutasó felől érkező Cserkúti-patakkal, amelyet a térképek Szuha-patakként is neveznek. Ez a név rá is illik (a Szuha szláv eredetű szó, jelentése száraz), száraz nyarakon gyakorta kiszárad.
Majd délkeletnek fordulva Ecseg, Csécse, Szarvasgede községek területeinek érintésével Zagyvaszántónál folyik a Zagyvába. Medrét a 19. és 20. századi folyószabályozások idején a Zagyváéhoz hasonlóan terméskővel erősítették meg. Ennek következtében csatorna jellege lett. Ezért Zagyvaszántón pl. még az 1950-es években is a Zagyvát „nagykanálisnak”, a Szuhát „kiskanálisnak” nevezték.
Állatvilága
[szerkesztés]A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő* (Gobio gobio), kövi csík (Barbatula barbatula), küsz (Alburnus alburnus), szivárványos ökle (Rhodeus amarus), vágó csík (Cobitis elongatoides).[3]
Mellékvízei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zagyva Tervezési Alegység. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ Kiss Lajos 621. o.
- ↑ Adatok a Cserhát kisvizfolyásainak halfaunájához.. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
Források
[szerkesztés]- Ecseg honlapján a Szuha-patak
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2