Szarvasgede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvasgede
Szarvasgede címere
Szarvasgede címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Kovács Ottó Béla[1]
Irányítószám 3051
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 378 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 38,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvasgede (Magyarország)
Szarvasgede
Szarvasgede
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 10″, k. h. 19° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 10″, k. h. 19° 38′ 19″
Szarvasgede (Nógrád megye)
Szarvasgede
Szarvasgede
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasgede témájú médiaállományokat.

Szarvasgede község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől északnyugatra, Balassagyarmattól délkeletre, Sziráktól keletre, Kisbágyon, Csécse, Jobbágyi és Apc között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szarvasgede a Csór nemzetség ősi birtoka volt, de e nemzetség tagjain kívül ugyanakkor más birtokosai is voltak.

1313-ban Csór Péter és Vágút János birtoka volt. 1326-ban I. Károly király Vágút János fiainak itteni birtokait Csór Péter fiainak, Tamásnak és Péternek adományozta. Csór Tamás, a későbbi csókakői várnagy, és liptói és kőrösi főispán, még 1344 előtt templomot építtetett itt és e templom számára, Avignonban való tartózkodása alatt, búcsúengedélyt eszközölt ki a pápától. A 17. században török terület volt. 1633-1634-ben a váci náhije községei között találjuk és ekkor három adóköteles házat írtak benne össze. 1715-ben 13 és 1720-ban magyar háztartást vettek itt fel az összeíráskor.

1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Roth Tamás, Gedey Ádám, Ebeczky Sándor, Gyura Pál, valamint a Beniczky, a Kozmay, a Hangácsy, a Cziráky, a Turjánszky és a Marsovszky családok voltak a földesurai, majd 1826-ban Meskó Sándor és Ruttkay György, később, 1829-től gróf Teleki József, Ócsai Balogh Péter, majd özvegye Sréter Éva, Dezsaiczky József özvegye: Meskó Johanna, Rutkay András, gróf Ráday Gedeon, Tornyos József, Bencsik György, Horváth István, Balásy Antal, Méhes Sándor, Szabados Ignácz, Velics Antal dr., a 20. század elején pedig Virava József dr.-nak Petheő Andrásnak és gróf Degenfeld Lajosnak volt itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilakok közül a Virava-félét Velics Antal dr. 1890-ben építtette, a Petheő félét Szabados Ignácz és a harmadikat Ruttkay András.

1861-ben és 1869-ben nagy tűzvész pusztított a településen, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera szedte áldozatait.

A községhez tartoztak Aranyos-puszta és Szuha-puszta is. Az előbbi Virava József dr.-é. E puszta területén, a Szécsény felé vezető törvényhatósági út bal oldalán elterülő völgyben feküdt hajdan Gede helység.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 590 lakosából 585 magyar volt. Ebből 543 római katolikus, 38 evangélikus, 9 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát Gyertyaszentelő Boldogasszony számára szentelték, ami azért érdekes, mert az országban csak két templomot szenteltek neki. (Középkori alapok, a 18. században barokk stílusban átépítették)
  • Ligárd-Pethő-kúria (18. század)
  • Nepomuki Szent János-szobor (18. század)

Források[szerkesztés]

  1. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]