Rapp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rapp (Rapovce)
A templom.
A templom.
Rapp címere
Rapp címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rang község
Első írásos említés 1312
Polgármester Ladislav Sóky
Irányítószám 985 31
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség930 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület8,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rapp (Szlovákia)
Rapp
Rapp
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 19° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 19° 41′ 00″
Rapp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rapp (szlovákul: Rapovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 6 km-re délre, az Ipoly bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1312-ben "Kop" alakban említik először. 1327-ben "Roph" néven szerepel írott forrásban. Története során több család birtokolta, utoljára a Coburgok. 1554 és 1593 között a hódoltság része volt, ezalatt csaknem teljesen elnéptelenedett. 1595-ben kezdték újratelepíteni. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták.

Vályi András szerint "RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai is középszerűek lévén, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörű angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetőhöz egy elhagyatott kőbányában több kővé vált tengeri csigák, sőt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 617, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 932 lakosából 433 szlovák és 414 magyar.

2011-ben 979 lakosából 387 szlovák, 286 magyar és 260 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk temploma 1764-ben épült.
  • Plébániája eredetetileg nemesi kúriának épült 1768-ban.
  • Klasszicista kúriája 1821-ben épült.
  • A temetőben lévő "Tanácsköztársaság" emlék, ritka Szlovákiában. Igazán a felírat akkor helyes, ha a "Felvidéki hadjáratban 1919-ben elesettek emlékére" szerepelne.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]