Fülekpilis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fülekpilis (Pleš)
Fülekpilisi községi hivatal
Fülekpilisi községi hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rang község
Első írásos említés 1246
Polgármester Molnár Dorottya
Irányítószám 985 31
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség196 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület9,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülekpilis (Szlovákia)
Fülekpilis
Fülekpilis
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 54″, k. h. 19° 45′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 54″, k. h. 19° 45′ 04″
Fülekpilis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülekpilis témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülekpilis (szlovákul: Pleš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fülektől közúton 19, légvonalban 7 km-re délnyugatra fekszik a magyarországi Karancsberény közvetlen északi szomszédságában.

Története[szerkesztés]

A falu területén a korai bronzkor településének temetőjét találták meg.

Fülekpilist 1246-ban Pelys alakban említik először. A Zách család birtoka, majd 1319-tól a Szécsényieké. Templomát 1397-ben szentelték fel. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, katolikus plébániáját csak 1796-ban alapították újra. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. 1828-ban 64 házában 578 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a Török család volt a legnagyobb birtokosa.

Vályi András szerint "PILIS. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Darvas, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Raphoz nem meszsze, melynek filiája, határja olly minéműségű, mint Bisztriczkáé, első osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Pilis, magyar falu, Nógrád vmegyében, 541 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa hegyes, meredek, s nem igen termékeny. F. u. Vattay, Battik, Básthy s m. t. Ut. p. Losoncz." [3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 558, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 224 lakosából 115 magyar és 106 szlovák.

2011-ben 218 lakosából 104 szlovák, 83 magyar és 25 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]