Nógrád Volán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nógrád Volán Zrt.
Jelmondat Önért haladunk!
Típus Zártkörűen Működő Közlekedési Részvénytársaság
Alapítva 1949. április 1.
Névadó Nógrád megye
Megszűnt 2014. december 31.
Jogutód KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ
Székhely Salgótarján. Rákóczi út 137-139.
Vezetők Bucsok Lajos
Forma zártkörűen működő részvénytársaság
Szolgáltatások Közösségi közlekedés,
Autóbuszbérlés,
Járműjavítás,
Könyvelési szolgáltatások
Alkalmazottak száma 500 dolgozó
300 buszsofőr

Magyar cégjegyzékszám 12-10-001514
A Nógrád Volán Zrt. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád Volán Zrt. témájú médiaállományokat.

A Nógrád Volán Zrt. Nógrád megye, illetve Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye helyi helyközi-távolsági autóbusz-közlekedését ellátó közlekedési vállalat volt 2014-ig, amikor a többi Volán Vállalathoz hasonlóan beleolvadtak egy-egy közlekedési központba. A Nógrád Volán jogutódja a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ lett. Székhelye Salgótarján volt.

Története[szerkesztés]

A 33. sz. AKÖV forgalmi telepe két Ikarus 66-tal

1949. április 1-jén a MAVART helyett létrejött a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat, 2 fővárosi és 21 vidéki főnökséggel. A MÁVAUT-nak Nógrád megyében Balassagyarmaton volt főnöksége, a balassagyarmati főnökségnek pedig kirendeltsége volt Salgótarjánban. Első átszervezésre 1953-ban került sor, amikor országosan megalakult 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG), amiben Nógrád megye a miskolci AKIG-hoz került. 1953. augusztus 7-én Autóközlekedési Vállalatokat (AKÖV) hoztak létre, Nógrád megyében a 33. számú AKÖV jött létre salgótarjáni főnökséggel, balassagyarmati kirendeltséggel. Az AKÖV 1955. július 1-jén indította meg első helyi járat vonalát Salgótarjánban, Baglyasalja és Zagyvaróna között, 2 autóbusszal, ma ez a 14-es busz.[1]

Az AKÖV-ök átalakításával 1961. október 1-je után megyénként már csak egy vegyes profilú vállalat működött, így a salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalat helyén megalakult a 2. számú AKÖV. 1963-ban Balassagyarmaton elkészült az autóbusz-állomás, Salgótarjánban pedig egy ideiglenes indítóállomás. 1964-ben épült meg az AKÖV nagybátonyi forgalmi-műszaki telepe. 1967-ben Szécsényben és Nógrádkövesden létrejött egy térségi telep. Ugyan csak a 60-as években Balassagyarmaton is indított helyi járatot a Vasútállomás és a Városi Tanács Kórház között, a mai 1-es busz útvonalán.[2]

Az AKÖV-vállalatok 1969-ben vették fel a „Volán” nevet. 1975-ben Kisterenyén a vasúti el- és felfuvarozás új szociális és forgalomirányító létesítménnyel bővült, valamint ebben az évben készült el Salgótarjánban a távolsági és a helyi autóbusz-állomás. 1978. május 1-jén átadásra került a balassagyarmati új forgalmi-műszaki komplex telep, és elkészült a nógrádkövesdi és keszegi kirendeltség beruházása.[3]

A Minisztertanács 1.032/1983. számú határozatával 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag önálló Volán vállalatok, a Nógrád megyei Volán vállalat 1986. január 1-jétől viseli a Nógrád Volán nevet.[4]

Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozatában 1992. december 31-től átalakította a Nógrád Volánt állami vállalatról részvénytársasággá. 1995 júniusától a cég tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A társaság 1997-ben jelentősen átszervezte a salgótarjáni helyi járatokat: Ekkor szűntek meg a felhalmozódott autóbuszvonal-rendszerek és megszűnt az északi autóbusz-állomás. Ennek a helyén ma egy Penny Market áruház helyezkedik el.[5]

2005 és 2012 között a BKV szerződéses alvállalkozójaként a budapesti tömegközlekedésben is szolgáltatott, új Volvo-Alfa Localo típusú autóbuszokkal, valamint használtan beszerzett Volvo 7000A és Volvo 5000A csuklós buszokkal. A Volvo csukló buszok sok meghibásodása miatt a BKV 2009 áprilisában felmondta ezekre a szerződést, így a Nógrád Volán 2012-ig csak szóló buszokkal képviselte magát a fővárosban.

2012-ben európai uniós forrásból intelligens utastájékoztató rendszer került kiépítésre. A fejlesztés során az autóbusz-állomány nagy részét felszerelték GPS-szel, lehetővé téve, hogy központokban és az interneten (http://menetrend.nogradvolan.hu) valós időben lehessen követni a járművek tartózkodási helyét. Ehhez kapcsolódóan Balassagyarmaton és Szécsényben LCD monitorokat szereltek fel a járatok indulása, érkezése és egyéb forgalmi információk kijelzésére, Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Pásztón és Rétságon pedig dinamikus megállóhelyi táblák kerültek kihelyezésre.

2014. december 31-én a volán a 2013. évi CLXXVI. törvény 25.§ (4) bekezdés[6] alapján az Agria Volánnal, a Hatvani Volánnal, a Jászkun Volánnal és a Mátra Volánnal együtt beolvadással egyesült a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központtal. A beolvadás után a cég által kiszolgált területet a KMKK Zrt. Nógrád Megyei Területi Igazgatósága szolgálja ki a mai napig.

A cég arculata[szerkesztés]

Logó[szerkesztés]

A logó egy kék vagy piros alapú kerekített sarkú téglalap amelyben elhelyezkedik a Nógrád Volán Zrt. felirat.

Járműszínek[szerkesztés]

Helyközi buszok

A helyközi buszok színezése általában kék és fehér, amelyen fehér alapon kék csíkok illetve a sárvédő körüli rész kék színű. a cég logója általánosan kék színű.

Helyi buszok

A helyi buszok színezése nagyon változatos de az általános szín a piros csíkok és sárvédő körüli rész, valamint egy piros logó. Ám a legtöbb busz nem kapta meg az „egyenruhát”. Vannak aranyozott felületű, kék, zöld csíkos, egyedi- és BKV festésű buszok is.

Járműpark[szerkesztés]

MAN SL 223
Rába Contact 092
Ikarus 411

A Nógrád Volán járműparkja meghatározó része Ikarusból állt. Az állomány fiatalítása érdekében a 2000-es években új MAN és használt Volvo és Marcopolo autóbuszokat vásárolt. Ezek mellett 2005 és 2008 között újonnan vásárolt Volvo-Alfa Regiók és Credók, valamint 2012 után budapesti alvállalkozásból elhozott Volvo-Alfa Localók tovább csökkentették az állomány átlagéletkorát, és növelte az alacsony padlós buszok számát.[7]

A lista a 2014-ben
Korábbi típusok

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cégtörténet 1948-1958 (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2007. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  2. Cégtörténet 1959-1968 (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  3. Cégtörténet 1969-1978 (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2010. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  4. Cégtörténet 1979-1988 (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2009. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  5. Cégtörténet 1989-1999 (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  6. 2013. évi CLXXVI. törvény
  7. Hungary. Nógrád Volán Zrt. (angol nyelven). Vehicles List. Fotobus. (Hozzáférés: 2017. január 30.)

Források[szerkesztés]

  • Cégtörténet (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  • Cégtörténet (magyar nyelven). Nógrád Volán. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 33. sz. AKÖV témájú médiaállományokat.