Borsod Volán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Borsod Volán Zrt.
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat
Alapítva 1949. január 1.
Megszűnt 2015. január 15.
Jogutód Észak-magyarországi Közlekedési Központ
Székhely 3527 Miskolc, József Attila út 70.
Kiszolgált területek Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Vezetők Sárközi György
Iparág személyszállítás
Alkalmazottak száma kb. 1900

A Borsod Volán Zrt. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod Volán Zrt. témájú médiaállományokat.

A Borsod Volán az Észak-magyarországi Közlekedési Központ egyik jogelődje volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látta el a helyközi és távolsági autóbuszközlekedést, valamint helyi járatokat üzemeltetett Mezőkövesden, Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvárosban (a megyeszékhely Miskolc tömegközlekedését az MVK Zrt. bonyolítja le).

Története[szerkesztés]

Borsod Volán egyik Credo EC12-es típusú autóbusza.
A Borsod Volán egyik Ikarus 250 típusú autóbusza.

Jogelődje, a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat miskolci főnöksége 1949. január 1-jén jött létre, és 1950. július 1-jétől önálló Tefu vállalatként működött tovább. 1953-ban megalakultak az Autóközlekedési Vállalatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31-es (Miskolc, tiszta profilú személyszállítási vállalat), 36-os (Miskolc, tiszta profilú teherfuvarozási vállalat) és 37-es (Ózd, vegyes profilú vállalat) AKÖV néven. 1961. január 1-jétől a 3 vállalatot 3-as AKÖV néven összevonták. Az 1960-as években sorra épültek a vállalat autóbusz-állomásai és műszaki-forgalmi telepei.

1964. január 1-jén létrehozták a 3. sz. AKÖV üzemegységeit. 1968. január 1-jétől az AKÖV-ök felügyeletét addig gyakorló Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyét a megalakuló Volán Tröszt vette át. 1970-ben a 3. sz. AKÖV neve 3. sz. Volán Vállalatra változott, 1984-től pedig önálló megyei vállalattá alakult. Az 1990-es évek elején, a profiltisztítás során a teherfuvarozási üzletág kft-kké szerveződött, s a cég tiszta profilú személyszállítási vállalat lett. 1992. december 31-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította az akkor 100%-ban, 2015-ös megszűnésekor 96,57%-ban állami tulajdonú Borsod Volán Személyszállítási részvénytársaságot.

2015. január 15-én a Borsod Volán Zrt. a Hajdú Volánnal és a Szabolcs Volánnal egybeolvadt Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. néven. A három megye buszközlekedésében egyelőre semmi nem változott.[1]

Járműparkja[szerkesztés]

Kb. 500 járművel rendelkezett, amelyeknek a nagy része Ikarus. Ezen belül a buszgyár teljes palettája fellelhető, a 200-as típustól a 400-ason át az EAG típuscsaládig. Újabb típusok már külföldi gyárból érkeztek (Volvo, MAN stb.), később maguknak kezdtek el buszokat össze rakni. (ARC-Ikarus)

A miskolci autóbusz-állomás
A Borsod Volán autóbuszai Miskolcon
A Borsod Volán autóbuszai Miskolcon

Érdekességek[szerkesztés]

  • Helyközi járatai 2290 km hosszú vonalhálózaton 356 települést kapcsolnak az ország közlekedési vérkeringésébe, amellett, hogy 77 település (összekötő utak építésének hiányában) csak egy irányból, betérési szakaszok végpontjaként érhető el.
  • A vasúti összeköttetés hiányában 266 településre a tömegközlekedési eszközök közül csak autóbusszal lehet eljutni.
  • Tevékenységüket 500 autóbusszal, 1900 dolgozóval, 7 műszaki-forgalmi telepen, 11 autóbusz-állomáson végzik. Évente közel 71 millió utast szállítanak, több mint 31 millió kilométeren.

Helyi autóbuszjáratok[szerkesztés]

A Borsod Volán megszűnéségi 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város helyi tömegközlekedését látta el: Kazincbarcikáét, Tiszaújvárosét, Ózdét és Mezőkövesdét.[2]

További információk[szerkesztés]

  1. Új néven, változatlan feltételekkel várjuk tisztelt Utasainkat! Borsodvolan.hu, Társaségi hírek, 2015. 01. 16.
  2. Menetrendi tájékoztató füzetek. Borsod Volán. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)