Meleghegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meleghegy (Teplý Vrch)
Teplý Vrch - Evanjelický kostol (1).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1301
Polgármester Janka Janšová
Irányítószám 980 23
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 294 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 217 m
Terület 5,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Meleghegy (Szlovákia)
Meleghegy
Meleghegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″
Meleghegy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Meleghegy (szlovákul: Teplý Vrch, 1948-ig Melecheď) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 12 km-re északkeletre, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, 214 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balog-patak partján fekszik.

Északnyugatról Derencsény, északról Bugyikfala, északkeletről Gesztes, délkeletről Vámosbalog, délnyugatról pedig Balogpádár községekkel határos.

5,9832 km²-es területe nem változott számottev˜ően a 20. század folyamán (1921-ben 5,91 km²).[2]

Története[szerkesztés]

1301-ben „Melechdyhegy" néven említik először. 1460-ban „Meleghegh" néven szerepel. Balog várának tartozéka volt. A 15. században a Derencsényi család birtoka, 1427-ben 15 adózó portája létezett. A 16. században a Széchy család tulajdonába került, a 17. századtól a murányi uradalomhoz tartozott. A török korban elpusztult, a 18. században települt újra. 1773-ban 31 jobbágytelke volt. 1828-ban 43 házában 366 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MELEGHEGY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dubócznak szomszédságában mellynek filiája, földgye ha trágyáztatik, búzát is terem, legelője elég, piatzozása közel, fája van."[3]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Meleghegy, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Baloghoz 1/4 órányira: 46 kath., 320 evang. lak. Evang. szentegyház. Földe, rétje igen termékeny, van két vadas kertje is, u. m. az egyik egy térségen, a másik egy hegyen, mellynek tetejét hajdan vár ékesítette. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat."[4]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Meleghegy, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 50 házzal és 290, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1427-ben Meleg néven Balogvár tartozéka. 1460-ban Meleghegh néven említik. Sorsa egy volt a többi balogvári birtokéval. Mostani földesura a Coburg herczegi család melynek itt erdőgondnoksági hivatala és két uradalmi vadaskertje van. A mult század elején bánya is volt a községben, most pedig Kovács Jánosnénak gőzmalma és viaszfinomító gyára van itt. Ág. h. ev. temploma 1813-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 241-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

1921-ben a Rimaszombati járáshoz tartozott, 217 lakosából 186 szlovák, 22 pedig magyar nemzetiségű.

2001-ben 324 lakosából 297 szlovák és 15 magyar volt.

2011-ben 294 lakosából 268 szlovák, 9 roma és 8 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt található Szlovákia legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot. Rekreációs központja a zenei fesztiválokkal a fiatalok kedvelt nyári pihenőhelye.
  • Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Barokk oltára 1640-ben készült, a falu régi fatemplomából való.

Érdekességek[szerkesztés]

A szlovák és magyar melegek itt megrendezett óévbúcsúztató partijairól lásd a Búcsú a Meleghegytől című cikket.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]