Dobrapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobrapatak (Potok)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Martin Kurek
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 48 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 288 m
Terület 8,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobrapatak (Szlovákia)
Dobrapatak
Dobrapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 03′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 03′ 05″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobrapatak (szlovákul: Potok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 33 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében. 3 km-es bekötőút köti össze Rónapatakkal és a Nyustya-Jolsva országúttal, valamint Balogrussóval (6 km)a Balog völgyében.

Északnyugatról Gömörhegyvég, nyugatról Nyustya, délről Balogrussó, délkeletről Gömörlipóc, keletről Ratkószuha és Ratkószabadi, északról pedig Rónapatak községekkel határos.

8,9130 km²-es területe[2] nem változott a 20. század során.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "Dobra Patak. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobocznak szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, fájok, legelőjök van, némellyek lakosai közzűl faedényeket is készítenek." [3]

Fényes Elek szerint "Patak (Dobra), tót falu, Gömör vgyében, egy mély völgyben, a Balogh vize mellett, Ratkóhoz 1 órányira: 22 kath., 401 evang. lak., kik sok faedényt csinálnak. Hegyen fekvő földeit a záporok rongálják, s igen soványak. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat. " [4]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

1927-ben hivatalos szlovák nevét Dobrý Potok-ról Potok-ra rövidítették.[5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben 178 lakosa volt, valamennyien szlovák nemzetiségűek, 163-an evangélikus vallásúak.[6]

2001-ben 44 lakosából 37 szlovák volt.

2011-ben 48 lakosából 39 szlovák és 7 cigány volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1853-ban Jozef Škultéty történész, nyelvész, fordító, irodalomkritikus, újságíró.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]