Dobrapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobrapatak (Potok)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Polgármester Martin Kurek
Irányítószám 982 67 (pošta Rovné)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség30 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság288 m
Terület8,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobrapatak (Szlovákia)
Dobrapatak
Dobrapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 03′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 03′ 05″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobrapatak (szlovákul: Potok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 33 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében. 3 km-es bekötőút köti össze Rónapatakkal és a Nyustya–Jolsva országúttal, valamint Balogrussóval (6 km) a Balog völgyében.

Északnyugatról Gömörhegyvég, nyugatról Nyustya, délről Balogrussó, délkeletről Gömörlipóc, keletről Ratkószabadi, északkeletről Ratkószuha és északról pedig Rónapatak községekkel határos.

8,9130 km²-es területe[2] nem változott a 20. század során.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Dobra Patak. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobocznak szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, fájok, legelőjök van, némellyek lakosai közzűl faedényeket is készítenek."[3]

Fényes Elek szerint: „Patak (Dobra), tót falu, Gömör vgyében, egy mély völgyben, a Balogh vize mellett, Ratkóhoz 1 órányira: 22 kath., 401 evang. lak., kik sok faedényt csinálnak. Hegyen fekvő földeit a záporok rongálják, s igen soványak. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[4]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Dobrapatak, a Dolinka nevű völgyben fekvő tót kisközség, 49 házzal és 223 ág. h. ev. lakossal. E község már 1336-ban szerepel. 1413-ban a Derencsényi családot uralja. 1460-ban már mint Balogvár tartozéka van említve és ettől kezdve e vár uraival változnak e község urai is. Jelenleg a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. A XVIII. században a község lakosainak legnagyobb részre faedénykészítésből élt. Evangelikus temploma 1791-ben épült. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya. A község közelében feküdt hajdan Sebestyénháza, mely 1413-ban szintén mint a Derencsényiek birtoka van említve. Ma már ennek a községnek nyoma sincs. Ide tartozik Kosova puszta."[5]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

1927-ben hivatalos szlovák nevét Dobrý Potok-ról Potok-ra rövidítették.[6]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben 178 lakosa volt, valamennyien szlovák nemzetiségűek, 163-an evangélikus vallásúak.[7]

2001-ben 44-en lakták, ebből 37 szlovák volt.

2011-ben 48 lakosából 39 szlovák és 7 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1853-ban Jozef Škultéty történész, nyelvész, fordító, irodalomkritikus, újságíró.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Az SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
  6. http://www.cisarik.com/0_Potok_Rimavska_Sobota_BC_Gomor_Gemer.html
  7. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

További információk[szerkesztés]