Ratkószuha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ratkószuha (Ratkovská Suchá)
Zvonica111.jpeg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Stanislav Palic
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség46 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület5,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkószuha (Szlovákia)
Ratkószuha
Ratkószuha
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 04′ 00″
Ratkószuha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkószuha témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratkószuha (szlovákul: Ratkovská Suchá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 18 km-re, délnyugatra fekszik az 526-os (Nyustya-Jolsva) országút mentén. Nyugatról Rónapatak, északkeletről Poloszkó, keletről Ratkó, délkeletről Ratkószabadi, délnyugatról pedig Dobrapatak községekkel határos.

Története[szerkesztés]

1323-ban „Zuha” néven említik először. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem a Stráne nevű magaslaton feküdt, de vízhiány miatt lakói később az alacsonyabban fekvő helyre költöztek. A község elnevezése ennek ellenére továbbra is suchá, azaz száraz maradt. Első birtokosai a Derencsényiek voltak, később a Bakos és Lórántffy családok birtokolták. 1427-ben 16 portával adózott. A 18. századtól a murányi váruradalomhoz tartozott. 1773-ban 5 jobbágy és 40 zsellércsaládja volt.

Vályi András szerint: „Alsó, Felső, és Ratko Szuha. Elegyes faluk Gömör Várm. földes Uraik Gróf Koháry, Ragályi, és több Uraságok, fekszenek Zádorfalvához nem meszsze, a’ Szuha vőlgyén; lakosaik katolikusok, és reformátusok, földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik.[2]

1828-ban 50 házában 479 lakos élt. Lakói állattartással, fuvarozással, vászonszövéssel, később bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint: „Szuha, (Ratkó), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz 1/2 órányira; egy felemelkedett helyen: 10 kath., 469 evang. lak., kik közt posztós is találtatik. F. u. többen.[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Ratkószuha, Ratkó közelében fekvő tót kisközség, 56 házzal és 318 ág. h. ev. vallású lakossal. E község 1357-ben Zuha néven a Derencsényiek birtoka. A Koháryakról a Coburg herczegi család birtokába került, de a Fáy család is birtokosa volt. A XVIII. században Susseni tót néven is említik. Lakosai gyapjúharisnyákat és keztyűket, továbbá zsinórokat és öveket készítettek és ezekkel kereskedtek. A község evangelikus temploma 1701-ben épült. Ide tartozik Ratkó-Szuhahegy. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása pedig Nyustya.[4]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

A község jelenleg egyre inkább üdülőtelepülés képét ölti.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 54 lakosából 53 szlovák volt.

2011-ben 53 lakosából 52 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]