Ratkószuha
Ratkószuha (Ratkovská Suchá) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Rimaszombati | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1323 | ||
Polgármester | Stanislav Palic | ||
Irányítószám | 982 67 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | RS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 42 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 478 m | ||
Terület | 5,80 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 20° 04′ 10″48.579300°N 20.069400°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 20° 04′ 10″48.579300°N 20.069400°E | |||
Ratkószuha weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkószuha témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ratkószuha (szlovákul: Ratkovská Suchá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyrőcétől 18 km-re, délnyugatra fekszik az 526-os (Nyustya-Jolsva) országút mentén. Nyugatról Rónapatak, északkeletről Poloszkó, keletről Ratkó, délkeletről Ratkószabadi, délnyugatról pedig Dobrapatak községekkel határos.
Története
[szerkesztés]1323-ban „Zuha” néven említik először. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem a Stráne nevű magaslaton feküdt, de vízhiány miatt lakói később az alacsonyabban fekvő helyre költöztek. A község elnevezése ennek ellenére továbbra is suchá, azaz száraz maradt. Első birtokosai a Derencsényiek voltak, később a Bakos és Lórántffy családok birtokolták. 1427-ben 16 portával adózott. A 18. századtól a murányi váruradalomhoz tartozott. 1773-ban 5 jobbágy és 40 zsellércsaládja volt.
Vályi András szerint: „Alsó, Felső, és Ratko Szuha. Elegyes faluk Gömör Várm. földes Uraik Gróf Koháry, Ragályi, és több Uraságok, fekszenek Zádorfalvához nem meszsze, a’ Szuha vőlgyén; lakosaik katolikusok, és reformátusok, földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik.”[2]
1828-ban 50 házában 479 lakos élt. Lakói állattartással, fuvarozással, vászonszövéssel, később bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint: „Szuha, (Ratkó), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz 1/2 órányira; egy felemelkedett helyen: 10 kath., 469 evang. lak., kik közt posztós is találtatik. F. u. többen.”[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Ratkószuha, Ratkó közelében fekvő tót kisközség, 56 házzal és 318 ág. h. ev. vallású lakossal. E község 1357-ben Zuha néven a Derencsényiek birtoka. A Koháryakról a Coburg herczegi család birtokába került, de a Fáy család is birtokosa volt. A XVIII. században Susseni tót néven is említik. Lakosai gyapjúharisnyákat és keztyűket, továbbá zsinórokat és öveket készítettek és ezekkel kereskedtek. A község evangelikus temploma 1701-ben épült. Ide tartozik Ratkó-Szuhahegy. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása pedig Nyustya.”[4]
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
A község jelenleg egyre inkább üdülőtelepülés képét ölti.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 54 lakosából 53 szlovák volt.
2011-ben 53 lakosából 52 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1817-ben épült klasszicista stílusban, 1949-ben megújították.
- Haranglába 1925-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 16.)