Ratkószuha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratkószuha (Ratkovská Suchá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Stanislav Palic
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 53 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 478 m
Terület 5,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkószuha (Szlovákia)
Ratkószuha
Ratkószuha
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 04′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratkószuha (szlovákul: Ratkovská Suchá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 18 km-re délnyugatra fekszik az 526-os (Nyustya-Jolsva) országút mentén. Nyugatról Rónapatak, északkeletről Poloszkó, keletről Ratkó, délkeletről Ratkószabadi, délnyugatról pedig Dobrapatak községekkel határos.

Története[szerkesztés]

1323-ban "Zuha" néven említik először. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem a Stráne nevű magaslaton feküdt, de a vízhiány miatt lakói később az alacsonyabban fekvő helyre költöztetek. A község elnevezése ennek ellenére továbbra is suchá, azaz száraz maradt. Első birtokosai a Derencsényiek voltak, később a Bakos és Lórántffy család voltak a birtokosai. A 18. századtól a murányi váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 16 portával adózott. 1773-ban 5 jobbágy és 40 zsellércsaládja volt. 1828-ban 50 házában 479 lakos élt. Lakói állattartással, fuvarozással, vászonszövéssel, később bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Ratko Szuha. Elegyes faluk Gömör Várm. földes Uraik Gróf Koháry, Ragályi, és több Uraságok, fekszenek Zádorfalvához nem meszsze, a’ Szuha vőlgyén; lakosaik katolikusok, és reformátusok, földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik." [2]

Fényes Elek szerint "Szuha, (Ratkó), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz 1/2 órányira; egy felemelkedett helyen: 10 kath., 469 evang. lak., kik közt posztós is találtatik. F. u. többen. " [3]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. A község jelenleg egyre inkább üdülőtelepülés képét ölti.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 54 lakosából 53 szlovák volt.

2011-ben 53 lakosából 52 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]