Gömörsid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gömörsid (Šíd)
A Szűz Mária-templom
A Szűz Mária-templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rang község
Első írásos említés 1365
Polgármester Arnold Kurunci (ASV)
Irányítószám 986 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség 1264 fő (2014)[1] +/-
Népsűrűség80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület15,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gömörsid (Szlovákia)
Gömörsid
Gömörsid
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 29″, k. h. 19° 52′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 29″, k. h. 19° 52′ 49″
Gömörsid weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörsid témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörsid (Síd[2] vagy Gömörsíd,[3] szlovákul: Šíd, németül: Schid) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fülektől 4 km-re, keletre fekszik.

Történte[szerkesztés]

A települést 1365-ben „Seed” néven említik először, de keletkezése a 11. századra tehető. Neve a régi magyar séd főnévből származik, ami patakot jelent. 1427-ben „Syd” néven a Jolsvay család birtoka. Később a Rátold nemzetségé, majd a 16. századtól a Bebekeké. A 17. században a Wesselényi családé, a 18. században pedig a Koháryaké és másoké. A 17. és 18. századi harcok és járványok hatására lakosainak száma ekkor jelentősen visszaesett. 1828-ban 51 házában 461 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: „SID. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék; határja középszerű.[4]

Fényes Elek szerint: „Sid, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Fülekhez egy kis órányira, 461 kath., 15 evangel. lak. Hegyes határa, szőlőhegye, s jó savanyúviz-forrása van. F. u. többen."[5]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Sid, a miskolcz-füleki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 93 házzal és 522, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. 1427-ben a Jolsvai György birtoka. Ez időtájt nevét Syd, 1431-ben pedig Seed alakban említik. Későbbi birtokosai a Czebrián és a Berchthold grófi családok, a br. Mattenkleid, Fulkusházy, a Hanvay, Záborszky és a Máriássy család, most pedig Alitisz Miklósnak, gr. Czebrián örököseinek és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtokuk. A községben három régi kúria van. Az Alitisz Miklósét még a báró Mattenkleid család építtette, az Okolicsányiét a Fulkusházy család, a harmadikat pedig, mely most a sidi közjegyzői köré, a Záborszki család. A falu határában savanyúvíz forrás van. Róm. kath. temploma 1897-ben épült. Van itt vasúti megállóhely, a község postája pedig Fülek, távírója meg Ajnácskő. Ide tartozik Fürdőház és Árnyék puszta."[6]

A trianoni békeszerződés előtt Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, azután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A párizsi békeszerződések (1947) ismét visszacsatolták, majd Csehszlovákia felbomlásakor, 1993-ban Szlovákia örökölte meg.

Határában kő és homokbánya működik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 748, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1162 lakosából 837 magyar, 202 cigány és 107 szlovák.

2011-ben 1227 lakosából 1025 magyarnak, 114 szlováknak és 24 cigánynak vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1897-ben épült.
  • A Záborszky család klasszicista kúriája 1890-ben épült, ma a községháza van benne.
  • Határában vasas ásványvízforrás ered (amiről a település a nevét kapta).
  • A község a környező hegyekbe menő túrautak kiindulópontja.
  • 2012-ben egy kb. 1 MW-os, napelemes áramfejlesztő telep létesült a falu külterületén.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörsid témájú médiaállományokat.