Henclófalva
| Henclófalva (Henclová) | |
 | |
| Henclófalva látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1344 |
| Polgármester | Lýdia Šomšáková |
| Irányítószám | 053 33 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | GL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 650 m |
| Terület | 14,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 48″ | |
| Henclófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henclófalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Henclófalva (1899-ig Henzlova, szlovákul: Henclová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. A település mai formájában 1921-ben jött létre Henclófalva (Huta) és Lassúpatak egyesítéséből.
Fekvése[szerkesztés]
Iglótól 28 km-re délre, Gölnicbányától 36 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Lassúpatak (Stelbach) a 14. században, német bányásztelepülésként keletkezett. 1344-ben „Lassyupatak” néven említik először. 1498 és 1527 között vaskohója is volt. 1556-ban Bebek Ferenc katonáival leromboltatta, ennek a támadásnak estek áldozatul vaskohói is. Ezután a bányászat termelése visszaesett és már nem érte el a korábbi szintet. A 18. században települt be újra, a Szepesi-Magura környékéről érkező telepesekkel. A település új lakói főként földműveléssel, állattenyésztéssel, részben bányászattal foglalkoztak.
Henclovát (Hutát) 1548-ban említik a források először. A Bebek család birtokain jött létre. Míg Lassúpatak Szepes vármegye részét képezte, Huta Gömör vármegye része volt. A két települést csak egy patak választotta el egymástól.
A 18. század végén Vályi András így írt a két településről:„HENSLOVA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, fekszik Betlérhez 4 órányira, az Uraság itt lakik egy régi mód szerént fel épűltt Kastéllyában.”
„STELBACH. Szabad puszta Gömör Várm. földes Ura Gr. Andrási Uraság, fekszik Vagendriszlnek szomszédságában, mellynek filiája.”[2]
A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Henczlova, kis tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz északra 5 órányira: 252 lak., kicsiny sovány határral. F. u. gr. Andrásy.”
„Stilbach, puszta, Szepes vmegyében, Wagendrüssel fiókja, 354 bányász és favágó lakosokkal.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Henzlova, a hasonnevű völgyben fekvő tót kisközség, 53 házzal és 235 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan szintén a krasznahorkai vár tartozéka volt, melynek uraival e község urai is változtak. Most gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosainak legnagyobb része bányászattal foglalkozik. Róm. kath. temploma 1889-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Merény.”[4]
A trianoni diktátumig Henclófalva Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, Lassúpatak pedig Szepes vármegye Iglói járásához.
Népessége[szerkesztés]
Henclófalvának 1910-ben 205, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Lassúpataknak 296, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 125 lakosából 124 szlovák volt.
2011-ben 103 lakosából 101 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Lassúpatak Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1889 és 1892 között épült eklektikus stílusban.
- Huta úgyszintén Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1891-ben épült barokk stílusban.
- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kápolnája.
- Az iskola előtt a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve áll.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
További információk[szerkesztés]
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce) |  | |
