Henclófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Henclófalva (Henclová)
Henclófalva látképe
Henclófalva látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1344
Polgármester Lýdia Šomšáková
Irányítószám 053 33
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség102 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület14,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Henclófalva (Szlovákia)
Henclófalva
Henclófalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 50″
Henclófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Henclófalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Henclófalva (1899-ig Henzlova, szlovákul: Henclová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 28 km-re délre, Gölnicbányától 36 km-re délnyugatra fekszik. Lassúpatak és Zahájnica tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A 14. században bányásztelepülésként keletkezett. Első írásos említése 1344-ből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HENSLOVA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, fekszik Betlérhez 4 órányira, az Uraság itt lakik egy régi mód szerént fel épűltt Kastéllyában.”[2]

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Henczlova, kis tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz északra 5 órányira: 252 lak., kicsiny sovány határral. F. u. gr. Andrásy.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Henzlova, a hasonnevű völgyben fekvő tót kisközség, 53 házzal és 235 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan szintén a krasznahorkai vár tartozéka volt, melynek uraival e község urai is változtak. Most gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosainak legnagyobb része bányászattal foglalkozik. Róm. kath. temploma 1889-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Merény.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 205, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 125 lakosából 124 szlovák volt.

2011-ben 103 lakosából 101 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 2.)

További információk[szerkesztés]

Utcarészlet